Belföld

Kovács Zoltán: Nyugaton politikai fegyverként működik a média

Magyarországon az egyik legtisztább szabályozási rendszer van Európában

Nyugat-Európában nem független a sajtó, politikai fegyverré akarják tenni, sőt, részben már akként is működik − mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára a Sajtószabadság Magyarországon 2023 című konferencián csütörtökön Budapesten.

Kovács Zoltán: Nyugaton politikai fegyverként működik a média
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár beszédet mond a Sajtószabadság Magyarországon 2023 című elemzés bemutatóján Budapesten
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Kovács Zoltán a Nézőpont Intézet és a Médianéző Központ rendezvényén arról beszélt, hogy Nyugat-Európában − például Nagy-Britanniában, Németországban, Finnországban vagy Svédországban − a kormányok sajtónyomás alatt, a „hatalmi ágként” működő média nyomása alatt vannak. Habár Nyugaton erre azt mondják, hogy független sajtó, valójában ez a sajtó csak a közvéleménytől független, ugyanis ott a sajtó és a politika nem azt képviselik, amit az emberek szeretnének, amit a közvélemény valójában gondol, hanem az „odaáramló pénzeket”, amelyekért valamilyen politikai beavatkozást várnak el − mondta az államtitkár.

Kovács Zoltán úgy fogalmazott, ezek a nyugati médiumok nagy jelszavak, témák mögé bújnak, valójában azonban nem akarnak az adott témával foglalkozni, mert nem a tartalom, hanem a politikai eszköz a fontos, amelynek érdekében a témát és a sajtót használják.

Magyarországon az egyik legtisztább szabályozási rendszer van Európában, ezt azonban egyetlen nyugati médium sem fogja elismerni, hiába bizonygatják nekik − jelentette ki az államtitkár.

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon „technikailag, jogilag és tartalmában is sajtószabadság van.”

Ezt az állítást tíz ténnyel támasztotta alá, idézve az intézet Növekvő sokszínűség − 10 tény a magyar médiáról című tanulmányának megállapításait. Elmondta, hogy Magyarországon valamennyi hírforráshoz bárki könnyen hozzáférhet. Politikai egyensúly van a médiapiacon, ugyanannyian fogyasztják a kormánybarát és a kormánykritikus sajtót − folytatta, hozzátéve: a médiumok döntően magyar tulajdonban vannak, igaz, a kormánykritikus médiumok körében erősödik a külföldi befolyás. Közölte azt is, hogy a 2010-es kormányváltás óta növekszik a kormánykritikus médiumok súlya, a számuk 34-ről 52-re emelkedett 2010 óta.

Boros Bánk Levente kiemelte továbbá, hogy a magyarországi újságírók tabuk nélkül, bármilyen témában és bárkiről szabadon írhatnak, a magyar médiahatóság függetlensége pedig az uniós gyakorlathoz képest is erős.

Beszámolt arról is, hogy a kormányzati tájékoztatás és a közérdekű adatokhoz hozzáférés az uniós tagállamok gyakorlatával összhangban működik Magyarországon, a kormányzat teljesen transzparens módon tevékenykedik, a közmédia pedig − mondta − több uniós országhoz hasonlóan Magyarországon is az aktuális kormányt részesíti előnyben. Utóbbi megállapítással kapcsolatban emlékeztetett az Alkotmánybíróság vonatkozó, 2021-es határozatára, amely kimondta, hogy a közmédia teljesíti a kiegyensúlyozott tájékoztatás kritériumát.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője arról beszélt, hogy Magyarországon valamennyi hírforráshoz bárki könnyen hozzáférhet, azaz a technikai lehetősége adott annak, hogy a polgárok elérjék a médiumokat. Ráadásul − tette hozzá − a hozzáférés a hírforrásokhoz jobb az európai uniós átlagnál.

A szakértő ismertetett egy közvélemény-kutatást, amelyben azt vizsgálták, hogy egy adott országban minden információt megkaphat-e a polgár a saját országa médiájától. A kérdésre a magyarok 45 százaléka válaszolt igennel (hasonlóan a románokhoz, az osztrákokhoz és a lengyelekhez), ez pedig a „média minőségének a bizonyítéka” − jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel.

Kitért arra is, hogy felmérések szerint a lakosság 80 százaléka rendszeresen néz televíziót, 75 százaléka rendszeresen internetezik, 43 százaléka rádiózik és 19,5 százaléka olvas nyomtatott sajtót.

A televíziós piacon adott a lehetőség 16 csatorna ingyenes hozzáféréséhez, tehát anyagi helyzettől függetlenül mindenkinek van lehetősége a különböző tv-csatornák híradóinak megtekintéséhez, a háztartások 83 százaléka pedig rendelkezik szélessávú internet-hozzáféréssel, és ez magasabb, mint az uniós átlag −mondta Mráz Ágoston Sámuel.

A Nézőpont Intézet vezetője annak bizonyítékaként, hogy Magyarországon politikai egyensúly van a médiapiacon, szintén egy felmérés eredményeit ismertette. Ennek alapján a felnőtt magyar lakosság 91 százaléka fogyaszt valamilyen médiatartalmat, 20 százaléka pedig egyaránt néz, olvas vagy hallgat kormánybarát, kormánykritikus és közszolgálati tartalmakat.

Kormánybarát médiumot a teljes felnőtt népesség 75,5 százaléka szokott nézni/hallgatni/olvasni, kormánykritikust pedig 80 százaléka. Kizárólag kormánybarát médiát 6,2 százaléka, csak kormánykritikust pedig 14 százaléka − ismertette.

Kohut Balázs, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője előadásában arról beszélt, hogy a médiumok számára adott a lehetőség a profitszerzésre, és ezzel az elmúlt években élni is tudtak, ráadásul korántsem csak a kormánnyal szimpatizáló cégek. Magyarországon a kormánykritikus médiumok is nyereségesek − jelentette ki, hozzátéve: 2015 és 2021 között 54,6 milliárd forintról 85,5 milliárd forintra emelkedett a kormánykritikus médiumok bevétele, és 2021-ben 32 milliárd forint pozitív adózás utáni eredményt értek el a kormánykritikus médiumokat kiadó társaságok.

A rendezvényen ötödik alkalommal adták át a Jótollú magyar újságíró díjat, az elismerést idén Császár Attila, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szerkesztő-műsorvezetője kapta.

Boros Bánk Levente méltatásában azt mondta, hogy Császár Attila „mindenhol dolgozott, ahol ebben a szakmában érdemes dolgozni”, testközelből tudósított a rendszerváltozásról és a médiaháborúról, valamint „médiatörténelmet” írt 2006-ban, amikor a Hír TV-nek az utcáról tudósított a „brutális terrorról”.

Kapcsolódó írásaink