Belföld

Ezeréves múltunk egyik nagy közjogi alkotása az Aranybulla

Az Aranybulláról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját szerdán az Országgyűlés. Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka kiemelte: a javaslat célja annak az alapvető magyar nemzeti érdeknek a megerősítése és szolgálata, hogy az Aranybulla a nemzeti emlékezet számára a törvény által is hirdesse alkotmányos önazonosságunkat. Az Aranybulla olyan jogelveket rögzít, amelyek mind a mai napig egy jogállam legalapvetőbb igazságai közé tartoznak. Nemcsak történelmi jelentőséggel bír, ma is élő olyan joganyag, amely lehetővé teszi történelmi alkotmányunk jogértelmezés útján való érvényre juttatását. 

Ezeréves múltunk egyik nagy közjogi alkotása az Aranybulla
Az 1222-ben kiadott Aranybullának 1351-es megújításaként készült példánya
Fotó: Szekesfehervar.hu

Vejkey Imre hangsúlyozta: ha őseinkhez méltó honpolgárok akarunk lenni, meg kell tartani a történelmi alkotmány iránymutató szellemét, nemzeti keresztény értékeinket. A baloldal ma a korábbi, kommunista alkotmányt akarja restaurálni – jegyezte meg, jelezve: ezt a jobboldal elutasítja. Európa bár anyagilag erős, de mégis gyenge, liberális erői azzal büszkélkednek, hogy mindennél jobban kötődnek a szabadsághoz, de ez hamis szabadság – hangoztatta. Rámutatott: a keresztény gyökerek kigyomlálása oda vezetett, hogy tagadják a tényt, az élet a fogantatással kezdődik, hogy a házasság egy férfi és egy nő között jöhet létre, és azt is, hogy az anya nő, az apa férfi. A Nyugat, bár lehet gazdag, de létének ott van a vége, ahol üldözik azt, aki kiáll a keresztény értékek mellett. Legyünk bátrak, és álljunk ki nemzeti keresztény értékeink mellett – szólított fel, jelezve: a KDNP támogatja a javaslatot.

Sas Zoltán, a Jobbik vezérszónoka hangsúlyozta: az Aranybulla a magyar alkotmányos fejlődés első ismert írásos alapja, amelyre a kései utódoknak kötelességük emlékezni és lehetősége büszkének lenni. Az Aranybullára méltán voltak büszkék elődeink is, ennek bizonyítéka a Székesfehérváron, kihirdetésének helyszínén, 1922-ben felállított emlékmű. Az emlékmű a második világháborúban megsérült, helyén 1970-től 1989-ig egy szovjet T–34-es harckocsi volt látható. Az új Aranybulla-emlékmű 1990-ben méltó helyére került, a Székesfehérvár melletti Csúcsos-hegyre – idézte fel. Az Aranybulla olyan közös, meghatározó emlékünk, amelyre az emlékezés méltó módja lehet egy emléknap, ezért a Jobbik-frakció támogatni fogja az előterjesztést – jelezte.

Mátrai Márta (Fidesz) arról beszélt, ezeréves múltunk egyik nagy közjogi alkotása az Aranybulla. A magyar közjogi rendszer 800 éve képes volt megteremteni azt a berendezkedést, amely mintát adott a hatalomgyakorlásból, az ország és a magyarság védelméből. A dokumentum egyfelől modernizálta a késő Árpád-kor jogrendszerét, másfelől lerakta a rendi társadalom jogi alapjait, szabályozva a kiváltságokat és kötelességeket hosszú évszázadokra. A mindenkori magyar királyok nem tudtak eltekinteni ettől az oklevéltől, mint ahogy a köznemesség is – saját védelmében – gyakran követelte az Aranybulla szellemének tiszteletben tartását. Koronázási esküjükben valamennyi magyar király fogadalmat tett az oklevél jogi rendelkezéseinek megtartására – tette hozzá. Kitért arra is, az Aranybulla emlékezete megfelel a magyar társadalomépítés legmélyebb hagyományainak, ezért emlékezetét „joggal állítjuk a joghagyományok középpontjába”.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint az Aranybulla fontossága abban rejlik, hogy az organikus államfejlődés megalapozó eleme, rá lehetett építeni a fontos, pozitív kiegészítő elemeket. Kitért arra, a javaslat vitájában az Alaptörvényt illetően sokkal több vitás pont rajzolódott ki. Kiemelte, leginkább az zavarja, ami kimaradt az alkotmányból, példaként említette a lakhatáshoz való jog. valamint a munkához való jog körülményeinek tisztázását, valamint az érdemi társadalmi párbeszéd elmaradását az Alaptörvény megfogalmazásakor. Kifogásolta, hogy amikor a jelenlegi kormány annak idején az uniós csatlakozásról tárgyalt, „neoliberális engedékenységgel” odaengedte szuverenitása számos elemét az uniónak. Így például nem harcolták ki a magyar gazdáknak azt az EU-s támogatást, amely minden tagállam gazdáinak jár. A magyar nemzeti szuverenitás, amiért „eleink több mint ezer éven keresztül küzdöttek, az egy-egy ilyen megállapodással részben elpárolgott”, és olyan szuverenitáselemekről is lemondott a magyar kormány, amelyekről nem lett volna kötelező. Arra kérte a képviselőket, vegyék komolyan az Aranybullában lévő, történelmi korokon átnyúló intelmeket, és mind a földpolitika, mind a demográfiát érintő politika vagy éppen a magzati élet fogantatástól történő védelme tekintetében „kérlelhetetlenül és a törvénykezés során az utolsó passzusig képviseljék azt”, amit őseink évszázadok tapasztalatát felhasználva, komoly szellemi munkával tettek le az asztalra.
 

Kapcsolódó írásaink