Századvég: A Transparency International tevékenysége értelmét vesztette

A közleményben a Századvég emlékeztetett arra, hogy a Transparency International nemzetközi szervezet év elején ismételten publikálta „hagyományosan” a világ 180 országát – a legkevésbé korrupt államtól számolva – rangsorba állító Korrupció Érzékelési Index (CPI) felmérésének eredményeit.

Mint írták, a Transparency International 2022-es évről szóló korrupciós jelentése szerint Magyarországon tovább romlott a korrupciós társadalmi és politikai helyzet, ezzel pedig hazánk az Európai Unió legkorruptabb országa, miután korrupcióérzékelési indexe 2021-ben 43 pontos volt, 2022-re egy ponttal romlott. A CPI módszertanon nyugvó jelentés alapján 2022-re Magyarország vált az EU leginkább érintett olyan országává, ahol a megvesztegetés ténye jellemzi a gazdasági, politikai és hivatali élet működését, míg Románia és Bulgária a 2021-es pontszámain javítani tudtak.

A Századvég értékelése szerint a nem reprezentatív módszertanra épülő jelentés súlyos módszertani hibákkal küzd. A CPI-mérések nem reprezentatív mivoltából fakadóan fennáll a veszélye a rossz korrelációk, következtetések meghozatalának, illetve az eredmények félrevezetők lehetnek, hiszen a mérések azt a képet sugallják a kutatásban, mintha csak az egyik fél (állami vesztegető) lehet alanya a korrupciónak, míg egy magánszereplő – adott esetben külföldi fél – nem potenciális érintettje az ilyen jelenségeknek. Nem véletlen, hogy a hasonló CPI-mérések kockázatosságára a tekintélyes amerikai hírkiadvány, a Foreign Policy egy 2013-as cikkében Alex Cobham közgazdász-szakíró a CPI alkalmazásának mellőzését javasolta a Transparency International számára (Alex Cobham: „Corrupting Perceptions”, foreignpolicy.com, 2013. július 22.)

A CPI eredményeinek ismertetésével egy időben a Transparency International Magyarország közzétette, és a CPI-adatokkal egy időben mutatta be január 31-én Budapesten a magyarországi korrupciós helyzetre vonatkozó éves jelentését is, amelyben a magyar jogállamiság állapotával, a közbeszerzésekkel, az uniós források felhasználásával, továbbá a hazai korrupciónak a gazdaságra gyakorolt hatásával kapcsolatban közölt megállapításokat - közölte a Századvég.

A közlemény szerint a Magyarországot újabb pontokban támadó, összességében a korrupciós helyzet romlását leíró és az uniós pénzek nem hatékony felhasználását jelző kutatás különösen ellentmondásos, annak a fényében, hogy az Európai Bizottság 2022. december 22-én elfogadta a hazánkkal kötött – a helyreállítási tervhez és a jogállamisági feltételrendszerhez kötődő, a 2021 és 2027 közötti években érvényes kohéziós politikára vonatkozó – partnerségi megállapodást. A Transparency International jelentéseit olvasva kettős mércét érezhetünk, hiszen az uniós intézményrendszer és azoknak a szereplői nem képezik e jelentések tárgyát.

A Katar-gate néven elhíresült korrupciós botrány pedig a nemzetközi politikai elit több szereplőjét és szervezetét is érinthetik, mint például a Fight Impunity és a No Peace Without Justice nevű szervezeteket, amelyek Soros György Nyílt Társadalom Alapítványaihoz (OSF), illetve az alapítványi hálózat által finanszírozott más NGO-khoz erősen kötődnek. Az ügyben letartóztatták Luca Visentinit, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség főtitkárát is. A szövetség 2016 és 2021 között több mint hatmillió dollár támogatáshoz jutott az OSF-től, és a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség a Nyílt Társadalom Alapítványok révén finanszírozott Amnesty International, Human Right Watch, valamint – a hazánkat támadó új korrupciós jelentést készítő – Transparency International szervezettel együtt a Sport & Rights Alliance érdekvédelmi szervezet legfőbb támogatójának számít. Az érintett Fight Impunity NGO alapítója, Pier Antonio Panzeri például szerepel azon a korábbi listán, amely Soros György európai parlamenti szövetségeseit veszi sorra – sorolta a Századvég.

A közlemény szerint a Katar-gate ügy jól jelzi, hogy maguk a civil szervezetek (NGO-k) semmivel sem immunisabbak a korrupcióval szemben, mint más ágazatok vállalatai vagy akár egyes államok, kormányzatok, és ez a szervezetek számára különösen káros lehet, mivel továbbgyűrűző rossz hatással lehet a hírnévre, a hitelességre, így később a finanszírozásra és az adományozásra is. A Transparency International nevű szervezet is csak úgy tudna szakmai tekintetben hitelesebb lenni, ha ehhez az elvhez valóban tartaná is magát.