Belföld
Megduplázódhat az apaszabadság
Lényegesen, a munkavállalók jelentős többségét érintően változhat a munka törvénykönyve (Mt.) január 1-jétől. Egyelőre még csak törvénymódosítási javaslat formájában olvasható, hogy pontosan milyen szabályok módosulnak. Amennyiben a parlament a jelenlegi formájában fogadja el a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott módosítási csomagot, akkor már most megállapítható, hogy 2023. január 1. napjától a munkavállalókra és több esetben a munkáltatókra vonatkozó előírások számos ponton jelentősen változnak. A jogalkotó valódi szándékát több forrásból igyekszünk meghatározni.
Figyeljük a kormányzati kommunikációt, meghallgatjuk az érdekvédelmi szervezetek vezetőinek nyilatkozatait, a szakértők értékelését és az általuk elmondottakat, az unió által megszabott irányelveken alapján próbáljuk meg értelmezni. Az biztosan látszik, hogy a színfalak mögött még folynak az egyeztető tárgyalások. Amíg a parlament által elfogadott javaslat a hivatalos Közlönyben meg nem jelenik, biztosat nem állíthatunk, de addig is megpróbáljuk összefoglalni a jelenlegi ismereteink szerinti módosításokat.
Apaszabadság, szülői szabadság
A jelenleg hatályos szabályozás szerint az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
A javaslat ezt az időtartamot öt munkanapról tíz munkanapra növelné, függetlenül attól, hogy hány gyermeke születik a munkavállalónak. A javaslat ezen túlmenően azt is rögzíti, hogy az apának akkor is jár a pótszabadság, ha örökbefogadásra kerül sor. Ebben az esetben az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig kell a munkavállaló kérésének megfelelően kiadni a szabadságot. Fontos megjegyezni, hogy a módosítási javaslat értelmében a munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától azonban csak a távolléti díj negyven százalékára lenne jogosult.
A munkavégzés alóli mentesülés eseteinek bővülése
A módosítás értelmében a munkavállaló a jelenleg hatályos esetek mellett akkor is mentesülne kötelezettsége alól, ha munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan vagy súlyos egészségi okból hozzátartozója vagy vele közös háztartásban élő személy gondozásra szorul. A munkakör ellátására egészségügyi okból alkalmatlan személy az alkalmatlanság időtartamára, míg hozzátartozóját vagy vele közös háztartásban elő személyt gondozó munkavállaló évente legfeljebb öt munkanapra mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól.
A munkáltató tájékoztatási kötelezettségének bővülése
Az Mt. jelenleg hatályos rendelkezése szerint a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül kell a munkavállalót tájékoztatni a munkavégzéshez kapcsolódó legfontosabb információkról, a törvénymódosítás ezt hét napra csökkenti. Az eddigi munkáltatói utasítási gyakorlathoz képest a munkavállalókat tájékoztatni kell a hét azon napjairól, amelyekre a munkaideje beosztható. A beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontjáról is tájékoztatást kell kapjon a munkavállaló. Érdekes módosítás, hogy a munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni arról a hatóságról, amelyiknek a közterhet megfizeti a munkáltató.
A joggal való visszaélés tilalmának változása
A törvényjavaslat szövege szerint a joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított munkajogi igény érvényesítése esetén az igény érvényesítőjének – vagyis a vélt vagy valós sérelmet szenvedett félnek – pusztán a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt kell bizonyítania.
Ezzel szemben a jog gyakorlójának azt kell bizonyítania, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és hátrány között nem áll fenn okozati összefüggés. Az igény érvényesítője szempontjából a tilalom megsértése abban az esetben tekinthető bizonyítottnak, ha az alapul szolgáló tény, körülmény és hátrány között ok-okozati összefüggés áll fenn.
Munkafeltételek
A kisgyermekes szülők a gyermek nyolcéves koráig kérhetik a munkavégzési hely és munkarend módosítását, akár azt is kérhetik, hogy távmunka keretében vagy részmunkaidőben való foglalkoztassák. A módosítás szerint a kisgyermekes szülő írásban előterjesztett kérelmére a munkáltató 15 napon belül, szintén írásban köteles válaszolni.
Nagyon fontos kiemelnünk, azt az uniós irányelvet, mely szerint a jövőben a munkáltatóknak részletesebb információk megadásával kell, írásban, rövid határidők kitűzése mellett tájékoztatniuk a munkavállalókat minden, a munkajogviszonyukat is érintő utasításról, változásról.
Ilyen például, hogy a foglalkoztatás feltételeit tartalmazó tájékoztatót a jelenlegi 15 helyett már hét napon belül át kell adniuk, az esetleges változásról pedig legkésőbb annak napján értesíteni kell a munkavállalót.
A munkavégzés kiszámíthatóságát növeli a törvénycsomagnak az a rendelkezése, amely szerint a korábban közölt munkaidő-beosztás kollektív szerződéssel is csak legkésőbb a munkakezdés előtt 48 órával változtatható meg.
Próbaidő-hosszabbítás
A munkavállaló próbaideje jelenleg legfeljebb három hónap. Ez az idő a jelenlegi módosítás szerint hat hónapra növekedhet.
A korábban említett uniós irányelveknek való megfelelés miatt a munkáltatóknak több feladatuk is lesz, így például a gyakorlatban alkalmazott munkaügyi szerződésmintákat felül kell vizsgálniuk, és szükségszerűen módosítaniuk kell.
Változtak továbbá a felmondás szabályai, a határozott idejű munkaviszony szabályai, de a határidő-számítás szabályai is. Egy nagyon lényeges módosítás is folyamatban van, amely valószínűleg rengeteg vita tárgyát képezi már ezekben a percekben is: a rendes szabadság kiadásának feltételei.
Az utóbbi módosításokról a következő cikkünkben részletesen beszámolunk.
