A baloldal pártjai után médiája is válságba került

A Telex nevű balliberális sajtóterméktől csak az elmúlt néhány hétben öten távoztak, emellett Dull Szabolcs is távozott a főszerkesztői posztról. Érdekesség, hogy míg impresszumában végig szerepeltették a nevét, állítólag már két héttel ezelőtt távozott a laptól Tóth-Biró Marianna főszerkesztő-helyettes is. Rajta kívül távozott két hete Rovó Attila főszerkesztő-helyettes, a lap egyik alapítója, valamint Haász János szerkesztő is, de ugyancsak távozott pár nappal őket megelőzően Lovas Gergő főszerkesztő-helyettes is. Egy másik ismert munkatárs, Munk Veronika is távozott április végén, aki sokáig a lap legfontosabb arca volt, hiszen első, alapító-főszerkesztője volt a lapnak – majd miután az Indexnél lejárt Dull Szabolcs versenytilalmi korlátozása és Dull hivatalosan is csatlakozott a Telexhez – először Munk férje, Nádori Péter távozott, majd Munk lemondott a főszerkesztésről és tartalomfejlesztési vezetőként vett részt a munkában, míg végül egy külföldi laphoz, a szlovák Denník N innovációs és új piacokért felelős igazgatóságába távozott – sorolta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében.

Hozzátette: a Telexhez hasonlóan felmondási hullám söpört végig a 444 nevű ellenzéki portálnál is. A napokban szerkesztőségéből Szurovecz Illés újságíró távozott, így ezzel már itt is ötre nőtt a rövid idő alatt távozó munkatársak száma. Pár hete távozott Boros Júlia szerkesztőújságíró és Kiss Imola újságíró, továbbá Mészáros Zsófia vezető szerkesztő és Magyari Péter újságíró is. A felmondási hullám előzménye az volt, hogy az április végén kiszivárgott információk szerint az egyik vezető munkatárs a lapnál „toxikusan zaklató magatartást” folytatott. A portálokhoz az elmúlt időszakban jelentős külföldi pénz áramlott, amelynek eredményeként egyre látványosabban képviselik a külföldi finanszírozók elvárásait ezeknél a sajtótermékeknél, lényegében ellenzéki politikai aktivistaként kezdtek el viselkedni – fogalmazott az elemző.

Kiemelte: ennek következtében az utóbbi években ezek a sajtótermékek átvették az ellenzéki pártok szerepét, a politikacsinálás súlypontja áthelyeződött. A politikai napirendre a baloldali sajtó emelt be témákat, amelyekre a pártok csak reagáltak, a tüntetések szervezését is a sajtómunkások végezték el, ők mozgósítottak – mondta.

A 2022-es parlamenti választáson mindezek ellenére a Fidesz–KDNP történelmi győzelmet aratott, soha nem látott számban szavaztak a jobboldalra. Ez az eredmény hatalmas ütést jelentett a külföldről finanszírozott sajtótermékek számára: a politikai aktivistaként tevékenykedő újságírók enerváltak és feszültek lettek, a külföldi megrendelők pedig egyre elégedetlenebbekké váltak. Ennek eredménye az elemző szerint, hogy egy jelentős átalakulás zajlik a külföldről finanszírozott sajtótermékeknél, egyfajta strukturális változásnak lehetünk a szemtanúi. A baloldali sajtótermeknél tapasztalható belső feszültségek és szétesés kísértetiesen hasonlít arra, amit korábban a balliberális pártoknál is láttunk – tette hozzá.

Kiemelte: a 2018-as választás után egyre látványosabbá vált az ellenzéki politikusok apátiája, az azt megelőző belső konfliktusok is megmaradtak és továbbra is nyilvánosság előtt zajlottak. Ez a viselkedés eddig csak a baloldali pártokra volt jellemző, a sajtótermékek esetében nem, az elmúlt hetek eseményei ugyanakkor arra engednek következni, hogy már itt is megindult a 2022-es újabb jobboldali győzelem hatására – fogalmazott az elemző.

Ugyancsak komoly feszültséget okoz ezeknél a sajtótermékeknél, hogy többmilliárdos támogatás érkezik hozzájuk, ugyanakkor ebből az egyszerű újságírók nem érzékelnek semmit, az a benyomásuk hogy a vezetők élvezik csupán ennek az előnyeit. Összefoglalva: az a válság, ami eddig a balliberális pártokra volt jellemző, mostantól a szintén külföldről finanszírozott baloldali sajtóra is jellemzővé vált – zárta a videóelemzését Deák Dániel.