Belföld

A DK idén is folytatja a szalámipolitikáját

A DK és a Momentum a megújulás helyett továbbra is dominanciaharcot folytat, a kisebb ellenzéki pártok, a Jobbik, az LMP, az MSZP és a Párbeszéd a túlélésért küzdenek - jelentette ki lapunknak Nagy Ervin politikai elemző a múlt hét történéseit elemezve.

A DK idén is folytatja a szalámipolitikáját
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke az ellenzéktől szipkázza el a potens jelölteket
Fotó: MH/Purger Tamás

A hazai belpolitikát tekintve az új esztendő úgy kezdődött, ahogy az elmúlt év befejeződött, sőt, sok tekintetben az áprilisi választások óta változatlan mozgások láthatók – mondta a Magyar Hírlapnak Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Hozzátette: befagytak a frontvonalak, hisz a DK és a Momentum a megújulás helyett továbbra is dominanciaharcot folytat, a kisebb ellenzéki pártok, a Jobbik, az LMP, az MSZP és a Párbeszéd a túlélésért küzdenek. A politológus rámutatott, a kormány ezenközben ismét többfrontos ütközetre készülhet az uniós bürokráciával és az európai baloldallal szemben. Nagy Ervin szerint a politikai dermedtséget mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Márki-Zay Péter, Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter a múlt héten újra kezdte azt a vitát, amely a választási vereség fő felelősének a megnevezéséről szól.

Ugyanakkor – folytatta a politológus – a kormányzat az év elején jelezte, hogy a legfontosabb célja az elért eredmények megvédése lesz. Azaz a háború és az elhibázott szankciók okozta válság ellenére folytatja az adócsökkentés politikáját, megvédi a munkahelyeket, szélesíti a családtámogatások körét és megőrzi a fiatalok szja-adómentességét, illetve a 13. havi nyugdíjat. Nagy Ervin kitért arra, hogy az év első hetében kiderült, a foglalkoztatottság mértéke – az uniós válság ellenére – a múlt év végére tovább emelkedett, több mint 26 ezer fővel többen dolgoznak, ami már 74,6 százalékos a foglalkoztatottsági arányt jelent. Kiemelte továbbá, hogy az államadósság a vártnál is nagyobb mértékben csökkent.

A politikai elemző úgy fogalmazott, a gazdaság fundamentumai tehát erősek, a kormány politikailag stabil, láthatóan nem sodródik válságba, és világos elképzelései vannak a legsürgetőbb tennivalókról. Nagy hozzátette azonban, hogy mindezek ellenére a Fidesz számára komoly politikai kockázatot jelent az európai válság, hisz a következő évben úgy kell majd hatékonyan cselekednie, hogy az uniós bürokrácia, illetve azok a tengerentúli baloldali csoportok, amelyek továbbra is támogatják a hazai ellenzéket és a balliberális sajtót, politikai nyomást fognak gyakorolni az országra.

A politikai elemző úgy véli, a megmerevedett politikai tűzvonalak ellenére a baloldalon már az év első napjaiban konfliktus robbant ki, mert Gyurcsány Ferenc határozottan jelezte, hogy a Demokratikus Koalíció nem hajlandó bárkivel együttműködni, illetve 2023-ban is a politikai oldal dominálására tör.

A Demokratikus Koalíció – az ellenzék leszalámizására kitervelt stratégiáját követve – számos településen igyekszik domináns szerepbe kerülni, aminek része, hogy sorra igazolja le azokat a politikusokat, akiknek ambíciójuk van a 2024-es választásokon – hívta fel a figyelmet Nagy Ervin. Hangsúlyozta, a DK-nak ez a taktikája 2023-ban folytatódni, sőt a jelek szerint fokozódni fog. További nehézség a baloldal számára, hogy Márki-Zay Péter bejelentette, új pártot alapít, ami még töredezettebbé fogja tenni az ellenzéki oldalt. Bár Nagy szerint a hódmezővásárhelyi polgármesternek nincs annyi politikai tőkéje és hitele ahhoz, hogy életképes pártot építsen, a rendszerváltoztatás óta példátlan pártfinanszírozási botrány is tovább rontja az esélyeit. Ám zavart kelthet az ellenzék köreiben – vélekedett a XXI. Század Intézet elemzője.

Kapcsolódó írásaink