Belföld

A magyarországi németek elhurcolására emlékeztek Környén

A magyarországi németek elhurcolására emlékeztek csütörtökön Környén, az eseményen részt vett Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.

A magyarországi németek elhurcolására emlékeztek Környén
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alkalmából tartott szentmisén a környei római katolikus templomban 2023. január 19-én
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Az aljasság aljasságot szül, a gonosz sokszor az áldozatokat teszi felelőssé az elkövetett gazságokért – mondta a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapján a Komárom-Esztergom vármegyei Környén a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.

Soltész Miklós hozzátette: „Egy népcsoportot büntetni azért, mert anyanyelve azonos a megszállókéval, az alávaló és teljességgel elfogadhatatlan.”

Az államtitkár felidézte, 1941-ben közel félmillió honfitársunk vallotta meg a német nemzetiséghez tartozását, addig az 1949-ben tartott népszámláláskor már csak 2600-an merték ezt vállalni.

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő, az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke köszöntőjében németül és magyarul foglalta össze azokat az eseményeket, amelyek után az Országgyűlés 2012-ben január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánította.

„Előre kell néznünk, hogy a magyarországi németség újra virágozhasson” – mondta a képviselő, aki szerint ennek egyik jele, hogy a német nemzetiség 72 oktatási és nevelési intézményt tart fent, ahol csaknem 15 ezer fiatalt oktatnak.

Ritter Imre szólt arról is, hogy a kormány a nemzetiségi oktatásban részt vevő pedagógusoknak jelentősen emelte pótlékát, továbbá ösztöndíjprogramot is kidolgoztak. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata csaknem 500 fiatallal kötött szerződést 2020 szeptemberéig.

A környei katolikus templomban Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök celebrált misét, majd a megemlékezők megkoszorúzták a kitelepítettek emlékművét, amely egy sínszálon nyugvó vagonkerék, mellette egy bőrönd áll.

Környéről 101 családot kényszerítettek csekély ellátással zárt teherkocsikba, és szállítottak Németországba.

A kollektív bűnösségre hivatkozva 1946 és 1948 között csaknem kétszázezer német nemzetiségű magyar állampolgár vált jogfosztottá, és kényszerült hazája elhagyására. A magyarországi németek nyugatra telepítése 1946. január 19-én, a budaörsi németeket szállító szerelvény elindításával kezdődött.

Kapcsolódó írásaink

Mindszenty a felvidéki magyarokért

ĀA főpásztor beszámolt a kiutasításokról, a bebörtönzésekről, a gyűjtőtáborokba küldésekről, az embertelenségek beláthatatlan sorozatáról