Belföld
Húzós este az Országgyűlésben
Fideszes képviselők kezdeményezésére politikai nyilatkozatot fogadott el a parlament a Magyarország érdekeivel ellentétes politikai nyomásgyakorlás elutasításáról 141 igen, 36 nem szavazattal és 4 tartózkodással.
A döntés előzménye – derül ki a dokumentumból –, hogy a német Bundestag 2022. november 10-én, a holland parlament pedig 2022. november 17-én olyan indítványt fogadott el, amely a Magyarországgal szemben indított kondicionalitási eljáráshoz kapcsolódóan kétségbe vonta a megállapodás komolyságát.
A magyar Országgyűlés rögzítette, hogy Magyarország elkötelezett az Európai Unió alapjául szolgáló értékek, valamint az unió pénzügyi érdekeinek védelme mellett, ezért az elmúlt hónapokban az Európai Bizottsággal való megegyezés eredményeképpen tizenhét vállalást tett és teljesített.
Rámutattak: az unió joga pontosan rögzíti azokat az eljárási szabályokat, és megjelöli azokat az uniós szerveket, amelyek révén ellenőrzik a tagállamoknak szerződés szerint járó uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek való megfelelést, „azonban Németországnak és Hollandiának ilyen joga nincs”.
A nyilatkozattal – amely visszautasítja „Németország és Hollandia zsarolását” – az Országgyűlés az unióval való tárgyalások folytatására és arra szólítja fel a kormányt, Magyarország érdekeit minden jogszerű eszközzel érvényesítse.
Január 22-ét a magyar kultúra napjának nyilvánították
Az Országgyűlés, Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye befejezésének 200. évfordulójára emlékezve, január 22-ét a magyar kultúra napjának nyilvánította.
A képviselők 191 igen, és 1 tartózkodó szavazat mellett fogadták el Hoppál Péter (Fidesz) előterjesztését.
Képviseleti keresetek kezdeményezhetők a jövőben
Az Országgyűlés 145 igen, 8 nem szavazattal és 38 tartózkodás mellett elfogadta a cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges egyes törvények módosítását.
A jogszabály alapján a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére képviseleti kereseteket indíthatnak arra feljogosított, jellemzően nonprofit szervezetek, amelyek például fogyasztók érdekében végeznek tevékenységet és az ő érdekükben legalább 12 hónapja működnek, továbbá egyes hatóságok is kezdeményezhetnek ilyen eljárást.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben nevesítették a fogyasztók egyértelműen azonosítható csoportjaként a családokat.
A jövőben a nagyobb médiaszolgáltatóknak már nemcsak a televízióban sugárzott műsorok esetében lesz kötelező a korhatár-besorolás feltüntetése, hanem az úgynevezett lekérhető médiatartalmaknál is, vagyis az interneten közzétetteknél.
Ezentúl a nyelvvizsga nem feltétele a diploma megszerzésének
A jövőben a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának törvényileg megkövetelt előfeltétele csak a sikeres záróvizsga.
Ugyanakkor a felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést.
Az intézménynek gondoskodnia kell az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról.
Ezt a rendelkezést az idei tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni, de a 2021. augusztus 31-ét követően záróvizsgát tett, de oklevelet nem szerző hallgatókra vagy volt hallgatókra is alkalmazni kell.
Duplájára emelkedik az apanapok száma
Duplájára emelkedik az apanapok száma, az érintettek a gyermekük születése után tíz munkanappal rendelkezhetnek. Az apasági szabadságot az apa kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani.
A gyermek hároméves koráig ezentúl 44 munkanap szülői szabadság is megilleti a munkavállalót, amit kérésének megfelelő időpontban adhat ki a munkáltatója.
A gyermek nyolcéves koráig a szülők kérhetik a távmunkában vagy részmunkaidőben történő foglalkoztatásukat is. Éjszakai munkára az édesanyákat, illetve a gyermeküket egyedül nevelő szülőket – a gyermek hároméves korától tízéves koráig – csak írásbeli hozzájárulásukkal oszthatja be a munkáltató.
Módosult a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény
Módosította a jegybankról szóló törvényt az Országgyűlés. Expozéjában Varga Mihály pénzügyminiszter azt hangsúlyozta: a módosítás hatékonyságnövelő, finomhangolásokat, pontosabb kereteket és egyértelműbb szabályozást jelent, illetve lehetőséget teremt, hogy az MNB továbbra is hatékonyan, függetlenül működjön.
A miniszter szerint módosulnak az osztalékfizetési szabályok, olyan módon, hogy eközben mindvégig garantálják a jegybank megfelelő tőkeellátottságát.
Az elfogadott jogszabály az MNB elnökének javadalmazását a korábbi ötmillió forintban rögzített érték helyett az Állami Számvevőszék elnökének havi keresetével egyezően állapítja meg.
Az ÁSZ elnökének fizetése a nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset – idén közel 500 ezer forint – tizenkétszerese.
Átalakul a hulladékgazdálkodási rendszer
2023 július 1-től 35 évig a koncessziós pályázaton nyertes Mol végzi majd az állami hulladékgazdálkodási közfeladatokat.
Változik a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény: a termékdíj elveszti jelenlegi hulladékhasznosításra irányuló forrásteremtő funkcióját, az új koncessziós rendszerben ugyanis a gyártó viseli a pénzügyi felelősséget a termék hulladékkezeléséért.
A hulladékgazdálkodási kártalanítással kapcsolatos hatósági ügyeket a jövőben a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága látja el.
Zárjegykötelessé válnak a gyógynövény alapú, hevítéssel fogyasztható termékek
Jövő február 1-jétől a dohányt nem tartalmazó, jellemzően gyógynövény alapú, hevítéses technológiával fogyasztható termékek is zárjegykötelessé válnak. Az új jogszabály adójogi szempontból a dohánygyártmányokon belül külön kategóriát hoz létre a hevített termékeknek, így ezek a rúd vagy kapszula formájában gyártott, dohányt vagy nikotint nem vagy csak részben tartalmazó termékek is jövedéki adókötelessé válnak.
A gazdálkodók a készleteiken lévő zárjegy nélküli termékeket 150 napos átmeneti időszakban értékesíthetik a módosítás szerint.
Az új szabályokat azért vezetik be, hogy a fiatalkorúakat megvédjék a hevítéses technológiával fogyasztható termékek használatának káros hatásaitól.
Változik az atomenergia-törvény
Technikai jellegű változtatásokat fogadott el az Országgyűlés az atomenergiáról szóló, valamint az ahhoz kapcsolódó törvényekben.
Bővül az Országos Atomenergia Hivatal hatásköre a Paksi Atomerőmű tervezett üzemidő-hosszabbításával kapcsolatos hatósági feladatokkal.
A változtatás a többi között pontosítja az Országos Atomenergia Hivatalhoz benyújtott engedélykérelmek hiánypótlási előírásait is. Emellett az atomenergia felügyeleti szerv lehetőséget kap arra, hogy több folyamatban lévő eljárást egyesítsen együttes döntés céljából.
Az egészségügyi ellátás átalakításáról döntött az Országgyűlés
A háziorvosi és a védőnői ellátást, az alapellátási ügyeletet és a szakápolást is érintő törvénymódosítást is elfogadott az Országgyűlés.
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítása szerint jövőre a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerül az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, amelynek alapellátási igazgatóságán belül hozzák létre a Nemzeti Praxiskezelőt.
A háziorvosi praxisok tekintetében a jövőben a legkisebb egységnek már nem a települést, hanem a járást tekintik. A már létező praxisközösségek tevékenysége járóbeteg-szakellátási szolgáltatásokkal bővülhet.
A jogszabály új alapokra helyezi az alapellátási ügyeletet: a háziorvosi ügyelet délután négytől este tíz óráig a járásközpontban lesz mindig azonos helyen, este tíztől reggel nyolcig pedig az eddigi ügyeleti szolgáltatók helyett, az Országos Mentőszolgálat irányítja majd a betegeket a megfelelő ellátási szintre.
Jövő júliustól az önkormányzatok helyett az állam gondoskodik a védőnői ellátásról: a védőnők munkáltatói jogait az irányító megyei intézmény gyakorolja majd, a települési önkormányzatoknak pedig ingyen kell használatba adnia az államnak a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyont.
Átalakul a szakápolási rendszer is: a törvény megteremti a jogalapját, hogy egészségügyi szakellátásból a szociális ellátórendszerbe kerüljenek át azok az ágyak, amelyeken jelenleg tartós ápolást-gondozást végeznek.
Az ápolást a jövőben a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok végzik majd.
Az Európai Bizottság kérésére módosulnak egyes törvények
Az Európai Bizottság kérésére a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokat fogadott el az Országgyűlés. Ennek értelmében új feladatkört kap a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság:
a jövőben hatósági jogkörben ellenőrizhetik a központi információs közadat-nyilvántartás felületén a vagyonnyilatkozatok közzétételének teljesítését.
A jogszabály rögzíti az Integritás Hatóság ellenőrzési jogosultságát a nyilvános illetve a nem nyilvános vagyonnyilatkozatoknál.
Egyházi tulajdonba kerülhetnek hitéleti célú épületek
Kérésre ingyenesen és adómentesen egyházi tulajdonba kerülhetnek azok az ingatlanok – templomok, kápolnák –, amelyeket hitéleti, szakrális célokra építettek és arra is használnak.
Ahogy Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára korábban elmondta, számos épületről derült ki, hogy bár egyházi, hitéleti célokat szolgálnak, ténylegesen még sincsenek az egyház tulajdonában.
Módosul az egyházfinanszírozási törvény is: a köznevelési szakképző intézményeket fenntartó egyházak számára biztosítja a feladatellátást szolgáló állami és önkormányzati tulajdonú épületek és az ezek tartozékát képező ingóságok tulajdonjogát mindaddig, amíg ezekben egyházi, köznevelési, szakképzési tevékenység folyik.
Amennyiben az egyházi közfeladat-ellátás megszűnik, a tulajdonjog az ingatlannal együtt ingyenesen visszaszáll az eredeti tulajdonosra.
Arról is döntött az Országgyűlés, hogy ismét lesz Honvéd Vezérkar, illetve tizennégy gazdasági tárgyú törvényt módosított a Ház egy csomagban
