Novák Katalin: A mai politikusnemzedék a rendszerváltoztatók örököse

Novák Katalin felidézte: saját politikusi nemzedéke „készen kapta a demokráciát”, hiszen a rendszerváltoztatás után léptek be a közéletbe, így „a rendszerváltók gyermekeiként” még értik, mi történt 1989-ben és az azt követő években, de már elég távol vannak az akkori történésektől, hogy kritikus látásmóddal, „kívülről nézzünk mindenre, és hogy tanuljunk is belőle”.

Novák Katalin arról beszélt: a most bemutatott kötet is azt erősíti meg, mennyire fontos volt a demokratikus működés alapjainak megteremtése, akárcsak az a tény, hogy a demokrácia és a nemzet fogalma egyszerre lehet jelen életünkben.

A köztársasági elnök köszönetet mondott annak megértetéséért is, hogy mi a különbség „az erőszak és az ösztönzők, a kényszer és a késztetés, az elhallgattatás és a lecsendesítés, a választás látszata és a valódi választás, az elnyomás és a határozott vezetés, lényegében a diktatúra és a demokrácia között”.

A Sándor-palota elsősorban nem egy hivatal, hanem a találkozások helyszíne – fogalmazott az államfő a rendezvény helyszínére utalva. Mint mondta, hivatalának falai között emberek, gondolatok, érzelmek találkozhatnak.

Az eseményen tartott pódiumbeszélgetésen Kónya Imre arról beszélt, hogy a nemzeti elkötelezettség volt a legfontosabb elem, amely a pártjához, az MDF-hez vitte, akárcsak a vezetők felelősségteljes gondolkodása, az, ahogyan felmérték a helyzetet, nem vaktában mentek bele helyzetekbe, hanem „érezték az egésznek a súlyát”.

Úgy emlékezett: az Ellenzéki Kerekasztal megalakulásakor érezte azt, hogy van egy olyan politikai erő, amely rákényszerítheti a hatalmat a változtatásokra. Ez volt szerinte az a pillanat, amikor a hatalom „kénytelen volt velünk, a mezítlábas ellenzékkel leülni” tárgyalni, hogy megegyezzenek a változások szabályairól.

Kónya Imre elmondta: az 1980-as évek végén nem volt egyértelmű, hogy a politikusi pályára lépés sikerrel kecsegtet, az viszont igen, hogy változás nélkül „Magyarország végképp leszakad a fejlődés menetétől” és egy „semmibe vezető útra” lép.

Próbáltak bennünket megosztani – emlékezett a kommunista hatalommal folytatott tárgyalásokra, hangsúlyozva, a fontos ellenzéki pártokban „elég tudatosság és önmérséklet volt”, hogy a saját érdekeiken felül tudjanak emelkedni és össze tudjanak fogni.

Kónya Imre arról beszélt az eseményen: noha jó könyvek jelentek meg e témában, nagyon sok munka van még a rendszerváltozás feltárásával.

A játékfilm mindennél többet jelent – jegyezte meg, majd arról beszélt: egyértelműen pozitív véleménnyel vannak a Blokád című filmről azok az egykori résztvevők, akik megnézték. Úgy fogalmazott, a film „nemcsak Antall Józsefnek állít méltó emléket, de Göncz Árpádnak is”.