Belföld
NMHH-konferencia – Beszélgetés a magyar médiapiacról
A magyar fogyasztók ma 520 televíziós csatorna, 165 földfelszíni rádió, 3000 online platform és több mint 7000 nyomtatott sajtótermék közül választhatnak
Szadai Károly, Meszleny László és Budai László, a Médiatanács tagjai, valamint Aranyosné Börcs Janka, az NMHH főigazgatója egyetértettek abban, hogy a magyar médiapiacon bárki megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő tartalmakat.
Aranyosné Börcs Janka elmondta, a magyar fogyasztók ma 520 televíziós csatorna, 165 földfelszíni rádió, 3000 online platform és több mint 7000 nyomtatott sajtótermék közül választhatnak.
Szadai Károly emlékeztetett arra, hogy az NMHH 2022 decemberében tette közzé legfrissebb médiapiaci jelentését, amelynek adataira támaszkodva a médiafogyasztók maguk dönthetik el, mennyire egészséges és kiegyensúlyozott a magyar médiapiac.
Meszleny László, a Médiatanács tagja úgy vélte, a médiapiac soha nem volt és nem is lesz eléggé egészséges és kiegyensúlyozott, de a hiányosságai mellett vannak erősségei is.
Ausztriában például sokkal erősebb a regionális nyomtatott sajtó, Magyarországon pedig a helyi televíziózás és rádiózás erős, az osztrák közszolgálati televízió Conchita Wurstot „találta ki”, a magyar közmédia pedig a Virtuózok elnevezésű tehetségkutatót – jegyezte meg, hozzátéve: a hiányosságok és erősségek együtt adják a sokszínűséget.
Mint felidézte, 2022 második negyedévében a három vezető magyar hírportál látogatottsági csúcsai közül a kisebbet a parlamenti választás, a nagyobbat Berki Krisztián halálhíre hozta.
A podcastek világa – amelyet nem szabályoz a médiatörvény – ezzel üdítő színfolt: rengeteg friss gondolat, hasznos tudás jut el így a fiatalokhoz – jegyezte meg.
Meszleny László emlékeztetett arra is, hogy a Médiatanács évente több mint 1,5 milliárd forintot oszt ki magyar nyelvű tartalmak előállítására, értékelése szerint ez nem elegendő, de azért látható összeg.
Szadai Károly elmondása szerint a pszichológusok sokat beszélnek arról, milyen súlyos mentális problémákat okozhat az internet és a közösségi média.
Nem kérdés, hogy a szabályozásnak erre reagálnia kell, de ehhez meg is kell érteni az egész jelenséget – figyelmeztetett.
Szadai Károly kiemelte, hogy a magyar médiatörvény korszerűtlen, a szabályozás elavult, nem reagál a jelen kihívásaira. Jó lenne, ha bizonyos jelenségek ellen felléphetne a Médiatanács – fűzte hozzá.
Budai László arra hívta fel a figyelmet, hogy árbevétel szempontjából még a legnagyobb magyar szolgáltató is csak a kilencedét produkálja Magyarországon az Alphabet (a Google tulajdonosa) bevételének.
Aranyosné Börcs Janka hozzátette: ezek a reklámbevételek nem magyar szolgáltatóknál jelennek meg, így pedig a magyar kultúra és médiapiac is egyre nehezebb helyzetbe kerül.
Az internet ráadásul a hatóságot is nehéz feladat elé állítja: a hagyományos médiát könnyű ellenőrizni, de a több mint 3000 online tartalomközlő folyamatos ellenőrzése nehezen kezelhető kihívás – mondta el Aranyosné Börcs Janka.
Lapsánszky András a szervezet Szabadság és biztonság a digitalizálódó világban - Stratégia 2023-2026 című szakmai rendezvényén azt mondta, hogy a hírközlési piacon óriási a verseny.
Kiemelte: fontos, hogy a hírközlési piacon ne alakuljon ki az állami monopólium után magánmonopólium, mert az még az állami monopóliumnál is rosszabb. Rámutatott: versenypiaci működésben sokkal részletesebb szabályozás kell, mint állami monopólium esetén.
A magyar hírközlési stratégia pilléreit sorolva Lapsánszky András egyebek mellett a következőket említette: szabályozási hatóság, piacelemzés-piacfelügyelet, nagykereskedelmi-kiskereskedelmi hírközlés, korlátos erőforrás-gazdálkodás, fogyasztóvédelem, nem polgári hírközlés. Közölte, feladatuk az is, hogy megnyugtassák az embereket: a sugárzás bizonyos formái nem annyira károsak.
A hírközlési ágazat az egyetlen, ahol előzetesen avatkoznak be a folyamatokba: ha azt látják, hogy egy szolgáltató túl nagyra nőne, már előre kötelezettségeket tudnak szabni, hogy ne legyen képes kiszorítani másokat - mondta az elnökhelyettes.
Megjegyezte, a hírközlés közszolgáltatás, amely a piacgazdaság része. A piacgazdaság a tökéletes versenyre törekszik, amely az elméletek szerint elhozza a jólétet. A piacgazdaság hibái miatt azonban szükséges az állami beavatkozás, amely javítani tudja a rendellenességeket.
Fáczán Gábor szabályozási igazgatóhelyettes közölte: felmérésük szerint a 8-15 évesek napi 4 órát "nyomkodják" a mobiltelefonjukat.
Az NMHH fel akarja hívni a figyelmet a médiával kapcsolatos jelenségekre, oktatni szeretné az embereket, tudatos felhasználásra ösztönözve őket. Hosszú távú együttműködéseket kívánnak létrehozni, évente nagy érdeklődésre számot tartó kutatásokat akarnak végezni - sorolta Fáczán Gábor.
Jelezte: 2020-ban új lendületre kapott az Európai Unió, elhatározva, hogy új szabályozást alakít ki. Így született meg a digitális szolgáltatások egységes piacáról szóló rendelet. Célja a digitális szolgáltatások átláthatóságának növelése, a felhasználók alapvető jogainak átfogó védelme az interneten. Ami offline illegális, az online is legyen az - hangsúlyozta.
A szabályozási igazgatóhelyettes közölte: a rendelet nem csupán az EU-ban letelepedett szolgáltatókra vonatkozik, hanem minden olyan szolgáltatóra, amely az unióban szolgáltatást nyújt, függetlenül attól, hol található a székhelye.
Az NMHH még idén önálló honlapot és közösségimédia-felületeket akar indítani, elősegítve az online platformok tudatos használatát. A szakértőknek bemutatnák a kutatásaikat, a laikusokat pedig érthető, praktikus tanácsokkal látnák el - mondta Fáczán Gábor.
A rendezvény célja az volt, hogy bemutassa az NMHH 2023 és 2026 közötti stratégiai küldetését, céltérképét és cselekvési tervét, egyúttal reflektáljon az új nemzetközi állami, piaci és társadalmi kihívásokra. A konferenciát a biztonságos internet napja alkalmából hirdették meg.
Szalontainé Czettisch Barbara a szervezet Szabadság és biztonság a digitalizálódó világban - Stratégia 2023-2026 című szakmai rendezvényén azt mondta, új stratégiájuk megfogalmazza, hogy modern és erős szervezeti háttérrel, infrastruktúrával rendelkező, professzionális munkaerőt foglalkoztató, alkalmazkodóképes hatóságnak kell lenniük.
Megjegyezte, hogy a technológia egyre összetettebb, a fogyasztási szokások átalakulnak. Ebben a változó környezetben kell megalkotniuk a szerepüket.
Közölte, hogy 2021 decembere óta több lépcsőben szervezetfejlesztést hajtottak végre. A működést támogató egységek egy "ernyő" alatt összpontosultak, az újonnan létrehozott főtitkárság alá kerültek. Az elnök közvetlen irányítása alatt pedig létrejött az online platformok főosztály és a gyermekvédelmi főosztály.
A főtitkár elmondta: fenntartható, energiatudatos, hatékony munkavégzést elősegítő környezetet akarnak biztosítani a foglalkoztatottaknak. A technológiai újításokat beépítik a hatósági eszköztárba. Egy új épületben mérőlabort és szerverközpontot hoznak majd létre - tette hozzá.
Fontosnak nevezte a modern informatikai hátteret. Úgy vélekedett, hogy meg kell újítani az adatstratégiát, tudatosan elérhetővé kell tenni a hatóság adatvagyonának egyes elemeit a szakmai célközönségnek.
A professzionális munkaerőhöz szükséges a magas szintű tudás, a fiatalok bevonása és megtartása, továbbá a megfelelő juttatási rendszer is - sorolta a főtitkár. Meg kell erősíteni az utánpótlást - hangsúlyozta.
Szalontainé Czettisch Barbara szerint növelni kell a hatóság láthatóságát és társadalmi szerepvállalását. Ehhez digitális tudásközpontként kell megjelenni, valamint fontos a Médiatanács munkájának láthatóbbá tétele is.
Az NMHH-nak professzionális szervezetnek kell lennie, hatékony munkakultúrával és szakmailag kikezdhetetlen tevékenységgel - mondta a főtitkár.
Kajzinger Ervin nemzetközi igazgató kijelentette: intenzív munka folyik azért, hogy a magyar érdekeket is be tudják csatornázni az uniós döntéshozatalba. Az európai hatóságok közti együttműködés a médiára, a postára és a hírközlésre is kiterjed - fűzte hozzá.
Az államok versenyeznek a szabályozási megoldásokban, ez azonban "barátságos verseny" - fogalmazott. Megjegyezte: szükséges az információk cseréje, ezért fontos a nemzetközi tevékenységük.
Magyarország az EU-ban először implementálta az európai hírközlési kódexet - közölte Kajzinger Ervin.
A nemzetközi igazgató azt mondta, azért fontos a globális együttműködés, mert sok olyan terület van a hírközlésben, amelyről globális szinten hoznak döntést.
A rendezvény célja az volt, hogy bemutassa az NMHH 2023 és 2026 közötti stratégiai küldetését, céltérképét és cselekvési tervét, egyúttal reflektáljon az új nemzetközi állami, piaci és társadalmi kihívásokra. A konferenciát a biztonságos internet napja alkalmából hirdették meg.
