LMBTQ-lobbista lett a parlamenti baloldal

Január végén megtartotta első jelentősebb eseményét a „Sokszínű Magyarországért – Országgyűlési képviselőcsoport az LMBTQ-emberekért” – írta a Magyar Nemzet. A tavaly októberben alakult ellenzéki képviselőcsoport által szervezett nagyköveti fogadáson 22 ország, köztük az amerikai, a kanadai, a holland, a norvég, a svájci, az izraeli és a japán nagykövetség képviseltette magát, az eseményre az Országház Vadásztermében került sor. A rendezvényen Simon Noel koordinátor felvázolta a ­2023-as évre vonatkozó politikai célokat is, amely az iskolai zaklatás felszámolására, az emberi jogok törvényjavaslati szinten való visszaállítására, valamint az Egyenlő Bánásmód Hatóság újraépítésére irányul.
A politikai célkitűzések mellett körvonalazódtak a munkacsoporton belüli szerepek is.

A Sokszínű Magyarországért parlamenti képviselőcsoport honlapján található leírás szerint az ötpárti együttműködésben az elnökségi posztot a DK-s Sebián-Petrovszki László, az LMP-s Kanász-Nagy Máté, az MSZP-s Kunhalmi Ágnes – aki egyben a Baloldali LMBTQ-munkaközösség alapító tagja is –, a momentumos Bedő Dávid és Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke tölti be.

A lap szerette volna megtudni, hogy a 21 taggal megalakult képviselőcsoporthoz az elmúlt hónapok folyamán csatlakoztak-e más ellenzéki politikusok, miként arra is rákérdeztek, hogy milyen hazai és külföldi szervezetekkel léptek kapcsolatba, kik segítik a csoport munkáját. Bár a lap kérdéseire egyelőre nem érkezett válasz, a honlapon feltüntetett partnerek között a legismertebb hazai LMBTQ-szervezetek – így a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Háttér Társaság, a Budapest Pride, a Magyar LMBT Szövetség, a Transvanilla Transznemű Egyesület – nevei olvashatók, valamint az egyes képviselőkhöz és pártokhoz köthető külföldi pártok és szervezetek nevei is visszaköszönnek.

Kiderült továbbá az is, hogy hasonlóan a nagyköveti fogadáshoz, a civil szervezetekkel is nagyszabású találkozót szerveznek, ezen felül lobbimunkával szeretnék segíteni a tevékenységüket. Az ötpárti baloldali együttműködés munkája ugyanakkor – amely az indoklás szerint azt a célt szolgálja, hogy az LMBTQ-közösségeket ne érje hátrányos megkülönböztetés, és szabadon élhessenek Magyarországon – azért is megkérdőjelezendő, mivel a Háttér Társaság megbízásából készült legfrissebb Medián-kutatás megállapította: nem csökkent érdemben a társadalmi elfogadás az LMBTQ-emberek felé.