Belföld
Koltay András: Magyarországon a szólásszabadság védett, a nyilvánosság sokszínű
A magyar tartalomgyártás visszaszorulása a magyar kultúra károsodását idézi elő
Koltay András szerint a szólásszabadság erős védelme olyan vívmánya az 1990-ben újraszületett magyar demokráciának, amelynek jelentőségét nem szabad csorbítani.
A magyar nyilvánosság sokszínű, de „kellően megdolgoztatja” a megfelelően tájékozódni kívánó állampolgárt – mondta az elnök, aki fontosnak nevezte, hogy a véleménynyilvánítás mindig tényeken alapuljon.
Kitért arra, hogy a nyilvánosságban elérhető szolgáltatások túlmutatnak a puszta tájékoztatáson, jelentősen átalakítják a társadalmi életet. Hatással vannak többi között a közoktatás működésére, a politikai kommunikációra, átalakítják az emberi tudásról alkotott képet. Ebből pedig szabályozási feladat is keletkezhet, elsősorban a gyermekvédelemben, amelynek ma minden korábbinál kiemeltebb a szerepe – mutatott rá Koltay András.
A médiapiac nemzetközi, ebből következően az állami beavatkozás lehetőségei korlátosak – állapította meg az elnök, majd magyarázatképpen hozzátette: a nem magyar joghatóság alá eső médiumokkal szemben nem tud közvetlenül fellépni a médiahatóság, annak ellenére sem, hogy az érintett tartalmakat Magyarországon, magyar nyelven, magyar közönségnek készítik.
Koltay András szerint az állami szerepvállalás, az állam „aktív, tevőleges magatartása” nagyon fontos a kultúra védelme szempontjából, a magyar tartalomgyártás visszaszorulása ugyanis „a magyar kultúra károsodását idézi elő.”
A magyar tulajdonlás az elnök szerint részben képes ellensúlyozni a káros hatásokat. Felhívta a figyelmet a dezinformáció, a fake news jelenségének terjedésére is, amely szavai szerint rendkívül veszélyes, ugyanakkor jogi, hatósági eszközökkel nehezen kezelhető.
Problémának nevezte továbbá a média „kommercializálódását” is, ami – mint mondta – hátrányosan hat a sokszínűségre, és azt eredményezi, hogy a piacon mindenki ugyanazért a közönségért versenyez, nagyon hasonló tartalmakkal.
Koltay András azt mondta, hogy a média függetlensége Magyarországon általában véve „retorikai fogás”. Magyarországon a sajtó úgy alakult, hogy az újságíróknak világnézetük, értékrendjük, politikai meggyőződésük van. Aki független újságírónak nevezi magát, rendszerint kormánykritikus – jegyezte meg.
Összegzésképpen úgy fogalmazott: a hagyományos szabályozási feladatok a jövőben sem tűnnek el, noha azok sem képesek csodaszerként kezelni az összes problémát.
A médiapiacon a legtöbb fontos kérdés nem jogi, szabályozási, hanem kulturális, értékrendbeli kérdés, amelyeket globális kontextusban kell értelmezni. Ha úgy érzik szükségét, megpróbálják megvédeni a maguk álláspontját – hangsúlyozta az elnök.
