Belföld
„Nem akarunk bevándorlóországgá válni!”
Politikai nyilatkozatot fogadott el a parlament a migráció elutasításáról, valamint meghosszabbíthatja a veszélyhelyzetet
A nyilatkozatot 143 igen szavazattal, 10 ellenvoks és 23 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
A dokumentum kimondja, hogy miután Magyarország megkapta a szükséges garanciákat a migráció és a gyermeknevelési kérdések nemzeti hatáskörben maradására, csatlakozhat a poszt-cotonoui megállapodáshoz.
„Nem akarunk bevándorlóországgá válni” – áll a nyilatkozatban, amely szerint a migrációt meg kell állítani, a kibocsátóországoknak pedig helyben kell segítséget nyújtani.
A szöveg tartalmazza azt is, hogy az Országgyűlés üdvözöl minden olyan nemzetközi kezdeményezést, amely a nehéz helyzetbe jutott emberek otthonmaradását szolgálja. Kitér arra, hogy Magyarország védi a családot, valamint a szülők jogát a gyermeküknek adandó nevelés megválasztásához.
„Nem engedjük megkérdőjelezni a szülők gyermekneveléshez való jogának elsőbbségét, megvédjük a gyermekeket az identitásuk gyengítésére irányuló propagandától, és elutasítunk minden ilyen ideológiát” – olvasható.
A nyilatkozat kimondja azt is, hogy a bevándorlás és a gyermekvédelem minden állam önazonosságának és önrendelkezésének központi kérdése.
„Elutasítunk minden olyan törekvést, amely akár Magyarország, akár bármely más ország esetében ezeket a kérdéseket nyomásgyakorlásra, zsarolásra használja, más ügyekkel összekapcsolja, bármilyen támogatás feltételéül szabja.”
A nyilatkozat üdvözöl minden olyan kezdeményezést, amely visszautasítja a multilaterális dokumentumok és megállapodások migrációt ösztönző, illetve a gyermekek nevelésébe való beavatkozást sürgető javaslatait. Mivel elhárultak a poszt-cotonoui megállapodáshoz való csatlakozást akadályozó körülmények, az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy Magyarország a megállapodás módosult formájának részese legyen – rögzíti a dokumentum.
Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán is bejelentette a politikai nyilatkozat elfogadását:
„Az Országgyűlés elfogadta az igazságügyi törvénycsomagot”
Majd így folytatta: Magyarország immár az igazságszolgáltatással kapcsolatos vállalásait is teljesítette. Várjuk, hogy Brüsszel kifizesse a Magyarországnak járó uniós forrásokat.
Az Országgyűlés továbbá felhatalmazta a kormányt, hogy az orosz–ukrán háború miatti veszélyhelyzetet november 25-ig meghosszabbítsa. Az erről szóló jogszabályt szerdán fogadta el a parlament.
A képviselők 132 igen és 58 nem szavazat mellett hagyták jóvá a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosítását.
Az igazságügyi miniszter által előterjesztett jogszabály preambuluma szerint a Magyarország szomszédságában zajló orosz–ukrán háború okozta humanitárius katasztrófa kezeléséhez és a nemzetközi, gazdasági változások következményeinek kivédéséhez továbbra is biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét.
A kormány annak érdekében kezdeményezte a veszélyhelyzet meghosszabbítását, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy az ország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit.
A törvénnyel az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy a veszélyhelyzetet november 25-ig meghosszabbítsa.
A kormány tavaly május végén hirdetett az orosz–ukrán háború miatt veszélyhelyzetet, amelyet legutóbb 2022. november 1-jén hosszabbított meg.
