Belföld
Az hazai űrutazás céldátuma: 2024
A négy utolsó körös jelölt közül végül egyet választanak ki az illetékesek
Ferencz Orsolya az index.hu kérdésére kifejtette: érdemben lezárult a HUNOR-program válogatási szakasza, ennek végeredményeként négy személyt választottak ki, akikről még januárban tájékoztathatnak.
Több ezer jelentkező volt, szigorú feltételekkel végül 244 érvényes pályázat futott be, a kiválasztás folyamatos képességfelmérés mellett zajlott.
Vizsgálták, hogy mire képesek a jelentkezők fizikailag, mentálisan és szakmailag, a tesztek részben Magyarországon, részben Kölnben, az Európai Űrügynökséggel együttműködésben zajlottak. Az ESA fontos partner a programban, az amerikai Axiom Space, valamint a NASA mellett.
Az elsődleges szempont a teszteken történő helytállás volt.
Voltak osztott koncentrációs feladatok, párhuzamosan beérkező információk feldolgozása, speciális feladatok elvégzése. A pszichológiai állapotfelmérést idegen és anyanyelven is teljesíteni kellett. A szakmai felkészültséget, a mentális helytállást és a fizikai képességeket is vizsgálták, maga a válogatás önmagában is mintaprojekt – ismertetett néhány részletet a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa.
A cikk felidézte, hogy legutóbb Kecskeméten, a Magyar Honvédség bevonásával, Gripenekkel végzett tesztrepüléseken vizsgálták, hogy milyen hatással van az űrhajósjelöltekre a különböző irányú, mértékű és időtartamú gyorsulás (G-terhelés).
Ferencz Orsolya ezzel kapcsolatban elmondta azt is, hogy az Európai Űrügynökség párhuzamosan zajló válogatásában ehhez hasonló terhelési teszt nem történt gépekkel, helyette szimulációkból vonnak le következtetéseket, a NASA-szabvány azonban előírja az eszközös méréseket.
A miniszteri biztos arra is rávilágított, hogy Magyarországon évtizedek óta nem vizsgálták ilyen sebességű repülés közben orvosi eszközökkel az ember szervezetének reakcióit, így a program már most rendelkezik publikálható tudományos adatokkal és eredményekkel.
A kiválasztás után az amerikai és az európai partnerekkel indulnak a kiképzési feladatok, a felkészülés a végrehajtandó tudományos munkára, valamint az ismerkedés az űrállomás és az űrhajó részleteivel a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően.
A négy utolsó körös jelölt közül végül kiválasztanak egyet, aki kutatómunkát végezhet a Nemzetközi Űrállomáson, de a másik három főt is a programon belül tartják, a földi kontroll területén.
Ferencz Orslya elárulta az Indexnek, hogy az utazás céldátuma változatlanul 2024 közepe.
Ugyanakkor hozzátette: Nem Magyarország kompetenciája és döntése, hogy mikor indul egy misszió, ezért nem tudunk pontos dátumot mondani. Az utazást a partnerországoknak is engedélyezni kell, valamint beilleszteni a menetrendbe, de előfordulhatnak csúszások. Legutóbb az egyik Szojuznál fedeztek fel szivárgást, ami logisztikai kihívás.
Kitért arra is, hogy Magyarország – mint az ESA, az EU és a NATO tagja – részese a közös álláspontnak, az ESA és az orosz Roszkozmosz közös programjai szünetelnek, így hazánk is szünetelteti az érintett projekteket.
Kiemelte: Hosszú távon a teljes emberiség érdeke, hogy a globális problémákat közösen oldjuk meg, ebben minden szakember munkájára szükség lesz a következő évtizedekben, de a mostani szankciók nem teszik lehetővé az intenzív együttműködést a technológiai szférában, ez pedig így is marad, amíg nem történnek lépések a béke és a feszültség feloldásának irányába.
Ha a Földön sem tudjuk csillapítani a feszültséget, mi lesz, ha bevonjuk a Holdat is, ott hogyan tudunk érvényt szerezni a nemzetközi jognak? – vetette fel a kérdést a miniszteri biztos, hozzátéve: Bill Nelson, a NASA vezetője korábban arról beszélt, komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy Kína megelőzheti az Egyesült Államokat a Hold hasznosításában, ami súlyos nemzetközi jogi kérdéseket hozhat.
