Belföld

Szörnyű bűn volt a németek kitelepítése

1946-ban ezen a napon hagyta el hazánkat az első vonatszerelvény, amely az elüldözötteket szállította Németországba

A magyarországi németek elhurcolásának január 19-i emléknapja hivatalos állami emléknap, amelynek létesítéséről a Kereszténydemokrata Néppárt kezdeményezésére 2012-ben hozott határozatot az Országgyűlés. Tóth Ágnes történész adatai szerint 1946 és 1948 között összesen mintegy 248 600 kataszteri holdat raboltak el mintegy 185 500 embertől.

Szörnyű bűn volt a németek kitelepítése
1946-ban ezen a napon hagyta el hazánkat az első vonatszerelvény, amely az elüldözötteket szállította Németországba
Fotó: Wikipedia

A németek tömeges kitelepítése tervszerű etnikai tisztogatás volt a II. világégést követően, amit a legtöbb helyen ezernyi halálos áldozattal járó brutális kegyetlenséggel hajtottak végre. Az SS, a Gestapo és kisebb részben a német hadsereg által elkövetett emberiség elleni és háborús bűntettekért 1945. május 9-e után a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Romániában, valamint Lengyel- és Magyarországon az egész német népet felelőssé tették, és a kollektív megtorlást alkalmazták ellenük.

Ezekben az államokban az érintetteket látványosan megbélyegezték, majd Németország idegen hatalmak által megszállt zónáiba szállították – gyakorta úgy, hogy az út során szándékosan olyan körülményeket teremtettek, melyek révén jelentős részük – főleg a gyermekek, öregek és nők – életüket vesztették. A „berakodás” során mindennapos volt a fizikai erőszak és kivégzés. Külön tragédia, hogy sok tízezer embert nem „új hazájába”, hanem a szibériai kényszermunkatáborokba fuvaroztak.

Almamellék ma szinte nem is létezik - a magyarázat immár világos lehet. (A kitelepítettek statisztikai adatai egy kiállításról.)
Almáskamarást ma alig több mint nyolcszázan lakják – a magyarázat immár világos lehet (A kitelepítettek statisztikai adatai egy kiállításról)
Fotó: MH

A csonkamagyarországi németek kollektív bűnösségen alapuló kitelepítése tömeges, de nem teljes körű volt. Fehér István történész becsléseken alapuló adata szerint az 1945-ös határokon belül durván 380 500 német élhetett. Az akció lebonyolítására felállított – és eufémisztikusan Népgondozó Hivatalnak nevezett – intézmény adatai alapján a budapesti kormány 1946 és 1948 között legalább 185 500 embert fosztott meg állampolgárságától, valamint teljes ingó és ingatlan vagyonától.

Ez a döntés gyakorlatilag egyenértékű volt egy vonatjeggyel a romos és éhező Németországba. A nem teljes körű kimutatások szerint 1946–47-ben 135 800-an kerültek a nyugatiak, majd 1948 végéig ötvenezren a szovjetek által megszállt zónákba. Tóth Ágnes történész adatai szerint összesen mintegy 248 600 kataszteri holdnyi birtok került a németektől a földosztó bizottságok, majd 1948–50 között a kommunista diktatúra tulajdonába. A szakember úgy véli, 1941-ben e nemzetiségnek összesen 60 400 háza volt, melyből 1945 és 1948 közt 44 750 ingatlant vesztettek el.

A magyarországi németek elhurcolásának január 19-i emléknapja hivatalos állami emléknap, amelynek létesítéséről a Kereszténydemokrata Néppárt kezdeményezésére 2012-ben hozott határozatot az Országgyűlés. A konkrét beadványt négy KDNP-s és három Fideszes honatya írta alá, az indoklásban szót ejtettek a magyarok és az itt élő nemzetiségek egymást gazdagító együttélésének fontosságáról is.

Kapcsolódó írásaink