Belföld

Századvég: Igazságtalan lépésre készül Brüsszel

A Századvég felmérés alapján megállapítható, a közvélemény aggályosnak ítéli, hogy a brüsszeli vezetés egy európai uniós tagsággal nem rendelkező országnak nyújt jelentős pénzügyi segítséget, miközben Lengyelországtól és hazánktól – melyek az Európai Unió tagállamai – visszatartja az őket megillető forrásokat.

Századvég: Igazságtalan lépésre készül Brüsszel
Ursula von der Leyen az uniós tagságról tárgyalt Volodimir Zelenszkijjel
Fotó: AFP/Sergei Supinsky

Ursula von der Leyen a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott egyeztetését követően kijelentette, a brüsszeli vezetés Ukrajna jövő évi pénzügyi szükségleteinek fedezésére havi 1,5 milliárd eurós, illetve összesen legfeljebb 18 milliárd eurós támogatási csomagot javasol. Az Európai Bizottság elnöke kiemelte, az Európai Unió mindaddig támogatja Ukrajnát, amíg a hadban álló országnak arra szüksége van. Ezzel párhuzamosan Magyarország és Lengyelország – annak ellenére, hogy uniós tagállamok – a mai napig nem jutottak hozzá a jogosan járó uniós forrásokhoz. A Századvég ezen fejlemények tükrében megvizsgálta a magyarok álláspontját Ukrajna pénzügyi támogatásáról.

A brüsszeli erők – ahogy a Századvég korábbi elemzése bemutatta – hónapok óta szorgalmazzák, hogy Ukrajna újjáépítése európai pénzügyi forrásokból, az európai adófizetők pénzéből valósuljon meg. Az Európai Bizottság elnöke és Olaf Scholz német kancellár októberben egy „új Marshall-tervet” vizionált Ukrajna helyreállítása kapcsán, melyben az Európai Unió gazdasági segítségnyújtásának indokoltsága mellett érveltek. Érdekesség, hogy Ursula von der Leyen 2020 tavaszán – a koronavírus-járvány által Európának okozott gazdasági károk mérséklése érdekében – már hirdetett egy „újabb Marshall-tervet”, habár Brüsszel Magyarország és Lengyelország számára még nem folyósította a szóban forgó forrásokat.

A Századvég felmérés alapján megállapítható, hogy a közvélemény aggályosnak ítéli, hogy a brüsszeli vezetés egy európai uniós tagsággal nem rendelkező országnak nyújtson jelentős pénzügyi segítséget, miközben Lengyelországtól és hazánktól – melyek az Európai Unió tagállamai – visszatartja az őket megillető forrásokat. Ennek megfelelően a magyarok 72 százaléka igazságtalannak tartja, ha az Európai Unió a Lengyelországnak és Magyarországnak járó uniós forrásokat egy nem uniós ország számára fizeti ki.

A közvélemény-kutatás rávilágít, hogy a kialakult háborús helyzetben tízből nyolc magyar számára (80 százalék) Magyarország gazdasági biztonsága az elsődleges, ezzel szemben a megkérdezettek 16 százaléka Ukrajna pénzügyi megsegítését tekinti sürgetőbb feladatnak. A magyarok igénye hazánk gazdasági stabilitásának megőrzésére elválaszthatatlan attól a ténytől, hogy a brüsszeli büntetőintézkedések által gerjesztett szankciós infláció a mindennapokban érezhető terhet jelent a lakosságnak, így a magyar emberek számára nem elfogadható, hogy Brüsszel döntései következtében további anyagi áldozatokat vállaljanak.

Kapcsolódó írásaink