Hazánk megvédte politikai függetlenségét és nemzeti szuverenitását

A parlamenti választás szabadságküzdelem volt abban az értelemben, hogy meg kellett védeni hazánk függetlenségét, szuverenitását. A baloldal kampányfinanszírozási botrányának eddig megismert adatai alapján – ahogy a kormányfő fogalmazott – 3 milliárd forintnyi dollár állt szemben 3 millió szavazóval, és végül azonban Magyarország választópolgárai győztek. A Fidesz–KDNP stabil, cselekvőképes, kiszámítható kormányzatot hozott létre.

A stabilitás kulcsszó. A nemzeti szuverenitást többként kell meghatároznunk, mint pusztán az államhatalom gyakorlását, az ugyanis a politikai stabilitással és a háborúból való kimaradással (és a szükséges szolidaritással) együtt, kölcsönhatásként csapódik le egy kemény geopolitikai játszmában. Ez a három alapelv: a szuverenitás, a stabilitás és a békénk megőrzése. A miniszterelnök beszéde alapján kimondhatjunk, ezek egyre inkább kölcsönösen nélkülözhetetlenek és elválaszthatatlanok.

Külön pontként is beszélt a miniszterelnök arról a fontos eredményről, hogy eddig sikerült kimaradni a háborúból. Mint fogalmazott: ebből mindenképp ki kell maradni, részben azért, mert sok nemzettársunk is él a szomszédunkban, másrészt azért, mert a háború maga is rossz. Hónapról hónapra érezzük, hogy gazdasági tekintetben ennek a háborúnak itt, Európában eddig csak vesztesei vannak. Talán legnagyobb vesztese az európai gazdaság, az energiáért, az üzemanyagért, a mindennapi életben nélkülözhetetlen számos termékért szankciós felárakat fizetünk.

Eközben Oroszország részben nyerhet is rajta: a megemelkedett árak miatt az oroszok például 96 milliárd dollárnyi nettó nyereséget értek el 2022 első négy hónapjában, ami több mint háromszorosa volt az előző év azonos időszakának. Miközben a magyarok egy bátor nemzet, végig, következetesen a békét támogatjuk. Egy október végi Századvég-felmérés szerint a magyarok 92 százaléka azonnal véget vetne az orosz–ukrán háborúnak, és tárgyalóasztalhoz ültetné az érintett feleket. Nemzetünk, térségünk kívánatos békéje az a harmonikus állapot számunkra, amelyben az erőszak- és a félelemnélküliség jellemzi mindennapjainkat. Míg a háború a brutális és általában kíméletlen, kegyetlen erő uralmát testesíti meg a magyarok szemében, addig a béke a rend, az alkotmányos jog uralmát jelenti számukra.

Fontos teljesítmény, hogy Magyarország a migrációval szemben továbbra is állta a sarat. Egyszerre két irányból volt, illetve van nyomás, a déli útvonal mellé megjelent az Ukrajnából érkező milliós áradat. Több mint 260 ezren próbáltak illegálisan bejutni idén az országba, egyre nagyobb a nyomás a határt védőkön, és folyamatosan védekezni kell az embercsempészekkel szemben is. A migráció lebontja, és eltörli a kultúrák, etnikai csoportok között hagyományosan fennálló, biztonságos határokat, annak nem csak fizikai értelmében, és a tömeges bevándorlás növeli a bűnözést és a félelemérzetet a békés többségi társadalmakban.

A migráció fenyegetésként, kihívásként jelentkezik, amellyel szemben erős, határozott, karakteres nemzeti politikára van szükség, ezt pedig egy hatékony hadseregre, jó rend- és határvédelemre és a megfelelő törvények biztosította, szükséges rendre lehet alapozni.

Hatalmas teljesítmény, hogy képesek vagyunk finanszírozni a háború és az unió szankciós politikája miatt megemelkedett energiaárakat. 2021-ben a teljes magyar energiaimportért körülbelül 7 milliárd eurót fizettünk, ez idén 17 milliárd euróra nőtt. A magas energiaárak miatt évente legalább tízmilliárd eurót veszítünk! Ezt a négyezermilliárd forintnyi összeget teljes egészében oda tudná adni a kormány béremelésre, nyugdíjra, fejlesztésekre, pedagógusbér-emelésre és sok más dologra, amellyel a magyarok életét, előrehaladását segíteni lehet. Ezért fontos a mindennapjainkban az energiabiztonság, mint az energiaforrások megfizethető áron történő, zavartalan elérhetősége – ez a gazdaság kiszámítható, hatékony működését teszi lehetővé, és a stabil munkahelyek és a szociális biztonság fenntartását is.

Magyarország sosem támogatta a szankciókat, így nem megszavazta azokat, hanem minden esetben kivételekért harcolt, és sikerült is elérnie fontos mentesítéseket, például az olajimportunk kapcsán is. Bár Magyarország eddig jól védekezik, az unió vezetőinek minél hamarabb változtatniuk kellene a kártékony szankciós politika tekintetében.

A fentiekkel összefüggésben fontos eredmény volt az is, hogy a munkaalapú gazdaságot meg tudta őrizni Magyarország, soha nem dolgoztak még ennyien hazánkban, harmincéves csúcson van a foglalkoztatás. Csak egy adat: a 15–74 éves korosztályban összesen 4,7 millió ember végez valamilyen munkát, gazdasági tevékenységet, ami már a lakosság csaknem felét jelenti a 9,7 millió népességben. Ez gyökeres szakítás a 2010 előtti, segélyalapú, alacsony foglalkoztatáson alapuló, igazán sosem működőképes gazdasági modellel. Teljes foglalkoztatás és megemelt családtámogatások; a szociális biztonság alapja a munka, ez teszi ma anyagi értelemben biztonságossá a családok mindennapjait, és ez teszi lehetővé a nyugdíjaink, az egészségügyünk vagy a nevelési-oktatási rendszerünk működtetését is. Ennek is köszönhető, hogy január elsejétől 15 százalékkal emelik a nyugdíjakat Magyarországon.

A felelős gazdaságpolitika minden elemében van teendője a kormányzatnak, ezért volt – amíg csak lehetett, több mint egy évig – üzemanyagárstop, ezért van rezsivédelem, ezért van fenntartva bizonyos élelmiszeripari termékek körében az ársapka és még számos lakosságvédelmi intézkedés.

Rendkívüli politikai teljesítmény, igazi siker, hogy az év végére sikerült az Európai Unióval megállapodni. Hatalmas külső politikai ellenszélben és egy nemzeti együttműködésre teljesen képtelennek mutatkozó baloldali ellenzékkel a hátában a magyar Kormány érvényesíteni tudta a magyarok akaratát az uniós forrásokkal kapcsolatos európai vitában. Magyarország tekintetében a források megszerzése és annak módja is szuverenitáskérdés, amelyben régen a Nemzetközi Valutaalap (IMF), most az Európai Bizottság tekintetében is küzdeni kell azért, hogy a pénzügyi eszközökért cserébe elvárt feltételek teljesítése soha ne menjen szembe az ország függetlenségének érdekével, a magyar választók idén is világosan kifejezett akaratával. A siker erős diplomáciát, erős érdekérvényesítő képességet mutat. Azt jelenti, hogy hazánk képes elérni a céljait a nemzetközi vitákban, ez azonban nem menne a választók folyamatos, és stabil támogatása nélkül. Ez mutatkozott meg az áprilisi országgyűlési választáson vagy az uniós szankciókat érintő nemzeti konzultációban való, nagyszámú részvétellel is.

Említésre került az Európai Unió hipokrita magatartása. Kényes, de erős ellentmondást tárt fel a nemrég napvilágot látott görög szocialista EP-képviselő Katarral kapcsolatos korrupciós botránya, valamint Németország katari gázmegállapodása, annak ellenére, hogy a katari futball-világbajnokság bojkottjáról – az ottani tarthatatlan emberi jogi helyzetre hivatkozással – országszerte számos felhívás jelent meg. Az unió az egyik oldalon Magyarországnak jogállamisági és korrupciókezelési leckéket akar adni, míg a másik oldalon saját intézményének belső korrupciós lehetőségeit nem tudja csökkenteni. Németország – mint az unió első számú országa – egyik kézből elítéli Katart, míg a másik kezével gázmegállapodást ír alá. Ahogyan a magyar miniszterelnök kiemelte, nehéz liberálisnak lenni, mert mindig meg kell magyarázniuk a megmagyarázhatatlant.

Tekintettel arra, hogy Magyarország a hihetetlen mennyiségű nemzetközi nyomás ellenére kitart nemzetépítő és szuverenista értékrendje mellett, így a válságban is kiemelkedő módon helyt tud állni, és ezen értékrendjének képviselete mellett további sikereket tud elérni. Hiába bármely elszigeteltséggel vádoló kritika, ezek ellenére a magyar szempontok számos esetben figyelembevételre kerülnek.

Kiemelkedő jogszerűségi érvelésnek is tanúi lehettünk, tekintettel arra, hogy a magyar miniszterelnök évzáró beszédében többször is érintette a rule of law, vagyis a jogállamiság érvényesülésének kérdését. Elsőként kiemelte, hogy ha egy politikai vezető nem jogi, hanem saját politikai meggyőződésére alapozva hoz döntéseket, úgy ezzel megsérti a jogállamiság esszenciális alapjait, úgy mint az előre kiszámíthatóságot, tisztán értelmezhetőséget és egyértelműséget. Másik – az oktatást érintő – kérdésben kiemelte, hogy egy politikai vezető a saját ítélete helyett az ügyben érintett felek megkérdezését követően dönthet, illetve tud hatékonyan eljárni. Harmadikként pedig konkrétan az unió által alkalmazott jogállamisági eljárásra reflektálva emelte ki, hogy a „rule of law” a „rule of man” ellentéte: a jog uralma egyetlen ember vagy emberek kis csoportjának önkényes uralma helyett. Ezen érveléssel teljes mértékben elhatárolásra került azon – eddig számos ember számára homályos kérdéskör –, hogy az európai és a hazai baloldal mennyire a saját politikai értékítélete és nem a rá vonatkozó törvények szerint jár el annak ellenére, hogy ezen alaptalan vádakkal támadta, illetve támadja Magyarország jelenlegi kormányát. Ezért is mondható el, hogy nagy magabiztosságot ad az, hogy Magyarország választópolgárainak kétharmada negyedjére is bizalmat szavazott a jelenlegi magyar kormánynak és Orbán Viktornak.

Összegezve Magyarországnak rendkívül nehéz nemzetközi és gazdasági körülmények között kellett idén helytállnia, és sikeresen érvényesíteni tudta a magyarok világosan kifejezett akaratát. Hazánk tárgyalásos rendezést akar a keleti háborúban, véget vetne a káros szankciók eddigi európai politikájának, ezáltal ugyanis kezelni lehetne az európai energiaválságot és letörni a háború okozta inflációt. Magyarország megvédte politikai függetlenségét, és nemzeti szuverenitását, komoly sikert ért el az európai uniós forrásokról való tárgyalásain, ezáltal a megállapodás szerinti pénzeszközök szinte teljes egészében beérkezhetnek majd jövőre a magyar gazdaság számára.