Belföld
Tovább fúrja a baloldal Brüsszel és Magyarország megállapodását
Lomniczi Zoltán szerint az Európai Uniónak napokon belül színt kell vallania a visszatartott források kifizetésének ügyében
November végére várható az Európai Bizottság döntése a hazánknak járó, de eddig visszatartott uniós források kifizetéséről. Bár a kormány és az országgyűlés lényegében minden feltételnek eleget tett, a végkifejlet még mindig képlékeny. Az Európai Parlament jogállamisági jelentéstevői és liberális civil szervezetek is gáncsoskodnak: azt akarják, hogy a források folyósítását bármikor le lehessen állítani.
– Ezek a források – az uniós alapszerződések alapján – ugyanúgy megilletik hazánkat, mint minden más uniós tagállamot, ezért a vita eltérítése és politikai narratívák alá kényszerítése elárulja az európai együttműködés szellemét és rendkívül megnehezíti az eredményes tárgyalásokat – szögezte le ezzel kapcsolatban Lomniczi Zoltán. Az alkotmányjogász a Magyar Hírlap kérésére értékelte a kialakult helyzetet, és egyetértett Varga Judit igazságügyi miniszterrel abban, hogy hazánk mindent megtett a megállapodás érdekében, és bizottsággal „korábban kialkudott, az uniós pénzek lehívását lehetővé tevő tizenhét vállalást határidőre teljesítse.”
A Századvég jogi szakértője szerint konstruktív szakmai munka és párbeszéd jellemezte az elmúlt időszakot, így egyfajta próbaperként is értelmezhető a jelenlegi helyzet. – Ha a bizottság és Magyarország között korábban lefolytatott egyezetetés szerinti feltételek maradéktalan teljesítését követően az Európai Unió mégsem folyósítja Magyarországnak a neki járó támogatásokat, úgy a jövőben teljes mértékben védhetetlen lesz az unió azon álláspontja, miszerint a támogatások kifizetésének valós és előre látható feltételei és szabályai voltak, illetve vannak. Tehát, amennyiben ez a kérdés nem Magyarország javára dől el, úgy alappal rendülhet meg a tagállamok bizottságba vetett bizalma – mutatott rá Lomniczi Zoltán.
– Elkeserítő, de meglepőnek semmiképpen nem nevezhető, hogy a nemrég napvilágot látott európai parlamenti jelentés és állásfoglalás számos tekintetben igyekszik aláásni ezeket az előremutató fejleményeket. A jelentéstevők között szép számmal találhatóak meg olyan hazánkat rendszeresen támadó, méltán hírhedt baloldali politikusok, mint Daniel Freund vagy Eider Gardiazabal Rubial – hívta fel a figyelmet ezek után. Emlékeztetett arra is, hogy a jelentés egyik kulcsfigurája, Petri Sarvamaa finn európai parlamenti képviselő amellett érvelt, hogy a pénzek kifizetését továbbra is tartsa felfüggesztve a bizottság, és léptessen életbe utókövetési mechanizmusokat, amelyekkel akár évekig korlátozni lehetne a magyar források folyósítását.
A mindkét fél által elfogadott vállalásokkal kapcsolatban a már említett Rubial elmondta, hogy a magyar intézkedések nem kielégítőek és ő is a befagyasztás fenntartása mellett érvelt.
– Sajnálatos fejlemény az európai baloldali politizálás újabb intellektuális kudarca, melynek jelenleg a magyar emberek az elszenvedői, azonban ez a hozzáállás és az európai ügyek intézésének ilyen módja hosszabb távon más országokat is hátrányosan fog érinteni. Ha nem hagy fel az európai baloldali fősodor ezzel a rosszhiszemű és rövidlátó politikával, úgy megtorpedózza a kontinens versenyképességét, aláássa a közös fejlődés fundamentumait és veszélyezteti a következő generációk jólétét és lehetőségeit – sorolta az alkotmányjogász.
Arra a kérdésre, hogy mi tévő lehet hazánk, ha a baloldal eléri a célját, azt felelte: amennyiben az uniós támogatások folyósítására – a korábban közösen elfogadott kritériumok teljesítését követően – mégsem kerül sor, úgy Magyarországnak e döntés ellen lehetősége van az Európai Unió Bíróságához fordulni.
Ismert az is, hogy a Brüsszelben és Strasbourgban Magyarország megbélyegzésére felhasznált dokumentumok, például a jogállamisági jelentések, nagymértékben építenek a kormánnyal ellenséges, és jellemzően Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata által támogatott liberális jogvédő szervezetek véleményére.
– Sajnálatos módon ilyen szempontból szelektív Brüsszel igazságérzete. Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek. Brüsszel úgy látszik inspirációt merített Orwell Állatfarm című könyvéből és a saját szakértőit kicsit egyenlőbbeknek tekinti. Jelentéseik kicsit igazabbak, objektívebbek és függetlenebbek. Szomorú, hogy ezzel szembesülünk ismét, de reményre ad okot, hogy a magyar kormány az utóbbi években bár ellenszélben hajózott, a konstruktív párbeszéd melletti makacs kitartásának köszönhetően végül mindig célba ért – jegyezte meg a Századvég jogi szakértője.
Visszatérve az EP jogállamisági jelentéstevőinek véleményére, Lomniczi Zoltán azzal folytatta: „A jelentés egyértelműen egy kísérlet része. Az európai parlament ezzel próbál nyomást gyakorolni a bizottságra, mely november 22-re tűzi napirendre az ügyünket; akkor értékeli Magyarország teljesítményét a vállalások végrehajtásának tekintetében, s ha a mérleg pozitív, megküldi javaslatát a tagállami szakminisztereket tömörítő Európai Tanácsnak, amelynek minősített többséggel kell megszavaznia a forrásokról szóló megállapodást. Csak ezek után kezdődhetnek meg az utalások.
A helyzetet ugyanakkor tovább bonyolítja, hogy a német kormánypártok, a szociáldemokraták, zöldek és liberálisok koalíciója csütörtök este megszavazott egy parlamenti indítványt, mely felszólítja Berlint, hogy az Európai Tanácsban támogassa a magyar források csökkentését és ne fogadja el elégségesnek Magyarország erőfeszítéseit.
– Jól látható a baloldali politikai érdekek felülkerekedése az eredetileg objektív és szakmainak indult vagy hazudott eljárások kapcsán. Egyszerű a képlet: a liberális politika nem szereti, ha egy nemzeti és keresztény kormány sikeres és határozottan képviseli állampolgárai érdekét, ezért minden módon megpróbálja működését ellehetetleníteni – reagált a hírre az alkotmányjogász.
Lomniczi Zoltán összegzésként elmondta, Magyarország uniós meghurcolásának ez a felvonása jól rávilágít a brüsszeli attitűd és a magyar kormány politikai felfogása között húzódó lényegi különbségre. „Míg Magyarország valódi kompromisszumokat vállal, a jóhiszeműség és az együttműködés szellemében igyekszik megteremteni az együttműködés alapjait és precedensét az unió és a tagországok között, addig a nyugati baloldal minden módon megpróbálja hazánkat a megbüntetett, legyőzött, rossz tagország helyzetébe kényszeríteni és ellehetetleníteni működését, ezzel teremtve egy ellenkező, negatív precedenst” – fogalmazott.
– Az erőszakos integráció, a kényszerített együttműködés és a rosszhiszemű erőpolitika aligha méltó az alapító atyák által megálmodott Európai Unióhoz, az „Egyesülve a sokféleségben” uniós jelmondathoz, vagy - az Európai Unió himnuszához, Beethoven örömódájának lélekemelő dallamaihoz. Ha a nyugati baloldal távoli célja az európai egyesült államok létrehozása, úgy mindenképpen rögzítendő, hogy annak létrehozása semmilyen módon nem hasonlít, az elvileg példaként szolgáló Amerikai Egyesült Államokra, mivel ott sem föderatív erőszak, sem szuveneritást sértő hozzáállás nem volt jelen – emelte ki a szakértő, s hozzáfűzte:
„Lehetne máshogy is művelni az európai politikát, méltóbban, szolidárisabban és igazságosabban, de úgy látszik, hogy ennek az ideje sajnos még nem jött el.”
