Belföld

A baloldali pártfinanszírozási botrány büntetőjogi következményei is felmerülhetnek majd

A baloldali pártfinanszírozási botrány következményeiről is beszélt lapunknak nyilatkozva Nagy Ervin politológus, aki a hét legfontosabb történéseit számba véve kitért a Visegrádi Négyek találkozójának jelentőségére is.

A baloldali pártfinanszírozási botrány büntetőjogi következményei is felmerülhetnek majd
A pártfinanszírozási botrány következményeit a baloldal egyedül Márki-Zay Péterre igyekszik tolni
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

„Egyre többet tudunk meg a rendszerváltoztatás utáni demokrácia legsúlyosabb, a baloldal egészéhez köthető pártfinanszírozási botrányról. A héten nyilvánosság elé tárt nemzetbiztonsági vizsgálatok részletei alapján egyértelműen kijelenthető, hogy külföldi üzleti és politikai csoportok közvetlenül beavatkoztak az áprilisi országgyűlési választásokba” – fogalmazott Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője.

A politológus kijelentette, hogy büntetőjogi következményekről egyelőre azért nem lehet beszélni, mert a rendőrség és a NAV mellett a titkosszolágatok is nyomoznak még az ügyben, de a politikai következmény egyre nyilvánvalóbb.

„A baloldalra jogosan ég rá az a vád, hogy a magyar érdekek helyett tengerentúli üzleti és politikai csoportok érdekeit képviselik idehaza és az is, hogy a hatalom megszerzése érdekében törvénysértésre is hajlandóak voltak. Átléptek egy olyan demarkációs vonalat, amit büntetlenül nem lehet megsérteni. Azzal, hogy hárommilliárd forintnyi dollárt fogadtak el és használtak fel a kampány során, olyan politikai „ősbűnt” követtek el a magyar demokráciával szemben, amit a jelenleg regnáló baloldali elit nem fog magáról sosem lemosni. Csak a teljes ellenzéki megújulás teremthet tiszta helyzetet. Ellenzékváltás nélkül sosem fogja visszanyeri hitelét a baloldal. A következő hetekben vélhetően több részletet fogunk megtudni, de azt már biztosan kijelenthetjük, hogy a baloldal hitelessége mélypontra került” – szögezte le Nagy Ervin.

Tovább rontja az ellenzék megítélését az is, hogy az EP-ben ismét hazájuk ellen szavaztak a baloldali képviselők, emlékeztetett az elemző, aki hangsúlyozta, hogy ezek a politikusok szavazatukkal már nem „csupán” a magyar jogállamiságra vagy a demokráciára mondtak politikailag elfogult ítéletet, hanem egyértelműen arra adták le a voksukat, hogy Magyarország ne jusson hozzá az egyébként jog szerint járó pénzügyi forrásokhoz.

„Fontos kiemelni azt, hogy annak ellenére, hogy az EP-ben a képviselők ideológiai hovatartozás szerint tömörülnek frakciókba, a mandátumukat mégiscsak a magyar választóktól kapták, ami miatt elvárható, hogy egy ilyen súlyos ügyben a hazájuk érdekeit a saját politikai érdekeik elé helyezzék. Azzal, hogy a baloldal az uniós források további befagyasztására szavazott az EP-ben, végül is azokat a magyar választóknak ártott, akiknek a képviselői mandátumukat köszönhetik” – állapította meg a politológus.

Orbán Viktor először alakította át a kormányát, amiben Nagy Ervin véleménye szerint nem a személyi változások a meghatározóak, hanem egyfajta strukturális áthangolást láthatunk. Fontosnak tartja, hogy a kormányfő egy drámai gyorsasággal változó problémára reagált, mert a háború és az uniós szankciós politika miatt egy olyan globális válság alakult ki, amelyben az energiabiztonság kérdése felértékelődött.

„Amikor az ötödik Orbán-kormány májusban megalakult, a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az előttünk álló étvized a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz, amiben fontossá válik a gyors politikai cselekvőképesség. Úgy kell tehát rugalmasan alkalmazkodni a drámai változásokhoz, hogy a stabilitás megmaradjon. Az új kormányzati szerkezetben kiemelt szerepet fog kapni az új feladatokat ellátó gazdaságfejlesztési tárca is, amiben leginkább azt a szándékot látom, hogy a kormányzat a jövőben is fenntartja annak lehetőségét, hogy a családok, a nyugdíjasok vagy a munkahelyek megőrzése érdekében állami eszközökkel is beavatkozzon a piaci viszonyokba” – mondta Nagy Ervin.

A Visegrádi Négyek találkozója vitathatatlanul a hét legnagyobb diplomáciai sikere volt, állapította meg az elemző, hozzátéve: nemcsak Magyarországnak, hanem minden tagországnak, hisz az elmúlt hónapokban gyakorlatilag élőhalott volt a regionális együttműködés. Az Európai Unióban létfontosságú, hogy a négy közép- és kelet-európai ország közösen tudjon fellépni, és kölcsönös alapon tudják egymást támogatni. Véleménye szerint ennek most különösen nagy jelentősége lesz, hisz úgy tűnik, hogy nem csak a lengyeleket, hanem minket is tovább csuklóztat Brüsszel. Az Európai Unió intézményei és az európai progresszív baloldal vélhetően fokozni fogja a politikai nyomást, továbbra is zsarolni fogja Magyarországot, így kulcskérdés a Visegrádi Négyek fenntartása. Érdekes folyamat figyelhető meg, ugyanis az egymástól eltávolodott lengyel és magyar kormányzatot részben a baráti kapcsolatok, részben pedig az unió nyomásgyakorlására adott immunreakció hozza újra össze, értékelte az elmúlt hét eseményeit Nagy Ervin. 

Kapcsolódó írásaink