Belföld

Századvég: Brüsszel nem a megegyezésre törekszik

A magyarok 74 százaléka elutasítja az uniós források visszatartását

Brüsszel a Magyarországot jogosan megillető uniós források lehívását 17 feltétel vállalásától tette függővé, majd 2022 decemberében az Európai Bizottság elfogadta a hazánk helyreállítási tervét, valamint aláírta a partnerségi megállapodást – írja a Századvég legújabb elemzésében.

Századvég: Brüsszel nem a megegyezésre törekszik
Képünk illusztráció
Fotó: MH

A szóban forgó források egy jelentős hányadának tényleges kifizetése viszont 27 „szupermérföldkő" teljesítéséhez kötött, tehát Magyarország – egyelőre – nem jutott hozzá az országnak járó uniós források egy részéhez. A Századvég utánajárt annak, hogy a felnőtt magyar lakosság mit gondol Brüsszelnek a hazánkkal szemben tanúsított, uniós forrásokkal kapcsolatos politikájáról.

Jelentős társadalmi elutasítottság övezi az uniós források megvonását

Magyarország Kormánya – ahogy a Századvég decemberi elemzése rámutatott – az Európai Bizottsággal párbeszédet folytatva hónapok óta törekszik a hazánknak járó uniós forrásokkal kapcsolatos megegyezésre, azonban Brüsszel újabb és újabb feltételeket szabva akadályozza a tényleges kifizetések egy jelentős részét. A brüsszeli vezetés gyakorlatát a magyar közvélemény határozottan ellenzi. A kutatási adatok tanúsága szerint a magyarok csaknem háromnegyede (74 százaléka) elutasítja, hogy Brüsszel visszatartsa a hazánknak jogosan járó uniós forrásokat.

A magyarok közel háromnegyede (74 százaléka) elutasítja, hogy Brüsszel visszatartsa a hazánknak jogosan járó uniós forrásokat

Ehhez hasonlóan 10-ből 6 megkérdezett (60 százalék) úgy érzi, hogy Brüsszel az említett források tekintetében valójában nem a megegyezésre, a kompromisszum elérésére törekszik, hanem Magyarország megbüntetésével példát kíván statuálni.

Brüsszel Magyarország megbüntetésével példát kíván statuálni

Brüsszel nem azonos mércével méri a tagállamokat

Az európai közösség hatékony működésének fontos előfeltétele lenne, hogy a brüsszeli vezetés az egyes tagállamokkal szemben ne alkalmazzon hátrányos megkülönböztetést, ezért a felmérés kitért az Európai Unióban tapasztalható kettős mérce kérdésére is. A magyarok mintegy kétharmada (64 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy Magyarországgal és más tagállamokkal szemben létezik a kettős mérce az Európai Unióban.

Magyarországgal és más tagállamokkal szemben létezik a kettős mérce az Európai Unióban

Kapcsolódó írásaink