A baloldali pártok jelentős része 2022-ben csupán fiktívvé vált

– A 2022-es parlamenti választás eredménye sokak számára komoly meglepetést okozott, hiszen a legnehezebb körülmények között érte el a legjobb választási eredményét a Fidesz-KDNP, míg a balliberális oldal történelmi vereséget szenvedett – emlékeztetett az esztendő legjelentősebb belpolitikai eseményére Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. – Hogy miért a legnehezebb körülmények között? Most először volt ugyanis teljes a balliberális összefogás, szinte minden körzetben egy nagy ellenfele volt a kormánypárti jelölteknek, ráadásul soha nem látott mértékű külföldi beavatkozás tapasztalhattunk a dollárbaloldal mellett a kampányban, ráadásul a háború és az abból fakadó gazdasági nehézségek már a kampány során is éreztették a hatásukat Magyarországon.

Az elemző kiemelte, hogy mindezek ellenére több mint hárommillió szavazója volt a kormánypártoknak, ami főként annak köszönhető, hogy a magyar választók túlnyomó többsége nem nézi jó szemmel a külföldi érdekek kiszolgálását, azokat a politikusokat támogatják, akik a nemzeti érdekek mentén politizálnak. Ez a háború és a szankciók ügyében egyértelműen tetten érhető: a balliberális oldal a külföldi finanszírozóik elvárásainak megfelelően szankció- és a háborúpárti álláspontot képvisel, míg a jobboldal egyértelműen békepárti és ellenzi a szankciókat.

– A körülmények ismeretében nem meglepő, hogy a baloldal támogatottsága az április 3-i választás óta nem növekedett, hanem csökkent – folytatta Deák Dániel. – Mindez példanélküli, ugyanis az a tapasztalat, hogy a kormányzati ciklus közepéhez közeledve a kormányoldal támogatottsága jelentős csökkenésnek indul, míg az ellenzék erősödik. Az év végén a felmérések alapján azonban a Fidesz-KDNP támogatottsága nagyjából ugyanolyan erős, mint a választást megelőző időszakban, miközben a balliberális oldal közel 10 százalékpontot veszített a népszerűségéből. Ez egyértelműen annak a következménye, hogy még a balliberális szavazók jelentős része sem ért egyet a baloldali politikusok hozzáállásával a háborúhoz és a szankciókhoz, ráadásul rossz szemmel nézik a külföldi finanszírozást és érdekkiszolgálást.

A politológus külön kitért a balliberális oldalon belüli erőviszonyok értékelésére, ahol azt láthatjuk, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció támogatottsága érdemben erősödött, míg a többi balliberális kispárt tovább veszített a súlyából. A legújabb mérésekben az MSZP már az LMP szintjén van, nagyjából 1 százalék a támogatottsága, de a Párbeszéd és a Jobbik is körülbelül ugyanezen a szinten van. Ez azt jelenti, hogy a baloldali pártok jelentős része csupán fiktív, nem is léteznek.

– Az elmúlt időszak és a jövő év is a DK és a Momentum dominanciaharcáról fog szólni, amelyet minden bizonnyal Gyurcsány Ferenc pártja nyer meg – hangsúlyozta Deák Dániel. – Ezt jelzi, hogy egyre több momentumos politikus ül át a DK-ba, fordított irányba azonban nem nagyon látunk erre példát. Gyurcsány célja, hogy teljesen maga alá gyűrje a balliberális oldalt és a Momentummal egy MSZP-SZDSZ-koalícióhoz hasonló együttműködést hozzon létre, amelyben ő diktál, míg a Momentum beszívja azokat az ellenzéki szavazókat, akik nem szimpatizálnak a bukott miniszterelnökkel.

A 2022-es év a balliberális politikusok megítélésének mélyrepülését is magával hozta, szögezte le a politológus, aki szerint Karácsony Gergely összeomlása volt talán a leglátványosabb, ami már 2021 végén megkezdődött, és aminek következtében az ellenzék egykori nagy reménysége nagyjából ugyanakkora népszerűségnek örvend, mint a népszerűtlen Dobrev Klára. Az ellenzéki politikusok népszerűségi listája nagyjából egy roncsderbihez hasonlít, a Závecz Research novemberi felmérése alapján például a „legkedveltebb” Dobrev Klára is csupán 36 százalékos népszerűségnek örvend, míg például Márki-Zay Péter vagy a Momentum elnöke, Gelencsér Ferenc gyurcsányi mélységben van, csupán 30 százalék körül van a támogatottságuk.

– Ez azt jelenti, hogy ezek a politikusok még azokat a szavazókat sem képesek megszólítani, akik nem kormánypárti szavazók. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a Kétfarkú Kutyapárt vagy a Mi Hazánk láthatóan erősödött az utóbbi időszakban, hiszen a balliberális összefogás pártjaiból kiábrándult szavazók inkább ezt a két másik pártot választják. A folyamat eredményeként ismét kialakulhat a centrális erőtér, amelyben a Fidesz-KDNP még 40 százalék körüli támogatottsággal is kétharmados vagy kétharmad közeli választási eredményt tudna elérni – tette hozzá Deák Dániel.

A balliberális összefogás megbukott 2022-ben, szemmel láthatóan csak a kicsi pártok szeretnék, ha a 2024-es választáson is megvalósulna az összefogás és lenne előválasztás. Ilyen párt az MSZP is, melynek társelnökei már most arról beszélnek, hogy előválasztást és baloldali összefogást szeretnének. Ez nem meglepő, ugyanis ezek a pártok enélkül szinte sehol sem rúgnának labdába, állapította meg a politológus, aki érthetőnek nevezte, hogy ezt azonban a Demokratikus Koalíció és a Momentum nem támogatja, hiszen nem szeretnének önkormányzati és európai parlamenti helyeket biztosítani a valóságban nem létező pártok számára.

A 2023-as év minden bizonnyal a balliberális belharcoktól lesz hangos, amelyet a 2024-es EP- és önkormányzati választás fog majd eldönteni. Az, hogy ez a két választást egyidőben tartják, szintén komoly fejtörést okoz a balliberális oldalnak, mert ha például az önkormányzatokban közösen indulnak, akkor miként fogják azt elmagyarázni, hogy az EP-választáson egymással szemben mérkőznek majd meg.

– Összességében elmondható, hogy a magyar politikai rendszer rendkívül stabil, ami a mostani háborús és válságokkal teli időszakban komoly versenyelőnyt jelent Magyarország számára. A kormányoldalt nem veszélyezteti a gyenge ellenzék, így nincsenek olyan belpolitikai veszélyek, mint például a szomszédos Szlovákiában, ahol a megbukott kormány és a belpolitikai válság miatt még a jövő évi költségvetést sem képesek elfogadni. A magyar politikai stabilitásnak köszönhetően hazánk fontos döntéseket tud gyorsan meghozni, amire szükség van, hiszen a háborús helyzet miatt napokon belül változhat a helyzet. Ez hasonlít a koronavírus-járvány időszakához, amikor egy napon belül kellett dönteni újabbnál újabb korlátozásokról, amire a politikai stabilitás miatt a lehetőség is adott volt – mondta Deák Dániel.

Az elemző úgy látja, hogy a 2023-as év várhatóan rendkívül nehéz lesz a háború elhúzódása miatt, ugyanakkor a pártpolitikában nem várható komoly változás, a balliberális oldal politikusai teljesen leharcoltak, Márki-Zay Péter csúfos bukása pedig az új szereplők megjelenését a politikai piacon ugyancsak nehézzé teszi. Márki-Zay ugyanis egy új szereplő volt, aki kívülről jött, magára is messiásként tekintett, majd alig pár hónap alatt olyan népszerűségvesztésen ment keresztül, amire kevés példa volt a magyar politikatörténetben. Ez más, jelenleg még a háttérben lévő szereplők kedvét is elveheti attól, hogy belépjenek a politikai piacra, fejezte be a gondolatmenetet Deák Dániel.