Belföld

Álruhába bújt ellenzékiek – Így próbálja kijátszani a dollárbaloldal a magyar jogszabályokat

Fontos megnézni, hogy a hazai jogszabályok miként tesznek különbséget a pártpolitikai és a civil szféra között, főként annak tükrében, hogy a balliberális erők valószínűsíthetően a 2024-es önkormányzati választásokon is hasonló finanszírozási gyakorlatot terveznek követni, mint a legutóbbi országgyűlési választások idején – hívta fel a figyelmet a Századvég Alapítvány.

Álruhába bújt ellenzékiek – Így próbálja kijátszani a dollárbaloldal a magyar jogszabályokat
Az elmosódó arcél
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Az idei év őszének–telének talán legnagyobb hullámverését kiváltó, belpolitikai vihara a 2022-es országgyűlési választásokra készülő ellenzéki pártok és más szervezetek kampányának, egyéb tevékenységének, illetve működésének a haza jogszabályok által tiltott – napjainkra már alapvetően bizonyítottnak tekinthető – külföldi anyagi támogatása kapcsán támadt – emlékeztetett a Századvég.

A tiltott kampány-, illetve pártfinanszírozás ügyében mind az érintettek részéről, mind a sajtóban, mind pedig a közvélemény egyéb fórumain számos információ, vélemény látott napvilágot az elmúlt hetek során. Az egyesült ellenzék volt miniszterelnök-jelöltje például védekezését elsősorban arra próbálja alapozni, hogy a külföldi eredetű anyagi források valójában nem a választási kampányt, illetve az abban érdekelt ellenzéki pártok tevékenységét támogatták, hanem attól, illetve azoktól független egyéb „társadalmi célokat”, valamint az eme célok mögött álló „civil szervezeteket”. Ezzel kapcsolatban a saját, Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület nevű csoportjára szokott előszeretettel hivatkozni, amely szervezet, illetve az általa végzett „társadalmi” tevékenység – szerinte – nem esett a kérdéses külföldi finanszírozási tilalom alá.

Mivel a választáson az „egyesült ellenzék” zászló alatt induló szervezetcsoport – a mostanra már ismertté váló tények fényében láthatóan nem véletlen módon – egyaránt tartalmazott politikai pártokat és „civil szervezeteket” is, a közvélemény szélesebb rétege számára talán nem teljesen áttekinthető módon keveredett össze a „pártpolitikai”, illetve a „civil” szféra és aktivitás. Az e kérdésben való tisztánlátást a magyarországi sajtó egy jelentős részének ezzel kapcsolatos tevékenysége sem segíti elő a Századvég szerint, pedig fontos, hogy a civil szervezeteknek nem lehet célja a kormányzati hatalom megszerzése – hívták fel a figyelmet. Fontos rögzíteni – tették hozzá -, hogy a hazai jogrendszer különbséget tesz a civil szervezetek és a pártok mint szervezettípusok között, méghozzá a szerepük, illetve az általuk betöltött társadalmi funkciók alapján. Az egyesülési jogról és a civil szervezetekről szóló törvény értelmében a civil szervezetek (amelyek legismertebb formája az egyesület, illetve az alapítvány) a „társadalom alapvető egységei, amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös értékeink mindennapi megvalósulásához”.

További részletek a Századvég honlapján olvashatók.

Kapcsolódó írásaink