Belföld

Novák Katalin: Nem fogjuk a férjeinket és a fiainkat az ukrán frontra küldeni!

Az államfő hangsúlyozta, hogy a szlovén elnök és közte egyetértés van az orosz–ukrán háború ügyében, elítélik az orosz agressziót, és abban is, hogy mielőbb meg kell találni a béke felé vezető utat

Ápoljuk és tovább építjük Szlovénia és Magyarország jó kapcsolatát – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök Natasa Pirc Musar szlovén köztársasági elnökkel tartott sajtótájékoztatóján szerdán Budapesten.

Novák Katalin: Nem fogjuk a férjeinket és a fiainkat az ukrán frontra küldeni!
Novák Katalin köztársasági elnök (emelvényen, j) katonai tiszteltadással fogadja Natasa Pirc Musar szlovén államfőt (emelvényen, b) a Sándor-palota előtti Szent György téren 2023. április 19-én. A szlovén köztársasági elnök mögött férje, Ales Musar
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Novák Katalin elmondta, mindkét országnak most van először női elnöke, és emlékeztetett arra, hogy Natasa Pirc Musar szlovén köztársasági elnök első hivatalos útja megválasztása után Magyarországra vezetett. A megbeszélés témái között említette az Oroszország és Ukrajna közti háborút, az Európai Unió nyugat-balkáni bővítését, a két ország közötti együttműködés fontosságát, a nemzeti kisebbségek ügyét és a demográfiai kérdéseket is.

Az államfő hangsúlyozta, hogy a szlovén elnök és közte egyetértés van az orosz–ukrán háború ügyében, elítélik az orosz agressziót, és abban is, hogy mielőbb meg kell találni a béke felé vezető utat. Mindehhez szövetségeseket kell találni, hiszen a térség és egész Európa békéje a tét – tette hozzá. Kiemelte azt is: nem szabad Ukrajnát úgy bátorítani, hogy irreális elvárásaik legyenek a segítség tekintetében, nem fogjuk a férjeinket és a fiainkat a harctérre küldeni!

Emlékeztetett arra, hogy Kárpátalján 150 ezer magyar él, akiknek korábbi jogaik visszaállításáért küzdenek. Mint mondta, Ukrajnának európai normák szerint kell működnie, ha az Európai Unió tagjává szeretne válni. Kitért arra is, hogy Magyarország 1,5 millió, Ukrajnából menekült embernek nyújtott segítséget.

A nemzeti kisebbségek ügyével kapcsolatban elmondta, hogy példaértékű a helyzet Szlovéniában és Magyarországon is. Mindkét ország példásan megmutatja, hogyan kell a kisebbség tagjait megbecsülni, támogatni.

Novák Katalin a nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatban kifejtette, hogy egész Európa érdeke az integráció, ezért ezen országok EU-csatlakozását fel kell gyorsítani.

Ljubljanára is számít Budapest az orosz energiától való függés csökkentésében

Az energiaellátásról szólva azt hangsúlyozta, hogy Magyarország számára kiemelten fontos az orosz energiától való függés csökkentése, ezért ebben is számít országunk a Szlovéniával való együttműködésre.

A köztársasági elnök a demográfiai kihívásokat elemezve elmondta, hogy mindez egész Európát érinti, és meghívta a szlovén köztársasági elnököt a szeptemberben megvalósuló, budapesti demográfiai csúcstalálkozóra.

Novák Katalin újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy jövő héten a Sándor-palotában fogadja Ferenc pápát, és reményei szerint imádkoznak majd azért, hogy Ukrajnában mielőbb béke legyen.

Ugyancsak kérdésre válaszolva az államfő Magyarországot családbarát országként jellemezve kiemelte, hogy támogatni kell az egyszülős családokat is, és Magyarországon egyedülálló módon országos hálózatként működnek egyszülős központok.

Az OSZK-ba látogatott a két államfő

Vivat Szlovénia! / Vivat Slovenija! címmel rendezett kiállítást a magyar-szlovén diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulója alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), melynek tárlatát szerdán Natasa Pirc Musar és Novák Katalin nyitotta meg.

Novák Katalin az ünnepélyes megnyitón elmondta, hogy a két nemzeti könyvtár főigazgatói szerda délelőtt a Sándor-palotában, a két ország államfőinek jelenlétében együttműködési megállapodást írtak alá.

A két könyvtár megállapodása azt üzeni, hogy nemcsak a gazdasági kapcsolatok fontosak, hanem a kulturális kötelékek szorosabbra fűzése is, hiszen mindez Szlovénia és Magyarország lakóit is közelebb hozza egymáshoz - hangsúlyozta a magyar államfő.

Novák Katalin hozzátette: példaértékű az, ahogy Magyarország a szlovén, Szlovénia pedig a magyar kisebbséget kezeli.

Hogy mivel tudunk hozzájárulni egymás jövőjéhez, az nagyban múlik azon is, hogyan értjük meg egymás kultúráját - mutatott rá a köztársasági elnök, hozzáfűzve: a nyelvi nehézség áthidalásán segíthet a műfordítók áldozatos munkája.

Novák Katalin felidézte, hogy márciusban a szlovén és a magyar parlamentek elnökei Kranj városában együtt avatták fel Petőfi Sándor szobrát, Szlovénia nemzeti költője, France Presern szobra mellett.

Egészen kivételes az, hogy ilyen magas szinten valósulhat meg két állam nemzeti hőseinek emlékállítása, hiszen sajnos ezzel ellentétes példák is láthatók a régióban - emelte ki Novák Katalin.

Natasa Pirc Musar, párhuzamot vonva a két ország nemzeti költői között, emlékeztetett arra, hogy mind Petőfi, mind Presern nagyban hozzájárult a nemzeti öntudat felélesztéséhez. Petőfi ráadásul személyesen is kötődött Szlovéniához, hiszen Mariborban írta A Dráván című versét - jegyezte meg.
A szlovén köztársasági elnök fiatalkori kedvencei közül egy másik magyar irodalmi művet, A Pál utcai fiúkat emelte ki, hozzátéve: Molnár Ferenc regényén keresztül ismerte meg Budapestet és Magyarországot.

Natasa Pirc Musar elmondása szerint a műfordítások hidakként kötik össze a nemzeteket, a szlovén államfő ezért is üdvözölte, hogy ebben a témában Budapesten és Ljubljanában is testvérkiállítások nyíltak.

Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója elmondta, hogy a Vivat Szlovénia kiállítást a magyar-szlovén diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulója alkalmából, egy évvel a jubileum után rendezik meg, Szlovénia budapesti nagykövetsége és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szláv Filológiai Tanszékének szoros szakmai partnerségében.

A most megnyíló budapesti és ljubljanai időszaki kiállítás ráirányítja figyelmünket arra, hogy egymás könyvekbe foglalt örökségét is érdemes alaposan megismernünk - emelte ki.

Mint a szervezők közölték, a Vivat Szlovénia! című tárlat a szlovén irodalom magyarországi befogadását vizsgálja, különös tekintettel az elmúlt harminc év csaknem nyolcvan kötetet számláló műfordításaira.

A május 31-ig látható kiállítás felidézi a 450 éves alsólendvai nyomda tevékenységét és a 18. században a Muravidéken működő, a szlovén irodalmi nyelv kialakulásához is hozzájáruló bibliafordítók, Stefan Küzmic (Küzmics István) és Miklos Küzmic (Küzmics Miklós) munkásságát is.

Kapcsolódó írásaink