Mit ígért a dollárbaloldal a milliárdos kampánytámogatásért?

Az áprilisi országgyűlési választások során eddig példátlan beavatkozás történt, hiszen mint ismeretes, a magyar baloldal több milliárdos kampánytámogatást fogadott el külföldről, amelyeket Karácsony Gergely korábbi tanácsadója, Korányi Dávid és az általa vezetett szervezet, az Action for Democracy osztott ki.

Ez azonban felveti a tiltott kampányfinanszírozás gyanúját, így az ügyben már több nyomozás is indult, többek között a Nemzetbiztonsági Bizottság is elrendelt egy titkosszolgálati vizsgálatot, megvizsgálva egy esetleges külföldi beavatkozási kísérlet lehetőségét.

Az nem is lehet kérdés, hogy ezek a támogatások egyetlen egy célt szolgáltak, ami Orbán Viktor és kormánya leváltása volt. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy a Nyugat nem titkoltan szeretne egy, a washingtoni és brüsszeli érdekeket kiszolgáló kormányt látni az ország élén.

Mindenképpen beszédes tehát, hogy a milliárdok megérkezésével egy időben a magyar baloldal határozottan szankciópárti álláspontot vett fel. Ezt a álláspontját akkor sem módosította, amikor Magyarország energiaellátásának biztonságáról volt szó. Ennek ékes példája, hogy az orosz olaj- és földgázszállítások leállítása mellett talán a legkeményebben kardoskodtak, annak ellenére, hogy világosan látszott, más forrásból az ország nem tudja magát ellátni.

„Hát, ugye, Oroszország egy energia-nagyhatalom. Abból van pénze háborúzni, úgy tűnik, hogy drágán adja el az energiát. Ha (ennek megakadályozásához) az kell, hogy szankciókkal sújtsák az energiahordozókat is, amiket Oroszország (szállít), akkor ezt is meg kell lépni. Ezt a forrást el kell tekerni, el kell zárni" – jelentette ki Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd politikusa. Csatlakozott hozzá Jávor Benedek európai parlamenti képviselő, aki egy ponton, még több szankciót követelve, úgy fogalmazott: „Hozhatunk, és hoznunk is kell további szankciókat Oroszország ellen, az eddig nem érintett területekre, így az energiapiacokra is kiterjesztve a korlátozásokat. (...) a mostani szankciók elégtelenek, kiterjedtebb, átfogó gazdasági nyomás kell, amely az energiapiacokat is érinti."

A két idézett nyilatkozat ráadásul már akkor született, amikor teljesen nyilvánvalóan látható volt, hogy a Brüsszel által erőltetett szankciós politika eredménytelen, hiszen míg Európa szép lassan elszegényedik, addig Oroszország új vásárlókat talál az energiapiacon, az elszegényedés jeleit pedig nem látni hatalmas bevételei között. A baloldal tehát láthatólag politikailag igyekszik törleszteni a nyugati befektetők kampányra adott milliárdjait. Ezért cserébe pedig még a hazájuk ellen is szavaznak, ha kell.

A legeklatánsabb példája a baloldal romboló politikájának egyértelműen Gyöngyösi Márton a Jobbik elnöke, aki például az olaj- és gázembargót nem érezte elégnek, így egy ponton az atomenergia ellen is felemelte a szavát. Gyöngyösi a paksi szerződés felmondását, valamint a Roszatom Európából való kitiltását szorgalmazta.

A röpködő milliárdok fényében tehát mindenképpen kérdéseket vet fel, hogy a baloldali képviselők szinte mindegyike miért érzi úgy, hogy milliós fizetésük mellett a magyar emberek érdekeinek képviselete és védelme helyett Oroszország nem működő szankciókkal való büntetése lenne a feladatuk.