Csák János szerint Kína megkerülhetetlen

Csák János a Henry A. Kissinger volt amerikai külügyminiszter 100. születésnapja alkalmából szervezett rendezvényen hangsúlyozta, bár az Egyesült Államok és Kína egymással szemben álló nagyhatalmak, 2022-ben a kereskedelmi kapcsolatok és a befektetések is csúcson voltak a két ország között. A nemzetközi folyamatokban semmiképp nem hagyható figyelmen kívül Kína, mert gazdasága átlagosan hét százalékkal nőtt évente az elmúlt húsz évben – mondta.

A miniszter úgy fogalmazott: „tanulmányai során nem talált még példát arra”, hogy üzlet és politika küzdelméből valaha is a politika került volna ki győztesen. A német tőkebefektetés Kínában 95 milliárd euró, a Volkswagen átbevételének fele Kínából jön – sorolta a példákat a miniszter. Hozzátette: a Kelet jelentősége meghatározó, hiszen a Dél-kínai-tengeren folyik a világkereskedelem 50 százaléka, a világ olajkereskedelmének 33 százaléka és az LNG-kereskedelem kétharmada.

Csák János hangsúlyozta: a kínai gazdaság két motorja az export és a belső kereslet. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy a kínai középosztály nagyobb, mint az EU teljes népessége, vagyis „robusztus belső kereslet” van az országban. Felidézte, hogy míg 1981-ben a kínai társadalom 80 százaléka élt 1,2 dolláros napi jövedelem alatt, azaz mélyszegénységben, ma ez az arány mindössze 0,5 százalék. Tehát 860 millió ember kijött a mélyszegénységből – mutatott rá.

Kína előtt két egzisztenciális kérdés áll, az egyik, hogy ilyen gyors gazdasági növekedés mellett mennyire képes megtartani az identitását, a másik pedig, hogy mit tekint fenyegetésnek – mondta Csák János, aki óvott attól, hogy az Európai Unió politikai nyomásra „elvarrja a szálakat” a kínai piaccal.

Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány és az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézet igazgatója megnyitóbeszédében elmondta: a rendezvény megvalósításának ötlete a Habsburg Ottó és Henry Kissinger közötti kiterjedt és gazdag levelezés kapcsán merült fel, amelyet nemrég fedeztek fel. A levelek részletesen foglalkoznak Európa akkori geopolitikai helyzetével, kapcsolatával az Egyesült Államokkal, a Szovjetunióval és Kínával – közölte.