Belföld
Dugig vannak migránsokkal a magyar börtönök és nagyon sokba kerülnek
Negyedmillió illegális bevándorlóval szemben kellett intézkedniük a rendőröknek az év eleje óta, ami rekord, a mostani adat ugyanis duplája a tavalyinak – írtuk meg hétfőn az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása alapján. A hatóság összesítéséből ráadásul kiderült, hogy nem csak a számok riasztóan magasak, de a migránsok egyre agresszívabbak, erőszakosabbak, és mára gyakorlatilag rendszeressé váltak a határőrökkel, rendőrökkel szembeni támadások, sőt a bűnözők a technikai eszközöket, a rendőrségi autókat és a határkerítést is előszeretettel rongálják meg.
Rekordot döntött idén a bevándorlók segítőinek, az embercsempészeknek a száma is: közülük év eleje óta 1700-nál is többet fogtak el, másfélszer annyit, mint tavaly.
Rétvári Bence államtitkár szerint a déli határon néha valóságos „csatajelenet” zajlik, mert a migránsok és az embercsempészek rátámadnak a rendőrökre: hozzájuk vágják a létrát, lefújják őket gázspray-vel, sőt akár rájuk is lőnek. Így történt ez a múlt héten is, amikor az M5-ös autópályán egy migránsokkal teli kisbuszból tüzet nyitottak a rendőrökre, amiért azok igazoltatni próbálták az embercsempészeket.
A Migrációkutató Intézet szerint egyébként a bevándorlók fokozódó erőszakosságának az az oka, hogy a magyar kerítés miatt tömegek szorulnak be a szerb–magyar határnál, és a bevándorlók sokszor súlyos frusztrációként élik meg, hogy nem képesek tovább haladni.
Módszereikről Boross Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda főosztályvezetője a Duna Tv Kékfény című műsorában beszélt a minap, rámutatva: a géppisztollyal felfegyverzett embercsempész bandák sokszor katonai szintű akciókat hajtanak végre.
Egyes bandáknak 80-100 lőfegyvere és akár 200 tagja is lehet. Gyakran lopott katonai vagy rendőr egyenruhákkal próbálják megtéveszteni a határvadászokat. Az elkövetők minden akciót gondosan megterveznek, saját felderítőik vannak, a legmodernebb katonai eszközökkel szerelik fel magukat, éjjellátó készüléket is használnak.
Az embercsempészek ráadásul a közösségi oldalakon, névvel, telefonszámmal hirdetik magukat, van, aki még családi kedvezményt is ajánl. A szakértő szerint az embercsempészek egy nap alatt akár 10-20 ezer eurót is keresnek.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Bécsben ugyancsak azt emelte ki, hogy a migránsok több ezer dollárt is hajlandóak kifizetni azért, hogy akár az életük árán is Európába jöhessenek, ezért Brüsszelnek szerinte sürgősen változtatnia kell a migrációs politikáján.
A magyar börtönökben a hivatalos adatok szerint a rabok 13 százaléka – több mint 2500 bűnöző – valamilyen embercsempészettel összefüggő bűncselekmény miatt került rács mögé a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szerint. „Ez egy elképesztő teher a magyar börtönökben, nem erre jött létre a magyar büntetés-végrehajtási rendszer” – hangsúlyozta Rétvári Bence államtitkár.
Ami azt illeti, a magyar börtönök migránsok nélkül is meglehetősen zsúfoltak, az intézmények átlagos telítettsége évek óta 100 százalék felett van, vagyis teljes a kihasználtság, 2019-es adatok szerint több mint 16 és félezer bűnöző ül a börtöneinkben.
Mindez ráadásul igen költséges, Rétvári szerint fejenként 5 millió forintba kerül évente egy rab fogvatartása.
Az elfogott embercsempészeket átlagosan négy-öt éves szabadságvesztésre ítélik, és éves szinten legalább hárommilliárd forintot kell rájuk költeni.
Ha a migrációs nyomás záros határon belül nem enyhül, és továbbra is ilyen ütemben fogják el a hatóságok a bevándorlókat, illetve a csempészeiket, akkor éves szinten több tízmilliárd forintra is rúghatnak az ellátásukkal kapcsolatos ráfordítások. Migránsok fogvatartása esetén a rabok nyelvi hiányosságai is extra költséget jelentenek a magyar államnak, a vallási meggyőződéseik miatt pedig sokszor külön menüsort kell nekik összeállítani, ami szintén pluszkiadással jár.
Bár hazánk az egész unió külső határát is védi, a ráfordításokat Magyarországnak egyedül kell kigazdálkodnia. Ahogy Orbán Viktor kormányfő múlt szerdán Belgrádban rámutatott,
Magyarország eddig 1,6 milliárd eurót fordított határvédelemre, de az EU ennek csak alig több mint egy százalékát térítette meg.
A migrációs nyomás enyhítését szolgálja a határvadászok munkába állítása is, mivel akkora a terhelés a határon, hogy a rendőrség és a katonaság kapacitása már nem elég. Megírtuk, a határvadászok toborzása július 15-én indult. Az azóta eltelt négy hónap alatt csaknem ezren (955 fő) szerződtek le, s a többség már szolgálatba is állt.
