Karácsony köréig ér el a bulinegyedes lobbi

- Az Élhető Erzsébetváros Egyesület, amelynek elnöke, s ebben a ciklusban már önkormányzati képviselője is, megalakulása, 2017 óta azért harcol, hogy Belső-Erzsébetváros bulinegyedében is lehessen méltó körülmények között élni. A valóság ezzel szemben az, hogy a hírek továbbra is a bűnözésről, a kábítószer-kereskedelemről, a kamudrogárusokról szólnak, akik majorannából, sütőporból állítják elő az „áldrogokat”, s húznak le naiv fiatalokat. Történt már itt lövöldözés, tört ki tömegverekedés, a garázda cselekmények is mindennaposak, és jelen van a prostitució is. A DK-s polgármester és a baloldali városvezetés új szabályrendszert dolgozott ki a romkocsmák üzemeltetése kapcsán. Mik voltak az új ígéretek és a mi a helyzet manapság?

- Az egyesületünk egy Facebook-csoportot is létrehozott, hogy a bulinegyeddel kapcsolatos helyzetet folyamatosan figyelemmel tudjuk kísérni. Az itt élők közül sokan és rendszeresen posztolják ki panaszaikat, amelyekből az látszik, hogy a korábban is tipikusnak nevezett anomáliákat egyáltalán nem sikerült orvosolni. De a randalírozásnak vannak új formái is. Húsvétkor például egy autót az oldalára fordítva raktak le és hagytak az út kellős közepén. A DK-s Niedermüller Péter által vezetett VII. kerületi önkormányzat kommunikációja azonban egyáltalán nem tükrözi a sokszor szörnyű és elviselhetetlen valóságot. Azzal mentegetik magukat, hogy ők betartották a lakosságnak tett ígéreteiket, elvégezték feladatukat, ám a bulinegyedben nem lehet százszázalékos tökéletességgel megoldani a szórakozóhelyek és a lakosság együttélését. A sikerpropagandának szögesen ellentmond, hogy a bulinegyedért felelős alpolgármester, aki egyúttal a bulinegyed működését szabályozó munkacsoport vezetője is volt, vagyis Ujvári Kövér Mónika mindkét tisztségéről lemondott. Sőt, ezt követően magát a munkacsoportot is megszüntette a baloldali önkormányzat.

- A ciklus elején új szabályrendszert fogadott el a képviselő-testület. Melyek voltak ennek a leglényegesebb pontjai?

- Az említett munkacsoport dolga volt a szórakozóhelyek üzemeltetését szabályozó kritériumrendszer kidolgozása, amiről aztán a képviselő-testület rendeletet is alkotott. Ebben a munkacsoportban olyan személyek is helyet kaptak, akik igazából vendéglátói lobbiérdekeket szolgáltak ki, s egyáltalán nem volt ínyükre a rendelet megalkotása, sőt még az a személy is nagyon megegyezéspárti volt, aki egyébiránt a lakosság érdekeit képviselte.

- Ezzel azt állítja, hogy a nem akarásnak nyögés lett a vége?

- Úgy fogalmaznék, hogy sokkal erősebb kontrollra lett volna szükség. Nem szerencsés az, ha olyan társaság képviselői akarják szabályozni az üzemeltetést, akik az ebből származó bevételek haszonélvezői. A laza szabályok azt eredményezték, hogy az éjfél utáni nyitvatartáshoz szükséges engedélyt lényegében mindenki megkapta, aki kérte. A háromszáz vendéglátói üzlet közül száznyolcvan. Az egyik kritérium az volt, hogy Belső-Erzsébetvárosban az éjszakai órákban tilos a göngyölegek mozgatása, ennek érdekében zajmérőt is be kellett szereltetni. Ám érdemben ezt senki nem ellenőrzi. Ha háromszáz férőhelynél több vendég befogadására alkalmas az üzlethelyiség, akkor az ajtók este tíz óra után nem lehetnek nyitva. Ezt például azzal játsszák ki, hogy legfeljebb kétszázkilencvenkilenc férőhelyet jelentenek be.

- Igazán ügyes, leleményes…

- Van olyan pont is a kritériumok közt, hogy nyitott ablakok mellett nem lehet zenét szolgáltatni. Ám ez is csak fantomszabály, hiszen szinte másodpercenként megy ki valaki cigarettázni, illetve tér vissza, így aztán az ajtó egyáltalán nem fogja fel a zene hangerejét. Elméletileg kötelező bárki számára a vécéket nyitva tartani, amit bejáratnál piktogrammal is jelezni kell, de sok helyett ez is csupán írott malaszt, így sokan továbbra is az utcát használják vécének. Az üzleteknek külön embert kell alkalmazniuk azért, hogy itallal a kezében senki ne tudjon kimenni az utcára, mert az a rendelet szerint szabálysértés, de erre főleg a kisebb kocsmákban egyáltalán nem figyelmeztetik a vendégeket. Naponta a magasnyomású takarítógéppel történő takarítás is a követelmények között szerepel, ám az üzemeltetők leginkább a társasházra mutogatnak, hogy ez az ő dolguk lenne.

- Tehát vannak szabályok, amelyeket a gyakorlatban alig-alig tartanak be. Kinek kellene ezeket ellenőrizni?

- Na, ez az! Az önkormányzati rendészetnek, illetve a hatósági irodának. Rendészből nincs elég, az iroda ellenőrei pedig nem éjszaka dolgoznak. Ha bejelentik például a hatósági irodán, hogy a lakók zajmérést szeretnének, akkor a zajkommandó kiszállásáról előbb tud az üzemeltető, mint a lakók. Amikor pedig mérés van, rendszeresen lehalkítják a zenét. Nem csoda tehát, ha a lakosok nem túlságosan elégedettek panaszaik orvoslásával. A zajkommandó pedig csak csütörtök éjjeltől vasárnap hajnalig van szolgálatban. Erről azt sem tudjuk, hogy ki működteti és milyen hatékonysággal.

- A romkocsma-forradalom kezdeti időszakában megindult a lakosság elvándorlása Belső-Erzsébetvárosból. Ma hol tart ez a folyamat?

- Az elvándorlás folytatódott. Belső-Erzsébetvárosban a hatvan lakásos társasházakban már csupán három-négy olyan lakó maradt, aki életvitelszerűen itt él, a többi kiadó lakás. Az itt élő lakosság kilencven százaléka támogatta és ma is támogatná a vendéglátóhelyek éjféli zárását, ám a bulinegyed lobbiereje sokkal erősebb.

- Jövőre önkormányzati választás lesz. Ettől várható valami változás, javulás?

- Minden egyes alkalommal, amikor választás jön, megkezdődik az ígérgetés. Ám a nagyobb pártok, úgy tűnik, nem engedhetik meg maguknak, hogy elveszítsék azt a szavazói réteget, főleg fiatalokat, illetve azt a törzsközönséget, amely fővárosi szinten mindenképp nagy támogatója a romkocsmák világának. Az önkormányzat emiatt komoly nyomás alatt van. Amikor szigorítani akar, a balliberális médiumok esnek nekik, ugye világváros, turizmus, Budapest by night. A vendéglátós lobbi is iszonyatosan erős, egyesületekbe, alapítványokba szervezik magukat, Karácsony Gergely tanácsadói között is ott vannak, pályázatokon nyernek. Sőt, némelyek az éjszakai Erzsébetváros-projekt kidolgozói közül is a főpolgármester tanácsadói köréhez tartoznak.

- A helyzet a 2019-es ígéretek óta romlott vagy inkább javult?

- Eleinte nem romlott, bár ezt inkább a covid okozta üzletbezárások idézték elő. A nyitás után azonban elszabadult a pokol. A rendőrök, akiket a Teve utcából kivezényelnek, nem ismerik annyira a terepet, a helyi a szabályozást sem nagyon, az önkormányzati rendészeknek pedig nincs jogkörük hatóságként eljárni a garázdákkal szemben. Az összképhez hozzátartozik az is, hogy a bulinegyed élhetetlensége miatt az ingatlanárak esnek, az itteni lakásokat ma már szinte kizárólag csak turisztikai célú befektetésként vásárolják meg.