Belföld
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A biztonság az első, ehhez fiatal, modern hadsereg kell
A miniszter szerint a háború, a migráció és a mostani bizonytalanság figyelmeztet, hogy semmi sem magától értetődő, a hétköznapok biztonsága sem

A miniszer szerint a háború, a migráció és a mostani bizonytalanság figyelmeztet, hogy semmi sem magától értetődő, a hétköznapok biztonsága sem. Nem elég az eddigi védelmi szint, a lehető legerősebb honvédség kell eszközökben és állományban is. A veszélyek korában Magyarország biztonsága az első, és ehhez fiatal, modern honvédség kell.
Mint azt a miniszter kifejtette, az évek óta zajló, időben elkezdett, a gazdasági fejlődés megalapozta honvédelmi és haderőfejlesztési program lépéseit a szomszédunkban dúló háború felerősítette, felgyorsította. Nyilvánvalóvá vált, hogy egy modern, jól felszerelt haderőre van szükség, napjainkban talán jobban, mint valaha.
A veszélyek korában a magyar kormány számára a legfontosabb a magyar emberek biztonsága. „Ezt a májusi miniszteri kinevezésem óta született számos döntés is bizonyítja" – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Létrejött a honvédelmi alap, amely az anyagi hátteret biztosítja. Régóta húzódott az illetmények rendezése, ezt is végrehajtották, méltó juttatást adtak a katonák kezébe. A haza megvédéséhez azonban a kézbe fegyver is kell, megfelelő, modern egyéni felszerelés, ezek beszerzése szintén elindult. A korábban széttartó beszerzési folyamatot rendszerbe foglalták, csakúgy mint a védelmi ipart felügyelő N7 Holding Zrt.-t. A háború nyomán nyáron elrendelték a készenlétfokozást, több gyakorlat, kevesebb békeművelet van a honvédek napirendjén. Ennek a folyamatnak része az is, hogy a déli határon hét év után átadták a határvédelmi feladatokat az újonnan megalakult határvadászoknak. „A Magyar Honvédséget az elmúlt években nagymértékben fejlesztettük az eszközeiben, a legmodernebb harci eszközöket szereztük be, sokat tettünk a katonáink anyagi megbecsüléséért, most újabb szintet lépünk, tudatos fiatalítással teszünk a biztonságért" – közölte a honvédelmi miniszter.
A kérdésre, hogy milyen változások történtek a Magyar Honvédségben szervezeti szinten, Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt válaszolta, hogy elindult a belső átalakítási folyamat, amellyel a honvédséget szervezeti szinten is meg tudják újítani, hogy végre frissebb, modernebb, korunk kihívásaira megfelelően válaszolni tudó hadereje legyen Magyarországnak.
Az átszervezés egyik jele a vezérkar visszahozása, a korábbi szemlélőségek helyett pedig parancsnokságok jelzik, hogy aktívabb munkát várnak el katonáktól – ahogy ezt az elnevezések is híven tükrözik.
Rendezték a hadrendi számok és alakulatnevek korábbi, helytelen használatát, ezáltal sikerült a hagyományokat megőrző, méltó keretet adni a katonai szolgálatnak. „A következő lépéssel a tartalom, azaz a szolgálati kultúra változtatása, a haderő megfiatalítása következik, és bátran mondhatom, hogy ezzel korszakhatárhoz érkeztünk. Ezt a következő szintet jelzi a kedden megjelent rendelet is" – nyilatkozta a miniszter.
A haderőfejlesztés során számos modern, 21. századi technológiát képviselő eszköz érkezik Magyarországra, ezeket folyamatosan be is mutatják a nyilvánosságnak. Az már sokszor kívülről is látszik, hogy ezek az eszközök egy másik generációt képviselnek. Rendszerbe állításuk, a hozzájuk kapcsolódó szakmai kiképzések, gyakorlatok megszervezése és lefolytatása dinamikus, fiatal vezetőket igényel. Ugyanígy a védelmi ipari fejlesztések, az innováció is olyan szinten tart ma a világban, ami a fiatalok technikai tudását és képességeit igényli, és modern felfogás szükséges a mai fegyveres konfliktusok és háborúk során használt harci eljárások hadműveleti és harcászati szintű átvételéhez és azok készségszintű begyakorlásához is a hadsereg minden szintjén.
Annak érdekében, hogy egy ilyen modern, high-tech haderő épüljön, elengedhetetlen, hogy a Magyar Honvédség parancsnokságainál, annak alakulatainál, a Honvédelmi Minisztériumban és általában mindenhol, ahol katonák szolgálnak a felső és középvezetésben, egy új, a fiatalokra jellemző dinamikus, fizikailag, szakmailag és erkölcsileg is példaértékű vezetői kultúrát alakítsanak ki.
Nemzetközi tapasztalattal, nyelvtudással rendelkező vezetőkre van szükség az állomány minden szegmensében. Ennek eléréséhez meg kell nyitni az utat a szolgálatban tisztességgel helytállt idősebb állomány előtt egy méltó és méltányos juttatási formával a szolgálatból történő kiválásra, és a helyükre fiatal vezetőket kell helyezni.
A szomszédban dúló, a 20. század háborúit idéző konfliktus miatt, amelynek nem látjuk a végét, és a déli határainkon a szervezett, agresszív migrációs nyomás következtében megromlott helyzet miatt a magyar társadalom és a politikai vezetés figyelme is a biztonság kérdése felé fordult.
„Gondoljunk csak arra, hogy a köztársasági elnök asszony nagy elhivatottsággal és rendszerességgel foglalkozik a honvédelem kérdéseivel, a miniszterelnök is katonai irodát állított fel, ami a kormányfői munkát segíti a haza fegyveres védelmének ügyeiben – magyarázta Szalay-Bobrovniczky Kristóf. – Azért kell most az új szolgálati juttatási formát bevezetni, mert most kell fiatalítani, most kell megnyitni az utat azon idősebb tisztek előtt, akik egyébként kiválóan szolgálták eddig hazájukat, és még nyitva áll előttük a civil munkaerőpiac. Azok számára, akiknél a feltételek érvényesülnek, azaz betöltötték 45. életévüket, és legalább 25 év tényleges szolgálati viszony után most az megszűnik, elismerve a honvédelem ügye iránti elhivatottságukat, áldozatvállalásukat és az ország érdekében tett erőfeszítéseiket, a honvédelmi szolgálati juttatás intézménye méltányos segítséget nyújthat, ami megilleti őket a nyugdíjkorhatár eléréséig, abban az esetben is, ha közben munkát vállalnak. A juttatás alapja az utolsó illetmény hetven százaléka. Egy 55 éves katonatiszt például, akinek a jelenlegi illetménye havi bruttó egymillió-egyszázezer forint, havi bruttó 616 ezer forintot kap honvédelmi szolgálati juttatás jogcímén. A jogosultság megállapítását minden esetben miniszteri döntésnek kell megelőznie."
Természetesen a tudás és a tapasztalat fontosságát semmilyen modern eszköz nem tudja kiváltani, hiszen az eszköz sem ér semmit az azt működtető katona nélkül. A személyi döntéseket körültekintően, sok esetben egyéni mérlegeléssel fogják meghozni, különös tekintettel arra, hogy az érintett szervezetek működése mindenkor biztosított legyen, és az évtizedek alatt felhalmozott tudás és tapasztalat minden esetben megmaradjon a szervezetekben. „Meggyőződésem, hogy ez a fiatalítás a magyar nemzet és a haderő érdeke, és előnyére válik. Egy modernebb, ütőképes honvédség biztonságosabb Magyarországot jelent. Az ajánlat pedig, amelyet a szolgálatból kiválók számára a magyar állam most tesz, méltányos, és megbecsülést nyújt az érintetteknek" – jelentette ki a honvédelmi miniszter.
„Ezúton is köszönöm mindazok hazafias, magas színvonalú és elkötelezett szolgálatát, akik most kiválnak, a fiatalokat pedig, akik most karrierjük során egyedi, kimagasló lehetőséghez jutnak azzal, hogy számos parancsnoki helyet elfoglalhatnak, arra buzdítom, hogy minden energiájukat és tettvágyukat a haza biztonságának áldozzák!" – zárta a Magyar Nemzetnek adott interjút Szalay-Bobrovniczky Kristóf.