Belföld
Hozzájárult a parlament Finnország NATO-csatlakozásához
A képviselők 182 igen és 6 nem szavazattal hagyták jóvá a csatlakozási jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényt
A képviselők 182 igen és 6 nem szavazattal hagyták jóvá a csatlakozási jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényt.
Az eddig semleges észak-európai állam az orosz–ukrán háború kitörését követően kérte felvételét a katonai szövetséghez.
KDNP: Magyarország egy jó NATO szövetséges
A Finn Köztársaság Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozási jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések hétfői parlamenti vitájában a KDNP és a Fidesz képviselői hangsúlyozták tehát: támogatják a finn csatlakozást.
Nacsa Lőrinc (KDNP) elmondta: Magyarország egy jó NATO szövetséges, érdekelt abban, hogy a NATO fennmaradjon, megerősödjön és bővüljön. Ezért támogatják a finn csatlakozást, ezért szavaznak róla. A kormánypártok általában is a bővítés mellett vannak, mind az EU-ban mind a NATO-ban, mert egy közösség nem gyengül attól, ha új tagállamokat fogad be, hanem erősödik. Ezért állnak értetlenük a Nyugat-Balkán euroatlanti integrációjának lassúságán - mondta.
Arról is beszélt: a magyar katonák NATO-szerepvállalásaikat a legmagasabb profizmussal teljesítik.
Azt szeretnék, hogy a NATO védelmi szövetség maradna, és nem támadóvá lépne elő, de ez nincs napirenden, csak "egy-egy sziréna hang szólal meg egy-két országból", de a NATO vezetése higgadt és a józan ész talaján áll.
Fidesz: Támogatjuk Finnország NATO-csatlakozását
Zsigmond Barna Pál (Fidesz) úgy vélte: új erőre kelt a NATO az orosz agresszió után, az euroatlanti szövetségesek kiálltak az orosz agresszió ellen és Ukrajna támogatása mellett.
Hangsúlyozta: Finnország csatlakozása komoly hozzájárulás a NATO védelmi képességeihez.
A Mi Hazánk követelését, hogy Magyarország lépjen ki a NATO-ból, "geopolitikai nihilizmusnak" nevezte a fideszes politikus, szerinte ez a lépés a magyar érdekkel szembeni cselekvés lenne.
Turi-Kovács Béla (Fidesz) azt mondta: a kormánypártok alapos megfontolás után támogatják svéd és a finn NATO-csatlakozást.
Menczer Tamás, a külügyi tárca államtitkára kijelentette: amíg az Orbán-kormány vezeti országot, addig Magyarország nem sodródik bele a háborúba, és mindent megtesz, hogy a béketárgyalásokkal és a tűzszünettel lezáruljon a konfliktus.
Arra figyelmeztetett: a harmadik világháború és a nukleáris eszkaláció soha nem volt olyan közel, mint most. Hozzátette: globálisan a békepártiak vannak többségben, míg Európában és az óceánon túl a háborúpártiak.
Arra az ellenzéki felvetésre, hogy a kormánypárti képviselőket személyes sértettségük befolyásolta az ügyben, úgy reagált: "mi Vadai Ágnesen edződünk", egy finn vagy egy svéd nem tud minket megsérteni.
Hangsúlyozta: egyes svéd és finn képviselők megjegyzései a magyar migrációs- és genderpolitikával, illetve a háborúval kapcsolatban a magyar embereket sértette meg, akik ezekben a kérdésekben világos döntés hoztak.
DK: Finnország NATO-csatalakozása erősíteni fogja Magyarország biztonságát
Az ellenzék részéről Vadai Ágnes (DK) i felszólatl, aki arról beszélt, hogy Menczer Tamás beszéde "korrekt volt", de megkésett.
A Ház elfogadta az idei költségvetés főösszegeinek módosítását
A Ház elfogadta az idei költségvetés módosításához benyújtott összegző módosító javaslatot, ami a büdzsé főösszegeit tartalmazza. Erről 125 igen szavazattal és 63 nem ellenében szavazott az Országgyűlés.
A 2023-as költségvetést első alkalommal 2022 júliusában fogadták el a képviselők, ám idén módosítják azt.
Eszerint az államháztartás központi alrendszerének kiadása idén 39 ezer 776 milliárd forint, míg bevétele 36 ezer 375 milliárd forint. A hiány 3400 milliárd forint lesz, szemben a tavaly az idei évre elfogadott büdzsével, amelyben 2352 milliárd forintos hiány szerepelt, 22 ezer 425 milliárd forintos kiadás és 31 ezer 252 forintos bevétel mellett.
A hazai működési költségvetésnek mind a bevételi, mint a kiadási előirányzata 32 ezer 479 milliárd forintra módosul a tavaly elfogadott 27 ezer 17 milliárdról, míg a hazai felhalmozási költségvetés 1851 milliárd forintos hiány mellett 3502 milliárd forintra nő, a tavaly elfogadott 3000 milliárdról. Az európai uniós fejlesztési költségvetés kiadása 3793 milliárd forintra módosul 3407-ről, míg bevétele 2244 milliárdra, 2057 milliárdról.
A rezsivédelmi alap várhatóan 2579 milliárd forintot tesz ki idén szemben a tavaly elfogadott 670 milliárd forinttal, míg a honvédelmi alap marad 842 milliárd forintos.
Az első alap a rezsicsökkentés fenntartásához biztosít forrásokat, míg a honvédelmi alap azt teszi lehetővé, hogy hamarabb, már 2023 végére elérje a kormány a NATO felé tett vállalását a honvédelmi kiadások növelésére.
A zárószavazásra várhatóan pénteken kerül sor.
Két új tagot választottak a jegybank Monetáris Tanácsába
A parlament két új tagot választott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsába. Kovács Zoltánt 126 igen és 60 nem szavazattal, Búza Évát szintén 126 igen és 60 nem szavazattal választották meg a tanács tagjának hat évre.
A választásra azért volt szükség, mert Parragh Biankának, a tanács egyik tagjának március 23-én lejárt a hatéves mandátuma, az ő helyére választották meg Kovács Zoltánt, aki korábban a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese volt. Búza Éva, aki eddig Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója volt, április 6-tól váltja Kocziszky Györgyöt.
A Monetáris Tanács az MNB legfőbb döntéshozó szerve. Legalább öt-, legfeljebb kilenctagú, tagja a jegybank elnöke mint a Monetáris Tanács elnöke, továbbá az MNB alelnökei és a további tagok, akiket hat évre az Országgyűlés választ.
Kovács Zoltán és Búza Éva az Országgyűlés előtt tett esküt.
