Belföld

Ez történt 2022-ben – március

Minden idők legfiatalabb, s egyben Magyarország első női köztársasági elnökét választotta meg a parlament, több százezres tömeg vonult a Békemeneten, a tanárszervezetek sztrájkot hirdettek, a kormányzati szereplők legfontosabb üzenete pedig továbbra is az, hogy hazánknak ki kell maradnia a háborúból. Mutatjuk, melyek voltak március legérdekesebb eseményei.

Ez történt 2022-ben – március
Novák Katalin, a kormányzó Fidesz–KDNP köztársaságielnök-jelöltje beszédet mond az Országgyűlés plenáris ülésén, ahol megválasztják az új államfőt 2022. március 10-én
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

„A jelenlegi helyzetben Magyarország biztonsága az első. Az az ország határozott érdeke, hogy ne sodródjon bele a háborúba” – hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hónap első kormányinfóján, ahol azt is bejelentette, hogy Magyarország kivezeti a koronavírus-járvány miatti korlátozások többségét. A miniszter kiemelte: Magyarország határozott döntése, hogy nem küld katonákat Ukrajnába, és fegyverszállítmányt sem enged át a magyar–ukrán határon.

Március 9-én bombatalálat érte a mariupoli szülészeti klinikát. A városközpontban található szülészet, az újszülött-osztály és a gyermekkórház terápiás részlege is elpusztult egy orosz légitámadásban.

A mariopuli gyermekórházból távoznak gyerekek
A mariupoli gyermekórház romos épülete
Fotó: EyePress via AFP

Március 10-én köztársasági elnöknek választotta Novák Katalint az Országgyűlés. Magyarország első női államfőjeként egyben az ország valaha megválasztott legfiatalabb köztársasági elnöke is. A jelölti beszédében felhívta a figyelmet a családok védelmére, majd elmondta, hogy tettekre készül, és minden terhet magára vállal, amit a tisztesség megkíván. „Elnökként a békesség embere akarok lenni” – jelentette ki Novák Katalin, aki a szomszédban kialakult háborús helyzet kapcsán Teréz anya szavait kölcsönözve azt hangsúlyozta, „a béke egy mosollyal kezdődik”.

Öt év zárvatartás után idén március 12-én adták át a felújított Magyra Állami Operaházat.

„Nem hagyjuk, hogy a baloldal belerángassa Magyarországot ebbe a háborúba!” – emelte ki ünnepi beszédében március 15-én Orbán Viktor kormányfő. A miniszterelnök szerint a béke, a szabadság és az egyetértés az erős nemzetek jutalma. Ezért álmodott Széchenyi, Kossuth és Petőfi erős Magyarországot, és ezért álmodunk mi is – fogalmazott. Úgy vélte, nem szabad engedni, hogy idegen népek jelöljék ki az ország röppályáját, ehhez pedig erős Magyarországra van szükség. „Ezért támogatjuk a családokat, ezért hoztunk létre egymillió munkahelyet, és teremtettük meg a rezsicsökkentést” – fűzte hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Kossuth téren rendezett állami díszünnepségen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján, 2022. március 15-én
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Kossuth téren rendezett állami díszünnepségen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján, 2022. március 15-én
Fotó: MH/Purger Tamás

Ugyanezen a napon több százezren vettek részt a Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) által szervezett Békemeneten a fővárosban. A hivatalos kezdés előtt fél órával el kellett indítani a menetet, mert a Margit híd teljesen megtelt. A tömeg ezután a Kossuth térre vonult.

Március 16-tól határozatlan idejű sztrájkot hirdettek a tanári szakszervezetek, a követeléseik között egyebek mellett nagyarányú béremelés és a munkaterhek csökkentése szerepelt. A munkabeszüntetésen túl március 19-én demonstrációt is szerveztek a parlament elé.

A sztrájk kapcsán kiadott közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma köszönetet mondott azoknak a pedagógusoknak, akik nem vettek részt az akcióban. A sztrájkban részt vevő oktatók-nevelők arányát 13 százalékra becsülte a tárca.

A február 15-i figyelmeztető sztrájk jogszerűtlen volt
Magasabb fizetésért és csökkentett munkaterhekért emeltek szót a tanári szakszervezetek
Fotó: A PDSZ Facebook-oldala

„Ha a baloldal kijelentéseit tettekre váltanánk, Magyarország belesodródna a háborúba” – erről beszélt Gulyás Gergely a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában március 21-én. A tárcavezető leszögezte: amíg Magyarországon polgári kormány van, addig ebben a konfliktusban hazánk nem fog fegyvert szállítani, hiába buzdítanak erre az ellenzéki pártok.

Március 23-án Orbán Viktor miniszterelnök levélben kérte az Európai Bizottság elnökétől, Ursula von der Leyentől, hogy a testület mielőbb hagyja jóvá az EU keleti határait védő tagállamok helyreállítási terveit. „Magyarország felkészült és helytáll a válságban. Több mint 450 ezer személyt fogadtunk eddig, akik a háború elől és a háborúból menekültek. Humanitárius segítséget nyújtunk a hozzánk érkezőknek és a Kárpátalján élő rászorulóknak. Megerősítettük keleti határaink védelmét. Tesszük mindezt az emberiesség nevében, az egész Európai Unió békéje és biztonsága érdekében” – fogalmazott a kormányfő, aki levelében a források mielőbbi lehívását sürgette.

Március 25-én Ferenc pápa először imádkozott a Szent Péter Bazilika előtti téren az ukrajnai háború áldozataiért.

Ferenc pápa ukrajnai menekült gyerekeket látogatott meg
Ferenc pápa ukrajnai menekült gyerekeket látogatott meg Rómában
Fotó: AFP/Vatikáni Sajtóközpont