Orbán Viktor évértékelő beszédének egyik jellemzője a rendszerközpontúság

A 2022 februárjában kitört ukrajnai háború közép- és hosszú távon is komoly gazdasági és energiapolitikai következményekkel jár Európa tekintetében, és ez szorosan összefügg az EU-s polgárokat minden nap érintő energiabiztonság kérdésével is. Az Európai Unió szomszédságában lassan tankönyvi proxyháborúvá merevedő konfliktus egyre fenyegetőbben tornyosul fölé, és veti baljós árnyékát a kontinensre.

A biztonság és mindenhatóság illúziójától megbódult európai politika felelőtlenül áll a háborúhoz, a miniszterelnök meggyőződése szerint nem mérlegel megfelelően. A szankciók indokolatlan és aránytalan terhet rónak az európai átlagemberre, a háború lezárását nem elősegítik, hanem hozzájárulnak annak továbbhúzódásához, és az európai gazdaság versenyképességét is csökkentik. Nem utolsósorban azért is döbbenetes ez a hozzáállás, mivel az európai lakosság nagy részét érintő és szűkülő gazdasági mozgástér nem éri el a brüsszeli elit ingerküszöbét, mi több, meg sem érzik azt.

A brüsszeli döntések – elhibázott irányukkal - sajnálatosan hozzájárultak a mostani energiakrízis elmélyüléséhez, miközben már régebb óta erőltették a hagyományos energiatermelés leépítését (elég például az atomenergiára gondolnunk, a gáz- és árampiac liberalizálására stb.). A brüsszeli szankciós politika miatt a jövőben sokkal nehezebben és sokkal drágábban tud Európa nagy része alternatív energiaforrásokhoz jutni. Ebben a helyzetben Magyarország továbbra is lokális kivétel akar és tud lenni a kormányfő iránymutatása alapján.

Orbán Viktor évértékelő beszédének egyik jellemzője a rendszerközpontúság. A miniszterelnök rendszerben gondolkodik mind a kül-, mind a belpolitikát illetően, az egymással összefüggő, egymástól függő tényezők szisztémáját közérthetően tárja fel, legyen szó migrációról, pandémiáról, háborúról, káros brüsszeli szankciókról vagy a gyermekvédelemről.

A görög filozófiatörténet úgy is ismerte a rendszereket, mint az egymással „belülről” illeszkedő elemekből álló, belső rendet. Enélkül a külső negatív hatások kivédése elkerülhetetlen. Már a pandémia kezelése kapcsán is láthattuk, hogy a kormány válságkezelési logikája eltér a korábbi baloldali gyakorlattól, és nem a megszorítások és az adóemelés útját követi, hanem racionalizálta a költségvetést, és a kihívásoknak megfelelően átcsoportosításokat végzett. Az inflációs válságot csökkentette az ársapkák bevezetése, valamint a pénzügyi kormányzat és jegybank erőfeszítései. Ami a két legfontosabb veszélyt, a háborút és az inflációt illeti, a miniszterelnök az előbbiből történő kimaradást, az utóbbinak pedig az év végéig egy számjegyűre csökkentését ígérte.

A kormány válságkezelése európai összevetésben is kiemelkedőnek mondható, tavaly a magyar gazdaság három rekordot döntött meg: soha nem dolgoztak ilyen sokan, nem volt ennyi befektetés és nem volt ilyen magas a kivitel. Azt is kiemelte a kormányfő, hogy ezért is vagyunk talpon a magas árak ellenére.

A 2008-as válság után tapasztaltuk már a neoliberális gazdaságpolitika megszorításainak káros hatásait, amelyek Európa-szerte a bérek és nyugdíjak csökkenéséhez, adóemeléshez és végső soron munkanélküliséghez vezettek. Erre az útra visszatérni semmiképpen nem tanácsos. Magyarország más úton ment, központi helyre került az állami beruházások fenntartása és gazdaságélénkítő szerepe. A munkahelyek megtartása és a gazdasági recesszió elkerülése nem megszorításokkal és korlátozásokkal, hanem határozott beruházásösztönző és előretekintő gazdaságpolitikával lehetséges – jelentette ki Orbán Viktor.

A magyar baloldal hagyományosan nem törődik a nemzeti vagy lokális érdekekkel, az itthoni kommunisták és baloldaliak – kevés kivételtől eltekintve – még az európai elvtársaikhoz képest is jóval internacionalistább álláspontot képviseltek, ha a nemzeti szempontok kerültek velük szembe. Ehhez jött hozzá a tehetségtelenségük, a korábbi dilettáns kormányzati teljesítményük, amely belső eredetű válságállapotokhoz, vagyis a beruházások és a fogyasztás visszaeséséhez, legvégül pedig magyar munkahelyek tömeges elvesztéséhez vezetett, jelentős részben az agrárágazatban is.

A miniszterelnök kiemelte, hogy a baloldal most az élelmiszerárstop visszavonását követeli, de az marad, amíg az inflációt csökkenő pályára tudják állítani. Emellett az ellenzék a lakossági kamatstop megszüntetését is követeli, nem meglepő módon a bankokkal együtt. De a kamatstop 350 ezer családot véd, és amíg nem kezdenek zsugorodni a kamatok, a stopnak is maradnia kell – nyomatékosította a kormányfő.

Végezetül az elmúlt napok legsúlyosabb belpolitikai botránya kapcsán Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy a pedofíliára nincs bocsánat. A gyerek szent és sérthetetlen, a felnőtteknek pedig az a dolguk, hogy a gyerekeket bármi áron megvédjék. Ezzel kapcsolatban nyomatékosította, hogy a meglévő törvényeket betartatják, a szükséges további jogalkotási lépéseket megteszik. A nemzeti kormány törekvései nyomán a béke, a gazdasági stabilitás és a családok, a gyermekvédelem biztos bázisa lesz hazánk a jövőben is.