Belföld

Simicskó: A háború helyett békére van szükség

Az Országgyűlés hétfői ülésén az ukrajnai háborúról és annak gazdasági hatásairól is szó volt a napirend előtti felszólalások között. Simicskó István (KDNP) és Zsigó Róbert (Fidesz) a béke fontosságát hangsúlyozta; míg Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára a 20. század egyik legnagyobb tragédiájának, egyben egyik legnagyobb gaztettének nevezte a kilencven évvel ezelőtti holodomort.

Simicskó: A háború helyett békére van szükség
Simicskó István: A kormány mindent megtesz a gazdaság megerősítése és a családok védelme érdekében
Fotó: MTI/Kovács Attila

Simicskó István (KDNP) kiemelte: az orosz–ukrán háború és az arra adott rossz uniós válaszok mély nyomot hagynak a világgazdaságon és a magyar gazdaságon is.

Háború helyett békére van szükség, a magyar álláspont egyértelmű – emelte ki.

Hozzátette: el kell kerülni az eszkalálódást és azt, hogy egyre több áldozatot követelő csapások legyenek.

A kormány mindent megtesz a gazdaság megerősítése és a családok védelme érdekében – mondta.

Úgy fogalmazott: a gazdasági növekedést fenn kell tartani úgy, hogy stabil maradjon az ország költségvetése. A kormány a szankciós infláció ellen tizenegy intézkedésből álló akciótervet dolgozott ki – hangsúlyozta.

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára úgy fogalmazott: egyre súlyosabb recesszió felé rohan az európai gazdaság.

A kormány alapvető feladata, hogy ebben a kritikus helyzetben segítséget nyújtson a magyarországi vállalatoknak, amelyek elsőszámú ellensége az energiaárak megugrása.

A kormányzati intézkedések közül kiemelte, hogy november 15-től a kis- és közepes vállalkozások hiteleire is kiterjesztik a kamatstopot, és a Széchenyi Kártya-program hiteltermékei is kedvező kamatozással érhetők el.

Az energiaintenzív feldolgozóipari kkv-k számára 200 milliárd forintot különítettek el, a gyármentő program pedig a nagyvállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseit támogatja – ismertette.

Magyarország a béke pártján áll

Zsigó Róbert (Fidesz) napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott: Európa és benne Magyarország is a veszélyek korát éli, az évtized egy világjárvánnyal kezdődött, és egy háborúval folytatódott.

Megerősítette a magyar álláspontot: az orosz támadás elítélését, az Ukrajna területi integritása melletti kiállást és a béketárgyalások sürgetését.

A háború elől menekülők már csaknem egymillióan érkeztek Magyarországra – tette hozzá. Hangsúlyozta: Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia, és legalább ilyen fontos, hogy a NATO se sodródjon bele abba. A szankciók nem hozták el a háború végét, a helyzet egyre feszültebb – emelte ki.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/Kovács Attila

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta: nem csak Magyarország néz szembe nehézségekkel, a harmadik negyedévben már nyolc uniós tagországban esett vissza a GDP, az eurózónában a negyedik negyedévben recesszióval számolnak.

Emellett egy év alatt 42 százalékkal nőttek az energiaárak, amelyek az élelmiszerárakat is magukkal húzzák, az európai vállalatok pedig csökkentik vagy áthelyezik termelésüket a versenyképességüket tönkretevő energiaárak miatt.

Dühítőnek nevezte, hogy azok a döntéshozók, akik belehajszolták a szankciókba az uniós országokat, most azt mondják: nem is állították azt, hogy a szankciók majd megállítják a háborút. Változtatni kell azon a politikán, amely recessziós pályára tolta az európai gazdaságot – jelentette ki az államtitkár.

 Az ukránok továbbra is harcolnak függetlenségükért

Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló a kilenc éve kirobbant ukrajnai forradalom mellett a kilencven évvel ezelőtti holodomorra, vagyis a szovjetek által okozott nagy ukrán éhínségre is emlékezett.

Arról is beszélt, hogy a magyar Országgyűlés 2003-ban egy határozatban ítélte el a népirtást, amiért köszönetet mondott minden támogatónak.

Szólt arról is, hogy Ukrajna és a világ gabonaellátása ma is veszélyben van, az ukránok pedig nemcsak a megemlékezéskor gyújtanak gyertyát, hanem a harcokban elhunyt fiaikért, lányaikért is, de továbbra is harcolnak függetlenségükért.  

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára a 20. század egyik legnagyobb tragédiájának, egyben egyik legnagyobb gaztettének nevezte a holodomort.

A magyar Országgyűlés határozatban ítélte el a holodomort, de mindeddig csupán tizennégy ország parlamentje tette ezt meg – mutatott rá. Beszélt az ukrajnai háborúról, megismételve a külgazdasági és külügyminiszter szavait, miszerint Magyarország elítéli a katonai agressziót, kiáll Ukrajna szuverenitása mellett és humanitárius akció keretében segíti a menekülteket, valamint Ukrajnát.

Kijelentette azt is, hogy a szankciók nem állították meg az agresszort, de gazdasági káoszt okoznak, így elnehezítik a segítségnyújtást is.

Kapcsolódó írásaink