Belföld
Magyarország egyre jobban támaszkodik az erdők által nyújtott szolgáltatásokra
Az állami erdőgazdaságok 41 milliárd forint értékű turisztikai fejlesztést valósítottak meg az elmúlt tizenhárom évben – INTERJÚ Zambó Péterrel, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkárával
- Hogy állnak az erdőtelepítések?
- Bárki bármit mond, a magyar erdők területe folyamatosan gyarapszik: a kormányzat és az Agrárminisztérium által 2019-ben meghirdetett Országfásítási Programban közel 50 ezer hektárnyi igényt nyújtottak be új erdő telepítésére és ebből körülbelül 30 ezer hektár telepítés már meg is valósult. De mindig az erdők területéről beszélünk, és azt mondjuk, hogy az erdők területe – amely egy jogi fogalom – Magyarország területének mintegy 22 százalékára tehető. Én ennél sokkal jobban szeretem, ha a fával borított területek nagyságáról beszélünk, illetve azt nézzük, hogy a fával borított területek nagysága hogyan változik az országban. Ez pedig jelenleg 25,4 százalék, ami azért – én legalábbis úgy gondolom –, hogy egy olyan országban, ahol száz évvel ezelőtt 11 százalék volt ez az erdősültségi mutató a Trianoni Békediktátum után – nagyon szépen mutatja a társadalom elkötelezettségét és dicséri az erdészek elmúlt száz évben végzett munkáját.
- Mi az erdő, illetve mi a különbség az erdőtelepítés, az erdőfelújítás és a fásítás között?
Van egy közkeletű erdő fogalom, ami inkább ökológiai alapú, itt fás szárú növényzet adja az életközösség alapját, eköré szerveződik a többi élőlény. Ebbe az erdőfogalomba beletartozik az erdei életközösség összes tagja, a növényzet mellett az állatvilág, a talajlakó mikroorganizmusoktól a vaddisznókig. Az erdőgazdálkodó ennek az életközösségnek minden elemére odafigyel. Ennél szűkebb az erdőtörvény által meghatározott erdő fogalom, vagyis olyan terület, ahol szigorú elvek szerinti erdőgazdálkodás folyik. Ezt a mintegy 2,1 millió hektárnyi területet az Országos Erdőállomány Adattárban tartják nyilván. Amikor olyan helyen hozunk létre erdőt, ahol eddig nem volt, vagyis erdőt telepítünk, akkor ezt a nyilvántartott erdőterületet növeljük. Például gyenge minőségű szántók, legelők, elhagyott régi honvédségi területek, barnamezős beruházások területei lehetnek alkalmasak erre, amiket éppen most érintünk az erdőtelepítésekkel. Azonban nem minden faültetés növeli az erdők területét. Az úgynevezett erdőfelújítás során olyan helyre ültetünk fákat, ahol korábban is erdőterület volt. Magyarországon a tulajdonosokat az erdőtörvény szigorú szabályai kötelezik arra, hogy fakitermelés után új erdőt hozzanak létre, azaz a gazdasági hasznosítás miatt nem csökkenhet az erdőterület. Nagyon sok erdő fenntartását facsemeték ültetésével végzik. Bár ebben az esetben nem nő az erdőterület, mégis igen fontos munkáról van szó, hiszen például az erdők meglévő széntároló kapacitásának megőrzése múlik ezen. A munka nagyságrendjét jól mutatja, hogy csak az elmúlt tíz évben az állami erdőgazdaságok körülbelül 450 millió csemetét és 9500 tonna makkot ültettek el, jelentős részben az erdők megújítása során. Fásításról pedig – ami egy harmadik fogalom – egyes fák vagy fél hektárnál kisebb facsoportok, fasorok telepítésekor, ipari célú ültetvények létesítése esetén beszélünk mezőgazdasági vagy egyéb, kül- és belterületeken. Ezekből is több százezer hektárnyi található az országban, vagyis az erdőként kezelt területeknél már most is jelentősen nagyobb a fával borított területek nagysága.
- Hány hektár erdő van állami és mennyi magánkézben? Mi a különbség az állami és a magánerdők hasznosítása között, hogyan működik az erdőgazdálkodás az állami és a magánerdők esetében?
- Állami erdőgazdaság kezében valamivel több mint egymillió hektár erdő található, ez Magyarország fent említett 2,1 millió hektár erdőterületének az 56 százaléka. Összesen huszonegy állami erdőgazdaság, illetve egy alapítványi működtetésű erdőgazdaság van, utóbbi a Soproni Egyetem oktatási, kutatási, tanulmányi tevékenységét segíti. Az állami erdőgazdaságok – talán lehet így mondani – sokkal kiegyensúlyozottabb gazdálkodást tudnak végezni, mint a magán erdőgazdálkodók, akik az ország erdőterületének 43 százalékát birtokolják. Az állami erdőgazdaságok nincsenek is úgy kitéve különböző profitérdekeknek, egyéni érdekeknek, mint az utóbbiak. Esetükben egyértelműen a Magyar Állam, a társadalom érdeke az első. Miniszterelnök úr évekkel ezelőtt, 2010-ben megadta az irányt az állami erdőgazdaságok számára, megfogalmazta, hogy mit vár el. Bejárható Magyarország – ez az elvárás az állami erdőgazdaságokkal szemben. Tehát nem fakitermelő vagy nem útépítő erdőgazdaság a cél, hanem a bejárható Magyarország. Az elmúlt tizenhárom évben ennek az elvárásnak megfelelően dolgoztak az állami erdőgazdaságok. Természetesen végezték ez erdőfenntartásokkal, erdőkezelésekkel, természetvédelmi kezeléssel kapcsolatos munkájukat, de ugyanilyen hangsúlyt fektettek a különböző turisztikai, közjóléti létesítmények létrehozására, fejlesztésére. Csak az állami erdőgazdaságoknál 41 milliárd forint értékben hajtottak végre különböző turisztikai fejlesztéseket az elmúlt tizenhárom évben. Turistaház felújítások, ökoturisztikai központ építések, felújítások, kilátó, tanösvény építések történtek. Azért el kell mondani azt is, hogy az említett 41 milliárdos beruházásnak az évi fenntartása – ami szintén az erdőgazdaságoktól elvárt feladat – további 4 milliárd forintot igényel. Ennyit fordítanak erre az erdőgazdaságok, természetesen a megtermelt eredményük terhére. Emellett én erdészként azt mondom, nem is mondhatok mást, minthogy még több fát, még több fejlesztést és még több látogatót szeretnénk az erdőkbe. Azt hiszem, a Covid-járvány mutatta meg igazán, hogy micsoda hihetetlen igény mutatkozik az erdei szolgáltatásokra. Másképpen fogalmazva, milyen nyomás nehezedik a lakosság részéről az erdőkre. A különböző felmérések szerint a Balaton után a második leglátogatottabb kiránduló desztináció a magyar erdők területe. Ennek kapcsán, ha csak a Pilisi Parkerdő Zrt.-t, mint a főváros térségében lévő erdőgazdaságot példának vesszük, elmondhatjuk, hogy 25-30 millió látogatási napot becsülnek az erdőgazdaság dolgozói egy évben. Én azt hiszem, hogy ha a Covid előtti években az erdőgazdaságok nem fejlesztettek volna, nem tettük volna meg azokat a lépéseket, amiket megtettünk, akkor az erdőbe látogató embereket lényegesen szegényesebb kínálat várta volna.
- Mit lehet tudni a természetszerű erdőgazdálkodásról?
- Itt az örökerdő-gazdálkodásról van szó, amely mellett folyamatos marad az erdőborítás a kezelt területen. Ennek a módszernek az egyik első lelkes és Magyarország legelhivatottabb erdőgazdasága a Pilisi Parkerdő Zrt. a főváros térségében. Elmondható ugyanakkor, hogy az ilyen módon művelt erdőterület országos szinten már több tízezer hektár. Mi nagyon-nagyon szeretnénk, ha ez egyre inkább bővülne, ezért az Országos Erdészeti Egyesületen belül létre is jött egy Örökerdő Szakosztály, közösen dolgozunk a Pro Silva Hungaria Egyesülettel, hogy ezt a módszert, ezt a szisztémát minél több állami és magánerdőben is el tudjuk terjeszteni az elkövetkező időszakban.
- Miért van szükség az állami erdőkre vonatkozó szabályozás felülvizsgálatára és milyen jogszabály változtatás várható az ügyben?
- Az erdőtörvény felülvizsgálata mindenképpen aktuálissá válik, hiszen nem lehet statikusan kezelni a jogszabályt, mert hatályba lépése óta változott a világ, változnak a klimatikus és termőhelyi viszonyok, változtak az erdőkkel kapcsolatos társadalmi elvárások. Ennek megfelelően biztos, hogy az erdőtörvényt is aktualizálni kell, át kell dolgozni. Szerintem lényegesen egyszerűbbé kellene tenni a jelenlegi erdőtörvényünket. Jelenleg például több olyan pont van benne, amelyről nem vagyok biztos, hogy az erdőtörvényünkbe való, hanem inkább a végrehajtási rendeletben kellene megfogalmazni, ahol egyszerűbben is lehetne kezelni, mint mondjuk a törvényben. A szabályozásban a cél konkrétan az erdészeti hatósági eljárások deregulációs szempontú egyszerűsítése, a társult erdőgazdálkodás törvényi szabályainak újraalkotása (erdőbirtokossági társulatok), a mező- és erdőgazdasági vagyonvédelmi feladatokat ellátó személyek egységes jogállása, illetve az építőanyag, bútorgyártás érintése.
- Az erdők „többfunkciósak”, hiszen amellett, hogy gazdasági tevékenység is folyik bennük, rendkívül fontosak a jó levegő, a sport vagy a turizmus szempontjából is - nem beszélve sokak szenvedélyéről, a vadászatról. Magyarországon mik a közép- és hosszútávú tervek az erdőkkel kapcsolatban?
- Az eddigi közép- és hosszútávú tervek nem változnak, marad az állami erdők aránya, illetve növeljük az állami tulajdonú erdőterületeket, amennyire tudjuk. Itt említem meg, hogy az Agrárminisztérium néhány hónapja elindított egy internetes szavazást. Arra buzdítunk: mindenki nyilatkozzon a tekintetben, hogy az adott erdőgazdaság területén mi a legszebb rész, terület, amit látogatni szeretne. Ennek a szavazásnak az eredményhirdetését június végére tervezzük. Magunk is úgy gondoltuk, hogy ez a szavazás sikeres lesz és sokan fogják majd elmondani a véleményüket, de arra nem számítottunk, hogy többszázezres megkeresést indukál majd. Ez nagyon nagy büszkeséggel tölt el minket és az is, hogy a mai világban, amikor nagyon fontos, hogy kiránduljunk, hogy az erdei szolgáltatásokat az erdőjárók igénybe vegyék, ők este még az interneten is megnézik azokat a helyeket, amelyeket láttak és véleményt nyilvánítanak. Az erdőt látogatók nyilván a laikus, a természetjáró szemével nézik az erdőt, de egy kicsit még az erdészek munkájáról is véleményt alkotnak ezzel a szavazással és ne feledjük, hogy mi erdészek is ugyanazt szeretjük és óvjuk, mint a turisták, kirándulók, természetvédők: az élő erdőt.
