A hangos kisebbséggel szemben a Vatikán is a békepárti álláspontot erősíti

„Számos okból érkezett Budapestre Ferenc pápa, talán kevesebb szó esett arról, hogy a posztkommunista térségben a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia és Magyarország volt a legateistább ország, és ezek közül Magyarország az egyik, ahol a legmagasabb arányban épült vissza a vallásosság és a hagyományos értékek tisztelete. Mindez azt mutatja, hogy ha nem is egyik napról a másikra, de meg lehet fordítani negyven esztendő trendjét. A nemzetközi média leginkább azt emelte ki, hogy a pápa erősíti a békepárti álláspontot, amin sokan csodálkoztak” – fogalmazott Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.

A balliberális lapok ugyan arra próbálták tenni a hangsúlyt, mintha a pápa megdorgálta volna a magyar kormányt a migráció kérdésében, ám az elemző szerint ez a felvetés is fordítva sült el.

„Egyrészt ukrán menekültekkel találkozott Ferenc pápa, akiket Lengyelországtól kezdve mindenhol befogadnak, és ez is mutatja, hogy Magyarország a valódi menekültekkel befogadó állásponton van; másrészt ott volt az az afgán férfi, aki a tranzitzónában kivárta a sorát, és az ő esetével az egyházfő azt üzeni, hogy a migránsok tartsák be a szabályokat. Ez a férfi a családjával kivárta a sorát, megkapta a menedékjogot, és azóta keresztény is lett. Ilyen értelemben ez egy sikertörténet, mert azt mutatja, hogy a törvényeket betartva menedékjoghoz lehet jutni Magyarországon” – emlékeztetett a politológus.

A pápalátogatás nemzetközi jelentősége Kiszelly Zoltán szerint azért értékelődött fel, mert a Szentatya egy kórházi kezelést követően érkezett hozzánk, és nem biztos, hogy a közeljövőben vállal ilyen hosszú, háromnapos utat. Ez önmagában is jelzi, hogy fontosnak tartotta ezt a látogatást, az elmondott gondolatai közül pedig nem véletlenül emelték ki a legtöbb fórumon, hogy a háborúpárti szólistákkal szemben a béke kórusához tartozik. Ezzel arra is utalt, hogy csak a hangos kisebbség háborúpárti, míg a világ döntő többsége békét kíván, és ezt a többségi hangot igyekezett felerősíteni, értékelte a pápa szavait az elemző.

Miközben a Budapestről hazafelé tartó repülőgépen az egyházfő a pápai békemisszióról beszélt, ukrán források azonnal cáfolták, hogy létezne ilyen. A politológus értelmezése szerint ebben a kérdésben az a legfontosabb, hogy Kína után van egy újabb nemzetközi szereplő, aki a békét szorgalmazza, és mivel sem Kína, sem a Vatikán nem érdekelt ebben a konfliktusban, közvetítőként tudnának fellépni. Látjuk, hogy Ukrajna és Oroszország is elfogadja a kínaiakat. Az pedig, hogy most Budapesten találkozott Ferenc pápa Kirill moszkvai pátriárka külpolitikai tanácsadójával, azt mutatja, hogy a katolikus egyházfő mindkét oldal irányába nyitott, hívta fel a figyelemt a békemisszió jelentőségére a politológus.

„Azt se feledjük el, hogy a pápa megmentette Joe Bident, aki a második katolikus elnök az Egyesült Államokban, viszont az abortuszpártisága miatt az amerikai katolikus püspökök ki akarták átkozni, ezzel szemben Ferenc pápa kijelentette, hogy megkaphatja az oltári szentséget. Ez nem csak a harmincmillió ír és tízmillió lengyel származású emberre van hatással” – vonta le a következtetést Kiszelly Zoltán.