Dübörög a falusi csok

Benedikt Károly a Magyar Nemzetnek nyilatkozva emlékeztetett: egy meglévő, minimum negyven négyzetméteres ingatlan felújításához egy gyermek esetében háromszázezer forint igényelhető. Két gyermeknél és minimum ötven négyzetméternél ez az összeg 1,3 millió forintra nő. Három vagy több gyermeknél és minimum hatvan négyzetméteres ingatlan esetében pedig ötmillió forint érhető el. Amennyiben a család lakásvásárlásra is fordítja a falusi csok összegét, az igényelhető támogatások duplázódnak. Fontos tudni azonban, hogy a teljes összegnek maximum a fele költhető el a vételár fedezésére.

A csok és a falusi csok mellé minimum két vállalt vagy meglévő gyermek esetén fix háromszázalékos kamattámogatott kölcsön is felvehető, amely tíz-, kettőnél több gyermek esetén 15 millió forint pluszt jelent – hívta fel a figyelmet Benedikt Károly. Ami pedig a településeket illeti, a falusi csok a főváros környékétől kezdve a balatoni régión át egészen Kelet-Magyarországig elérhető.

A négyzetméterárakat tekintve egyértelműen a Balaton-környéki települések a legdrágábbak, például Tihany, valamint Balatonszemes – ezt már Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője mondta. Jelezte: egyértelműen azoknak a településeknek nagyobb a vonzereje, amelyek valamilyen nagyobb város vagy beruházás közelében találhatók. Balogh László megjegyezte azt is, hogy a koronavírus-járvány ingatlanpiacra gyakorolt hatása nem múlt el, sok fiatal család szívesen költözik az agglomerációba, ha a folyamatos munkavégzés biztosított.

A szakember emlékeztetett, a 2010-es évek elején tapasztalható centralizálódás megtört. Addig lényegében csak a főváros és Győr környékét érintették a jelentősebb fejlesztések, azóta viszont országszerte látni épülő beruházásokat. Ezáltal nemcsak a vármegyeszékhelyek értékelődtek fel, hanem a városok környéke is felkapottabb lett. – Alig van olyan térség vagy régió, ahol ne valósult volna meg valamilyen fejlesztés, egyre inkább decentralizáltan oszlanak el a beruházások – tette hozzá.

Debrecen, hazánk második legnagyobb városa a példája annak, hogy a beruházások nem csupán egyre több munkavállalót vonzanak az adott térségbe. Újabb cégek, például beszállítók is megjelennek a környéken. Azaz: nemcsak az érintett városba, hanem a környező, falusi csokos településekre is többen költöznek.

Balogh László beszélt arról is, hogy sok kisebb településnek kedvezőtlenek a demográfiai mutatói. Ezen a folyamaton a falusi csok, a Magyar falu program más elemeivel együtt már tud változtatni. Az érintett települések ugyanis fejlesztéseket – óvoda, iskola, úthálózat, egészségügyi intézmények – igényelnek, ezeknek pedig népességmegtartó szerepük is van.