Belföld
Még több pénzt hozhat a tanároknak az új értékelés
Alakul az életpályamodell, végre többet kereshet, aki jól dolgozik
Átalakul a pedagógusok munkájának értékelése. Bár az életpályarendszer jelenleg is tartalmaz minősítéseket, és működik a tanfelügyelet is, ezek a külső szakértők által, meglehetősen ritkán (többnyire öt-kilenc évente) elvégzett ellenőrzések a szaktárca szerint nem adnak pontos képet a napi munkáról. A BM ezért arról döntött, hogy bevezet egy új mérést, amelyet évente kell elvégezni az oktatási-nevelési intézményekben.
A legjobban teljesítők pluszpénzre számíthatnak.
A mérés úgy nézne ki, hogy a tanárok minden tanévben meghatároznak néhány saját, számszerűsíthető teljesítménycélt (például, hogy ki mennyivel szeretné csökkenteni a hiányzások számát, hány iskolán kívüli programot akar szervezni vagy milyen tanulmányi versenyekre küldené el diákjait). Tanév végén pedig megvizsgálják, mennyire sikerült teljesíteni a kitűzött célokat. A cél, hogy minőségi munkavégzésre ösztönözzék a tanárokat, ezért a koncepció az, hogy a dolgozók legjobban teljesítő 20 százaléka több pénzt kapna, a leggyengébb 20 százalék viszont rosszabbul járhat anyagilag.
A mérés szempontjai között további nyolc-tíz tényező is szerepel,
vizsgálják például, hogy mennyire terhelhető a tanár, milyen a munkafegyelme, kommunikációja, együttműködése a kollégákkal, diákokkal, szülőkkel, vagy hogy mennyire aktív és eredményes az illető a tehetséggondozás, felzárkóztatás terén.
A minisztérium azt szeretné, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kapjanak a belső ellenőrzések, amelyeket a pedagógusok esetében az intézményvezetők, az igazgatóknál pedig a fenntartók végezhetnek el.
Az új értékelés ellen a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete máris tiltakozik, azt kérve: vonja vissza a tárca a terveket, mert azokról senki sem egyeztetett a tanárokkal. Az igazság azonban az, hogy Pintér Sándor tárcavezető már tavaly májusban az Országgyűlés kulturális bizottságának ülésén, júniusban pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is beszélt az új pedagógus-teljesítményértékelési rendszerről, amit szavai szerint „a pályán lévők hetven százaléka támogat”.
Decemberben Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár ugyancsak egyeztetett tanárokkal az értékelési rendszer bevezetéséről, ami egyébként
a versenyszférában egyáltalán nem szokatlan, sőt a Nemzeti Pedagógus Kar maga is kérte már.
Horváth Péter, az NPK elnöke legutóbb az InfoRádiónak adott interjújában emlékeztetett, hogy az oktatásban „nagyon fontos lenne” a teljesítményértékelés.
„Mindenki, aki olvassa a nyilatkozatokat a pedagóguskar részéről vagy akár a honlapunkat olvassa, láthatta, folyamatosan mondjuk azt, hogy valamilyen módon lehetőséget kellene biztosítani a vezetőknek arra, hogy differenciáltan tudják értékelni az elvégzett munka mennyiségét és legalább a minőségét” – fogalmazott az elnök, aki szerint a mostani rendszer „picit sántít”, mert a tanfelügyeletnek nincsenek érdemi következményei. Felidézte, hogy hasonló teljesítményértékelés nagyon sok országban működik, sőt a magyar szakképzésben is kezd megjelenni az, hogy a méréseknek tétje van, és hogy az intézményvezetőknek lehetőségük van a bérekben megjeleníteni a mérés eredményét.
A Pedagógusok Szakszervezete szintén támogatja, hogy legyen teljesítményértékelés, bár attól tartanak, hogy nincs meg hozzá a személyi és anyagi feltétel.
A szakképzésben egyébként 2020 óta már működik egy hasonló rendszer. Ezt akkor vezették be, amikor a szakképző intézmények 32 ezer oktatója közalkalmazotti státuszból kikerülve munkaviszonyba került.
Az értékelési szempontokat a korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alatt működő Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT) munkacsoportja állította össze. Összesen negyven szempontot dolgoztak ki, és az elért eredmény szerint differenciálták a fizetéseket. Alapelv volt, hogy az aktuális bérénél senki nem kereshet kevesebbet, de a további béremeléseket már a munka minősége alapján osztják. A képzettség és a szakmai tapasztalat mellett számít például, hogy mennyire innovatív a tanár, hogyan tudja beemelni módszertanába a digitális tudást, milyen kapcsolatot ápol a kollégákkal, szülőkkel, duális partnerekkel. Előnyt jelent a nyelvismeret, a nemzetközi tapasztalat, és nem mindegy, hogy az illető tanár mennyire eredményes, azaz a tanítványai hogyan szerepelnek a vizsgákon, versenyeken. Jó pont az is, ha valaki részt vesz tananyagfejlesztésben vagy pályaorientációs tevékenységekben.
Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke a bevezetéskor kifejezetten előnynek nevezte, hogy nem külsős szakértők, hanem az igazgatók végzik a mérést, akik közelről rálátnak az oktatók tevékenységére, személyesen ismerik őket.
Mindez tehát nagyon hasonló ahhoz, amit most a köznevelésben próbálnak bevezetni. A méréssel párhuzamosan ráadásul a köznevelésben is jelentős fizetésemelés várható. Ahogy már többször beszámoltunk róla, a kormány három év alatt összesen 75 százalékkal növelné a tanárok juttatását. Jövőre 21, utána 25, majd 29 százalékos emelést terveznek. Emlékezetes, a kormány a választási kampányban évi 10 százalékos közoktatási béremelést irányzott elő, vagyis a tervezettnél – illetve tiltakozó tanári szakszervezetek 45 százalékos követelésénél is – jóval nagyobb ütemben növekedhetnek a fizetések.
