A magyar politika jó évet zárt

A karácsonyt megelőző hét kétségtelenül legjelentősebb belpolitikai eseménye Orbán Viktor szerdai nemzetközi sajtótájékoztatója volt.

– A miniszterelnök szavai közül érdemes felidézni, hogy a tavaszi választásra utalva úgy fogalmazott: hárommillió szavazó állt szemben a hárommilliárd dollárral – idézte a kormányfőt Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. – Tudatosította a hallgatóságában, hogy ami van, az nem véletlenszerű, hanem a kormány átgondolt döntéseinek az eredménye. Például az, hogy nem sodródunk a háborúba, az energiaárakat stabilizálták, és a rezsivédelem érdekében hozott intézkedések is működnek. Ugyan ezt nem mondta ki, de az elmondottakból következik, hogy ha nem a kormánypártok nyerték volna a választásokat, akkor sodródnák bele a háborúba, vagy sokkal magasabb energiaárak lennének, nagyobb lenne a bizonytalanság.

Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy nem sokkal a sajtótájékoztatót követően jelentette be Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter a kormány és az Európai Bizottság közötti partnerségi megállapodás aláírását, így hozzáférünk az uniós költségvetési pénzekhez is, tehát a magyar politika jó évet zárt.

A külpolitikai események közül Volodimir Zelenszkij washingtoni fellépése mérföldkőnek nevezhető, a megjelenését számos konzervatív politikus, közszereplő bírálta.

– Zelenszkij amerikai látogatása beismerése annak, hogy Ukrajna az Egyesült Államok nélkül nem tudna háborút folytatni, az időzítés pedig azt mutatja, hogy mielőtt a félidős választások nyomán a képviselőházban az új képviselők január 20-án hivatalba lépnének, gyorsan még 54 milliárd dolláros támogatást Joe Biden keresztülvert a kongresszuson. Attól félnek, hogy ha a republikánusok januárban átveszik a képviselőházban a többséget, akkor nem biztos, hogy ennyire kontrolálatlanul támogathatják tovább Zelenszkijt. A republikánusok is támogatják Ukrajnát, de ellenőrizhetőbbé szeretnék tenni a pénzek, a fegyverek felhasználását, a támogatás mértéke és módja változhat. A szimbolikán túl ez is egy fontos szempont volt a találkozó időzítésekor – hangsúlyozta Kiszelly Zoltán, hozzátéve: az is látszik, hogy az amerikai fegyvereket lehet hogy az európaiaknak kell majd kifizetniük, ha hitelt nyújtanak, akkor azt valaki másnak kell majd visszafizetnie, mert az ukránok biztos nem fogják, nem lesznek rá képesek.

Az elemző kiemelte: a Patriot-rakéták küldése Ukrajnába új szintre emeli a konfliktust, hiszen ezek 1000 kilométer hatótávolságú légvédelmi rakéták. Ebben az is tükröződik, hogy az amerikaiak nem szeretnék, ha az európaiak, főként a németek saját légvédelmi rendszert fejlesztenének ki, amely mellett már 15 európai ország elkötelezte magát. Erre az amerikaiak azt mondták, hogy rendben, akkor a németek is gyártsák a Patriot-rakétát, hiszen ezzel éppen az európai fejlesztéseket teszik lehetetlenné, saját hadiparukat helyzetbe hozva. Az ukránok további felszerelését persze az oroszok a háború eszkalációjának tartják, fogalmazott a politológus.

Az európai politikai életet alaposan megrázta az egyre több uniós politikust érintő korrupciós ügy, amelynek a központjában az Európai Parlament volt alelnöke, Eva Kaili áll, aki részleges beismerő vallomást tett a héten, ám a bíróság döntése nyomán az ünnepeket így is a rács mögött kell töltenie.

– Mindez tovább mélyíti a korrupciós ügyet, hiszen újabb részletekre derül fény, és még inkább erősíti azokat a véleményeket, hogy Brüsszel a korrupció mocsara. Miközben másokat vádolnak korrupcióval, meg az európai értékekre hivatkoznak, lábbal tiporják ezeket az értékeket. Ez az ügy még el fog húzódni, hiszen hatvan képviselő ellen nyomoznak, és felmerül a gyanú, hogy ha Marokkó és Katar a vízummentességüket és a légitársaságukat érintő a döntéseknél így akart előnyhöz jutni, akkor más döntések kapcsán is felvetődhet a befolyásolás lehetősége. Ez jelentősen csökkenti az Európai Parlament befolyását – szögezte le az elemző.

Kiszelly Zoltán szerint mindez nem fog az Európai Parlament átalakításához vezetni, amit kívánatosnak tartana Orbán Viktor is, ám a parlament terjeszkedő túlhatalmát várhatóan megállítja az ügy. Például lekerülhet a napirendről a transzatlanti pártok gondolata, ami alapján nem nemzeti pártokra lehetne szavazni, hanem az európai pártcsaládokra, továbbá a csúcsjelölti elképzelést is jegelhetik. Az Európai Parlament a föderalizáció egyik pillére, és ha ezek a tervek lekerülnek a napirendről, akkor a föderatív tervek lassulhatnak, többek között az olyan ötletek, mint hogy a férfiak is szülhessenek.