Belföld

Vitályos Eszter: A kormány számára a kultúra kezdetektől fogva kiemelt stratégiai jelentőséggel bír

A magyar kultúra napjáról szóló határozati javaslat megvitatásával kezdte meg munkáját az Országgyűlés

Hoppál Péter (Fidesz), a határozati javaslat előterjesztője kifejtette: a Himnusz a világon egyedülálló módon képviseli a magyar néplelket. Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a kéziratát, de országgyűlési határozat vagy bármilyen törvényi aktus a mai napig nem foglalkozott ezzel a nappal, nem iktatták be a nemzeti emléknapok sorába – közölte.

Vitályos Eszter: A kormány számára a kultúra kezdetektől fogva kiemelt stratégiai jelentőséggel bír
Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára előterjesztőként felszólal a magyar kultúra napjáról szóló határozati javaslat összevont vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/Kovács Attila

Elmondta: jövőre lesz a Himnusz befejezésének 200. évfordulója, ezzel a javaslattal akkorra rendezhetik a jogi státusát ennek a napnak, így méltó módon emlékezhetünk majd meg az identitásunkat meghatározó műről.

Hangsúlyozta: ezzel a javaslattal megerősítik azt a meggyőződést, hogy a magyar kultúra napján élettel teli, erős, megtartó és egyetemes nemzeti örökségünket ünnepelhetjük.

A képviselő kiemelte: a Himnusz identitásképző szerepe a határon túli magyar közösségekben különösen jelentős, mindenhol a nemzethez kötődést fejezi ki.

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: a kormány számára a kultúra kezdetektől fogva kiemelt stratégiai jelentőséggel bír. Az egymást érő válsághelyzetek megerősítik azt a felismerést, hogy „a megtartó erő, amelyet nemzeti kultúránk képvisel, identitásunk megőrzésének egyik legfontosabb záloga” – fogalmazott.

Úgy vélte, a kulturális identitás megőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges a sarokkövek, ünnepek méltó deklarálása, hiszen „a múlt ismerete és tisztelete nélkül nincs reményteljes jövő”. Az a nemzet, ország, amely nem fordít figyelmet múltjára, nem tiszteli elődeit és nem tartja életben hagyományait, elveszett – mondta.

Hangsúlyozta: a Himnusz a nemzeti összetartozás egyik fontos alappillére, a több mint ezeréves magyar államiság nemzeti jelképe, örök érvényű viszonyítási pont minden generáció számára. A Himnusz születésének 200. évfordulója jó alkalom arra, hogy megerősítsék: a magyar kultúra napjának a kiemelt és jogi aktussal megerősített ünnepek sorában kell elhelyezkednie – jelentette ki.

Az államtitkár szerint fontos, hogy e jeles napot a nemzet évről évre méltó módon ünnepelje meg, kinyilvánítva ezzel a magyarság összetartozását, a múlt tiszteletét és a jövőbe vetett bizalmat.

Bartos Mónika (Fidesz) hangsúlyozta, hogy egyéni életünkben és a nemzet életében is fontos, hogy milyen alapokon építkezünk. A keresztény kultúra egyik legismertebb példázata a homokra, illetve sziklára épített ház – emelte ki.

A nemzet összetartozásának egyik megjelenítője és fontos alapja a Himnusz, és az annak befejezését megünneplő magyar kultúra napja – mondta a politikus. Nem mindegy, hogy milyen alapokon nyugszik ez a kiemelkedő, jeles nap, hiszen fejlődni csak előre és felfelé tekintve lehet – szögezte le.

A nemzet újjászületésének egyik kifejeződése, hogy alkotmány helyett új Alaptörvény foglalja össze értékeinket, ad megerősítést a nemzeti identitásnak – fogalmazott. Ezért jelentős, hogy a nemzeti összetartozás jelképét, a magyar kultúra napját ne a Hazafias Népfront Országos Tanácsának döntése szabályozza, hanem az Országgyűlés nyilvánítsa hivatalos állami emléknappá – összegezte véleményét.

Hollik István (KDNP) úgy reagált, hogy a DK felszólalója bemutatta, hogyan kell egy nemes ügyet „lehúzni a sárba”, hogyan kell a magyar kultúrát felhasználni aktuálpolitikai érdekeik számára.

A magyar kultúra kovácsolja egységbe a nemzetet, és amikor ilyen nehéz időket élünk, akkor kell valami, amire támaszkodhatunk – szögezte le.

Pszichológusok azt találták, hogy a mai fiatalok, a Z generáció válságtudatú generáció – hívta fel a figyelmet a képviselő. Ezért azt is vizsgálták, hogy mi tesz egy embert válságállóvá, és a válasz az volt, hogy az erős identitás. Ha ez egyéni szinten igaz, akkor közösségi szinten is igaz kell, hogy legyen – érvelt Hollik István.

Minél inkább elmerül a magyar ember a magyar nemzeti kultúra kincseiben, annál inkább igaznak érzi azt az állítást, hogy a magyar kultúra nélkül, a magyarság nélkül, a magyar identitás nélkül szegényebb lenne ez az ország – hangsúlyozta.

A KDNP támogatja a javaslatot – mondta végül.

Kapcsolódó írásaink