Belföld
Csökkent a két éven túli perek száma a bíróságokon
Az ország gazdasági életének a legnagyobb része, a közérdeklődésre számot tartó perek döntő többsége is Budapestre koncentrálódik, ennek következménye, hogy a Fővárosi Törvényszék és annak kerületi bíróságai tavaly országosan összes ügy 31 százalékát tárgyalták – közölte Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón kedden. Az OBH elnöke hozzátette, nem véletlen tehát, hogy a Fővárosi Törvényszék nem csupán a legnagyobb ügyforgalmú szervezet a bírósági igazgatásban, hanem legnagyobb létszámú is, hétszázharminc bíró és kétezer igazságügyi alkalmazott teljesít szolgálatot az igazságügyi szervezet kötelékében. (Minden negyedik bíró a Fővárosi Törvényszék égisze alatt dolgozik – a szerk.)
A folyamatban lévő ügyek számáról az OBH elnöke megjegyezte, az 2020 óta folyamatosan csökken, s ez tavaly például 2,8 százalékos mérséklődést hozott az előző esztendőhöz képest. Senyei Barna György kitért az ítélkezés minőségét leginkább jelző paraméterekre is. Emlékeztetett, hogy 2020-ban az OBH központi intézkedést hozott a két éven túl húzódó bírósági ügyek számának csökkentése érdekében. Ennek eredményeként 43,3 százalékkal csökkent a két éven túli bírósági perek aránya. A Fővárosi Törvényszéken ez az arány nem éri el az országos átlagot, ám a 37 százalékos csökkenést jelentős eredménynek tartja az Országos Bírósági Hivatal.
Az ítéletek társadalmi elfogadottságát illetően az OBH elnöke közölte, a Fővárosi Törvényszéken a civilisztikai ügyszakban a perek 90 százalékában az ügyfelek nem éltek jogorvoslattal, vagyis a perek első fokon jogerősen befejeződtek. Ugyanakkor nőtt a jogerőre emelkedett ügyek aránya a büntetőeljárásoknál is, egy százalékkal, harmincötről harminchat százalékra, a polgári ügyeknél pedig hetvennyolcról nyolcvankét százalékra. Senyei Barna György szerint ez azt jelzi, hogy a bírósági ügyek jelentős százalékánál a jogkereső állampolgárok már az első fokon elfogadták a bíróság ítéletét.
Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke arról beszélt, hogy a hatályon kívül helyezett ítéltek aránya is kisebb volt bíróságaikon, mint az országos átlag. Lapunk kérdésére, amely az elhúzódó bírósági perek megoszlását firtatta, elmondta, ezek jellemzően polgári és büntetőügyekben fordulnak elő. Néhány esetben arra is van példa, hogy öt éven túl sem születik ítélet. Ugyanakkor a munkaügyi és közigazgatási perekben elenyésző az elhúzódó perek aránya. Senyei Barna György hozzátette, folyamatosan monitorozzák az elhúzódó eseteket. Arra is törekszünk – folytatta –, hogy a hatályon kívül helyezést előidéző bírói hibákat minimalizálják. A perek elhúzódását gyakran idézési nehézségek okozzák. Nagy létszámú ügyeknél, ahol sok a felperes és az alperes, a vádlott és a tanú, gyakoribb az ügyek elhúzódása. A korábbi jogszabályok például a büntetőügyekben nem engedték meg, hogy a terheltek távolléte esetén tárgyalást lehessen tartani, az új büntetőeljárási törvény viszont enyhített ezeken a szabályokon, le lehet mondani a tárgyaláson történő részvétel jogáról. Azóta a helyzet javult – mondta az OBH elnöke lapunk felvetésére.
