Belföld
Semjén Zsolt: Minden jóérzésű ember számára fontos esemény egy pápalátogatás
A mai napon véget ért a parlament kéthetes ülése
Csárdi Antal (LMP) szerint a kormány a magyar termőföld, a levegő és a víz védelme helyett a külföldi cégek érdekeit választotta, és sürgette népszavazás kiírását az akkumulátorgyárak ügyében.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára erre reagálva hangsúlyozta, hogy ezeknek a gyáraknak a legszigorúbb környezetvédelmi szabályoknak kell megfelelniük. Szólt arról is, hogy néhány éve még az LMP is egyetértett azzal, hogy át kell térni az elektromos autókra.
Hozzátette:
Frans Timmermans európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos akkumulátorgyártásra szólította fel az EU-t. Valamint rámutatott arra, hogy ma egyebek mellett Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban, Lengyelországban, Svédországban is működik akkumulátorgyár; a 27 uniós tagállam felében lesz lítiumionos akkumulátorgyár, csak Németországban 14 gyárat terveznek.
Bencze János (Jobbik) üdvözölte, hogy a kormány behozatali tilalmat rendelt az ukrán gabonára idén június 30-ig, ugyanakkor azt javasolta, hogy hasonló intézkedést vezessenek be az ukrán mézre is, illetve a határidőt 2026-ig hosszabbítsák meg.
Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára közölte: amennyiben Brüsszel az ukrán gabona kérdésében nem hoz olyan védelmi intézkedést, ami Magyarország számára elfogadható, akkor akár a most elrendelt behozatali tilalom határidejét is ki lehet tolni.
Megerősítette:
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és más hatóságok is vizsgálják az Ukrajnából érkező termékeket, és valóban találtak már egészségre veszélyes hatóanyag-tartalmat, ezeket kivonják forgalomból. A hatóságok eljutnak mindenkihez, akinél ilyen tételek vannak, és megvizsgálják ezeket.
Szabó Szabolcs (Momentum) arról beszélt, hogy a kormánynak be kellene rendelnie az orosz nagykövetet, miután a nagykövetség az 1956-os szabadságharcosokra hivatkozva bírálta az amerikai szankciókat. Ehelyett a külgazdasági és külügyminiszter Moszkvába ment tárgyalni, ez hogyan szolgálja a magyar érdeket? – vetette fel.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt: pontosan tudni, hogy Oroszország Közép-Európára milyen fenyegetést jelentett az elmúlt évszázadokban. 1956 pedig politikai és nemzeti identitásképző alapkő – fogalmazott.
Közölte: A 20. század második felében volt Magyarországon egy – a szovjet jelenlétet feltétel nélkül kiszolgáló – magyar kollaboráns osztály, és a képviselő e hatalom politikai örököseivel indult a legutóbbi választáson.
Azt is mondta, ha abból indulnak ki, hogy a magyaroknak a történelmük során kikkel volt konfliktusuk, és ennek alapján alakítják a diplomáciát, akkor csak nagyon nehezen tudnak kapcsolatot építeni az országokkal. Magyarországnak nincsenek ellenségei
– jelentette ki.
Semjén Zsolt (KDNP) kiemelkedő jelentőségűnek nevezte a közelgő pápalátogatást. Rámutatott: Ferenc pápa különleges gesztusa, hogy harmadszor látogatja meg a magyarságot.
Felidézte az egyházfő csíksomlyói útját, az eucharisztikus kongresszuson tett budapesti látogatását és azt, hogy a hónap végén háromnapos apostoli utat, hivatalos látogatást tesz Magyarországon.
Hangsúlyozta továbbá:
Ferenc pápa látogatásának középpontjában az ifjúság, az egyházi iskolák, egyetemek diákjai állnak. Az egyházi közoktatási intézmények száma a többszörösére nőtt az elmúlt években. Kitért arra is, hogy a pápalátogatás hivatalos szimbóluma a Lánchíd, amely a béke hídjára utal.
Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára rámutatott, hogy nemcsak a magyar emberek számára fontos ez a látogatás, a pápa különösen figyel arra, hogy ne csak a katolikusok felé, ne csak a keresztény hívők számára küldjön üzenetet.
Minden jóérzésű ember számára fontos esemény egy pápalátogatás. Magyarország az első olyan ország, ahová többedszerre eljut a szentatya
– mutatott rá. Kitért arra, hogy a látogatás kapcsán Magyarországon belül és a határokon túl is nagy az érdeklődés, a rendvédelmi szervek megfelelően felkészültek a látogatásra. Jelezte: a MÁV, a Volán és a GYSEV ingyenes utazást biztosít azoknak, akik szeretnének a szentatyával találkozni.
Zsigmond Barna Pál (Fidesz) arról beszélt, hogy a magyar emberek minél előbb békét akarnak. Ha meg akarják állítani a vérontást, akkor először tűzszünet és béke kell. Abból, hogy a magyar emberek nem támogatják a háborút, egyenesen következik, hogy a magyar kormány sem támogatja azt – húzta alá.
Rámutatott: nem mindenki van ezen az állásponton, az Amerikai Egyesült Államok demokrata kormánya a háború folytatása mellett van. Tény, hogy teljesen más képet mutat a háború akkor, ha egy szomszédos országban van, és mást, ha hat-hétezer kilométernyire. Megerősítette:
Magyarország nem fog fegyvert szállítani, és nem fogják engedni, hogy belerángassák Magyarországot a konfliktusba. Míg a baloldal háborúpárti, addig a nemzeti oldal a magyar emberek, a béke pártján áll.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kiemelte: sokkal több az állásfoglalás arról, hogy fokozzák a haditevékenységet, és jóval kevesebb arról, hogy meginduljanak a béketárgyalások. Egyre több – zömében európai ország – egyre több fegyvert küld, összhangban az Európai Parlament állásfoglalásával.
Megállapította, hogy nem kizárható, hogy ez a konfliktus világháborúvá szélesedik. Úgy értékelt: mintha szintet lépne a Magyarországra nehezedő nyomásgyakorlás, és ez egyes esetekben már a szövetségesektől is érezhető.
Az államtitkár azt mondta, az elmúlt 13 évben megszokhatták a kioktatást, a minősítéseket és a nyomásgyakorlást is, de ennek soha nem engedtek, és helyesen tették.
A legfontosabb kérdésekben mindig az ország érdekei és a választók akarata az irányadó. Ők azt üzenik, és azt üzenték tavaly áprilisban is, hogy nem akarnak háborút
– hangoztatta.
Sebián-Petrovszki László (DK) azt kérdezte, a márciusi adatok fényében a kormány még mindig fenntartja-e, hogy év végére egyszázalékos lesz az infláció.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a szomszédban zajló háború és az arra válaszként meghozott szankciók gazdasági válságot, háborús inflációt, áremelkedést és bizonytalanságot hoztak egész Európában.
Rögzítette:
A kormány célja, hogy 2023 végére egy számjegyűre csökkentse az inflációt. Jó úton haladunk, januárban tetőzött az infláció, a februári trendfordulót követően pedig megindult a mérsékelt csökkenés. A kormányzat várakozásaival teljes összhangban van a márciusi inflációs adat
– közölte.
Tordai Bence (Párbeszéd) kijelentette, hogy jelenleg Magyarországon 10 ezer háztartásban nincsen áram.
Koncz Zsófia, az energiaügyi tárca államtitkára azt mondta: az Eurostat szerint 2015 és 2021 között közel 60 százalékkal csökkent a súlyos anyagi és a szociális nélkülözésben élők aránya Magyarországon, a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő kiskorúak aránya pedig a 2010-es, 38,7 százalékról mára 17,7 százalékra, az uniós szint alá csökkent. Kiemelte:
A kormány rezsivédelemmel támogatja a magyar családokat, ami havonta 181 ezer forintos támogatást jelent.
Vejkey Imre (KDNP) arról érdeklődött, hogy miképpen biztosítható a rezsivédelmi alap fenntartása? Kifejtette: A kormány az idei büdzsét a rezsivédelem költségvetéseként terjesztette be, és rezsivédelmi alapot hozott létre. A kormány azóta megerősítette az alapot, mert a lakosság energiaellátása védett áron kiemelten fontos cél a jelenlegi helyzetben – mutatott rá.
Hozzátette:
Egész Európában egyedülálló, hogy az átlagfogyasztásig nem hárítják át a megnövekedett energiaárak terhét az emberekre.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy amikor az idei költségvetésről tárgyaltak, bíztak benne, hogy a háborúnak mielőbb vége lesz. A háború és az arra válaszként adott szankciók megváltoztatták a gazdasági helyzetet – közölte.
Hangsúlyozta:
A magyar fogyasztók alacsonyabb árat fizetnek a rezsiért, mint sok más európai országban, és a magyar háztartások jelentős része nem lépte túl az átlagfogyasztás értékét. A kormány az extraprofitadóból finanszírozza ezt a támogatást
Az építési és közlekedési minisztertől az azonnali kérdések során arról tudakozódott Bedő Dávid (Momentum), miért adnak ingyen magánkézbe 12, nemrégiben 35 milliárd forintból felújított, így ma már szerinte összesen több száz milliárd forintot érő kastélyt.
Ágh Péter, a tárca államtitkára arról beszélt: 2010 előtt, a baloldal kormányzása idején „tudatosan gyengítették a nemzeti kultúrát”, rengeteg épületet hagytak leromlani, ezzel szemben a nemzeti kormány számos lépést tett múltunk örökségnek megóvása érdekében. Az örökség- és műemlékvédelem kiemelt fontosságát hangsúlyozva jelezte, azt keresik, hogyan lehet az épületek tartós fennmaradásának biztosításába bevonni a magántőkét.
Ander Balázs (Jobbik) a belügyminisztertől a pedagógus státusztörvénnyel kapcsolatban érdeklődött.
Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára azt emelte ki: Március 2-án hozták nyilvánosságra a parlament előtt még nem lévő, hanem nyilvános vitára bocsátott tervezetet, majd ennek eredményeként jön létre a végső szövegváltozat.
Hozzátette:
A változtatás elfogadása esetén korábban Magyarországon nem látott léptékű béremelésre számíthatnak a pedagógusok, akiknek fizetését nem végzettség- és szolgálatiév-, hanem teljesítményalapúvá teszik. A legjobbak és a pályakezdők így átlag feletti emelést kapnak, ezzel kívánják a pályán tartani őket.
Nagy Csaba (Fidesz) arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferenc és pártja, a DK itthon és Brüsszelben is minden erejével azon dolgozik, hogy az ország ne kapja meg az uniós forrásokat. „Ezért fizetik külföldi megrendelőik, ezért gurítják nekik a dollárokat a tengeren túlról” – hangsúlyozta. Emlékeztetett: ezt a DK elnöke maga ismerte el egy internetes bejegyzésben.
Szólt arról is, hogy Brüsszel folyamatosan talál ki új feltételeket az uniós forrásokért, most már karöltve Gyurcsány Ferenccel.
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint nem hazafiak, hanem politikai értelemben vett hazaárulók azok, akik aktívan tesznek azért, hogy saját hazájuk és honfitársaik hátrányt szenvedjenek. Szerinte mindezek mögött az áll, hogy a baloldal nem tudja elfogadni a választók döntését.
Nacsa Lőrinc (KDNP) azt kérdezte az igazságügyi tárcától, miért nem a saját háza táján sepreget a korrupciós botrányba keveredett Brüsszel?
Emlékeztetett: Múlt héten engedték ki a börtönből Eva Kaili görög szociáldemokrata európai parlamenti képviselőt, aki házi őrizetbe került, utolsóként az érintettek közül. A vád ellene és a mintegy hatvan érintett ellen korrupció, pénzmosás és részvétel bűnszervezetben.
Répássy Róbert, a tárca államtitkára szerint az unió az egyik legsúlyosabb hitelességi botrányával néz szembe. Kenőpénzek, offshore-számlák a nemzetállamokon átnyúló NGO-k ügye és az európai közhatalom megcsúfolása merül fel – mondta.
Emlékeztetett arra, amikor Eva Kaili 2015-ben Magyarország ellehetetlenítésén dolgozott, a DK-s Niedermüller Péterrel együtt. Később megszavazta a Sargentini-jelentést is, ami alapot adott a Magyarországgal szemben elindított, korrupcióval kapcsolatos eljárásra.
