Belföld

Orbán Viktor: Mi különleges nép vagyunk

A miniszterelnök szerint ezeréves távlatban sincs olyan darabja a magyar kultúrának, mint a Himnusz

Ezeréves történelmi távlatban sincs darabja a magyar kultrának, ami felemelné úgy a szívünket, mint a Himnuszunk – mondta Orbán Viktor Szatmárcsekén, a magyar kultúra napja alkalmából elmondott beszédében. A miniszterelnök szerint „legnagyobb küzdelmünket mindig azért vívtuk, hogy azok maradhassunk, akik vagyunk, és úgy élhessünk, ahogy akarunk”.

Orbán Viktor: Mi különleges nép vagyunk
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (elöl j) a magyar kultúra napján, a Himnusz elkészültének kétszázadik évfordulóján tartott ökumenikus istentiszteleten a szatmárcsekei református templomban 2023. január 22-én. Mellette felesége, Lévai Anikó, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Tilki Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője (j–b)
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

„A Himnuszt legutóbb öt nappal ezelőtt énekeltem. Álltunk Losoncon, Duray Miklós barátunk ravatalánál, magyarok, szerte a Kárpát-medencéből” – idézte fel a Magyar Nemzet tudósítása szerint Orbán Viktor Szatmárcsekén, a magyar kultúra napja alkalmából elmondott beszédében. A miniszterelnök hozzátette: azért énekelték, hogy felemeljék Duray Miklóst a magyarok pantheonjába. 

„Ezeréves történelmi távlatban sincs darabja a magyar kultúrának, ami felemelné úgy a szívünket, mint a Himnuszunk” – mondta a kormányfő, aki úgy vélte: méltó és igazságos, hogy a magyar kultúra napja a Himnusz megszületésének napja legyen. Továbbá jelezte, hogy műfaját tekintve

a Himnusz imádság, mégsem térdepelve és végképp nem leszegett fejjel énekeljük, hanem éppen ellenkezőleg, egyenesen, és felemelt fejjel.

„Amikor olvassuk, nem Kölcsey Ferencet képzeljük magunk elé, nem a költő és nem is a Jóisten alakja rajzolódik ki, hanem az a rejtélyes valami, amit magyar sorsnak és géniusznak nevezhetünk. A Himnusz arra emlékeztet minket, hogy jó okunk van a bűnbánatra” – figyelmeztetett. Szerinte a kérdés csak az, hogy mit kezdjünk ezzel a felismeréssel. Mint mondta, erre nem megoldás, hogy eltöröljük a történelmünket.

„Sok olyan nép volt, melyeknek sorsáról a történelem ura másképpen rendelkezett, és úgy tűnik, most is vannak olyanok, amelyek eltűnésre ítéltettek. Ha igaz, hogy megmaradásunk nem vakszerencse, hanem a Jóisten segedelmével megvívott politikai, katonai és szellemi küzdelmek, ütközetek és szabadságharcok eredménye, akkor arra is érdemes keresnünk a választ, hogy mivel érdemeltük ki, hogy még mindig mi lakjuk a Kárpát-medence közepét, és még mindig miénk mindaz, ami belőle kisarjadt” – mondta Orbán Viktor, aki úgy fogalmazott, hogy bár bűneink száma és mértéke lehet magas, de a Jóisten mégsem törölt el bennünket a föld színéről. „Ha meg is büntetett bennünket, de megengedi, hogy folytathassuk a történelmünket. Ennek az lehet az egyetlen oka, hogy erényeink és érdemeink is számosak, vagyis kiérdemelhettük, hogy jövőnk lehessen” – tette hozzá.

„Legnagyobb küzdelmünket mindig azért vívtuk, hogy azok maradhassunk, akik vagyunk, és úgy élhessünk, ahogy akarunk” – szögezte le Orbán Viktor. Hangsúlyozta: a brüsszeli bürokraták liberális világpolgárrá akarnak nevelni bennünket, de mi mindig kijátszottuk őket 

A miniszterelnök úgy folytatta, hogy nem tudnak csapdába csalni minket olyan a szirén hangok, hogy álljunk a történelem jó oldalára. „A magyarok megtanulták, hogy a történelem jó oldalát azok a nagyhatalmak határozzák meg, akik felülkerekednek, őket pedig nem érdekli, hogy mi a történelem jó oldala a magyaroknak” – tette hozzá.

„Mi különleges nép vagyunk. Ezeregyszáz éve kijelöltük a szálláshelyünket, idegenek szorításában, és kialakítottuk az élet magyar rendjét”

– emlékeztetett a kormányfő. „Magyarország, ahogy kétszáz éve, a Himnusz születésének a napján is, magyar” – húzta alá.

„Mi mondjuk meg, ki jöhet be, ki maradhat itt, ki élhet velünk és ki nem. Mi akarjuk meghatározni azt is, hogyan kapcsolódhat össze az életünk a szomszédainkkal. Nem jobbak vagy rosszabbak vagyunk, hanem mások. Ezt a másságot a magyar kultúra adja, amelynek ma van az ünnepnapja. Innen, a hunniai Szatmárcsekéről is üdvözletünket és nagyrabecsülésünket küldjük a Pannon Veszprém városának és népének, amely mától Európa kulturális fővárosa, bizonyítván Antall József régi tételét, miszerint magyarok vagyunk, tehát európaiak” – mondta a kormányfő. „Mi vagyunk a magyarok, akik nem vagyunk, és nem is leszünk alávalóbbak más népeknél, és a magunk különleges mivoltában is vagyunk legalább olyan jó, derék és tiszteletre méltó nép, mint bármely másik. A többi minden más a Jóistenre tartozik. Majd meglátjuk, hogy újabb 200 év múlva ki marad állva, és mely népeket rostál ki a történelem ura” – zárta beszédét a miniszterelnök, aki szokásához híven így búcsúzott: „Addig is a Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenekelőtt, hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!”

Kapcsolódó írásaink