Belföld
Végső nyugalomra helyezték Duray Miklóst
Losoncon, a szülővárosában a felesége mellé temették a magyar közösségi és politikai élet meghatározó alakját
A felvidéki magyar közösségi és politikai élet meghatározó alakjától tisztelői a közösségi célokra felújított losonci zsinagógában vettek végső búcsút, majd a volt református temetőben, öt éve elhunyt felesége mellé helyezték örök nyugalomra.
A közéleti búcsúztatáson és az ökumenikus gyászszertartáson magyarországi és szlovákiai közéleti személyiségek is elbúcsúztak a hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Duray Miklóstól. Részt vett a szertartáson Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó, Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke és Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke is.
Duray Miklós ravatalánál Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke gyászbeszédében azt mondta, Duray Miklós életműve arról tanúskodik, hogy idegeibe mélyen beivódott a magyarságérzet, a kudarcok, a börtön, a zaklatások sem tántorították el a politikától.
Megfogalmazta, hogy aki a trianoni határon túl éli át a fordulatokat, annak mindent kétszeresen kell elszenvednie, és mint mondta, Duray Miklós folyamatos, hosszú szabadságküzdelmet vívott a magyar nyelvű magyar népközösség jövőjéért.
Beszédet mondott még Gyurcsík Iván, az Együttélés Politikai Mozgalom egyik alapítója, Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke, Forró Krisztián, a felvidéki Szövetség párt elnöke, valamint Gubík László, a Szövetség a Közös Célokért szervezet elnöke.
A gyászbeszédek után tartott ökumenikus szertartást Zsidó János katolikus esperes és Somogyi Alfréd református lelkész végezte. A szertartás végén a résztvevők elénekelték a magyar Himnuszt.
A gyászmenethez a család csatlakozott elsőként, majd a közjogi méltóságok és a magyarországi diplomácia képviselői. A sírba helyezésre és az elhantolásra szűk családi körben került sor. A gyászolók egy szál virággal rótták le kegyeletüket.
Orbán Viktor levélben már korábban együttérzését fejezte ki Duray Miklós felvidéki magyar politikus közelmúltbeli halála kapcsán a gyászoló családnak. Az MTI-nek is eljuttatott levélben a kormányfő úgy fogalmazott: a magyar hős különös fajta, nem egyéni diadalra, mások fölötti aratott győzelemre törekszik, hanem még a legnehezebb próbatételek között is annak a módját keresi, hogy miként fordítsa jobbra nemzete sorsát.
Duray Miklós az elsők között mondta ki azt is, hogy a Szlovákiában élő magyarok nem egy kisebbség, hanem a magyar nemzet tagjai. „Elszántan küzdött az emberi és a nemzetiségi jogokért, hiszen számára gyermekkorától fogva ezt az utat jelölte ki az Úristen. Mindig hálásak leszünk neki, hiszen az ő kezdeményezéseinek köszönhetően a határokon átívelő nemzetpolitika olyan sokáig elképzelhetetlennek tartott vívmányai születhettek meg, mint például a Magyar Állandó Értekezlet vagy a magyar igazolvány” – emelte ki a levélben Orbán Viktor.
A temetésről külön is posztolt a miniszterelnök, azt írta: Egyetlen magyar sincs egyedül.
Megemlékezett Duray Miklósról Novák Katalin köztársasági elnök is.
Duray Miklós életműve
Duray Miklós 1945. július 18-án született Losoncon, 1971-ben szerzett geológusi diplomát. A kommunista rendszer idején folyamatosan megfigyelték, többször letartóztatták. 1963-ban lett a Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesülete) tagja, ahonnan 1970-ben politikai okokból kizárták, alapítója volt a később betiltott Magyar Ifjúsági Szövetségnek. 1983-ban ő is aláírta az emberi jogok megsértése ellen tiltakozó Charta '77 polgárjogi nyilatkozatot.
Tagja volt a magyarországi demokratikus ellenzék által létrehozott Szabad Kezdeményezések Hálózatának annak párttá alakulásáig (SZDSZ). A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető, majd stratégiai alelnöke volt 1999 és 2010 között. 1990 és 2010 között csehszlovákiai, illetve szlovákiai parlamenti képviselő. Annak kezdeményezőjeként a státusztörvény elfogadása után ő kapta meg az első magyar igazolványt. Számos elismerés birtokosa volt, 2011-ben neki ítélték a Polgári Magyarországért Díjat.
