Ezeréves múltunk egyik nagy közjogi alkotása az Aranybulla

Vejkey Imre hangsúlyozta: ha őseinkhez méltó honpolgárok akarunk lenni, meg kell tartani a történelmi alkotmány iránymutató szellemét, nemzeti keresztény értékeinket. A baloldal ma a korábbi, kommunista alkotmányt akarja restaurálni – jegyezte meg, jelezve: ezt a jobboldal elutasítja. Európa bár anyagilag erős, de mégis gyenge, liberális erői azzal büszkélkednek, hogy mindennél jobban kötődnek a szabadsághoz, de ez hamis szabadság – hangoztatta. Rámutatott: a keresztény gyökerek kigyomlálása oda vezetett, hogy tagadják a tényt, az élet a fogantatással kezdődik, hogy a házasság egy férfi és egy nő között jöhet létre, és azt is, hogy az anya nő, az apa férfi. A Nyugat, bár lehet gazdag, de létének ott van a vége, ahol üldözik azt, aki kiáll a keresztény értékek mellett. Legyünk bátrak, és álljunk ki nemzeti keresztény értékeink mellett – szólított fel, jelezve: a KDNP támogatja a javaslatot.

Sas Zoltán, a Jobbik vezérszónoka hangsúlyozta: az Aranybulla a magyar alkotmányos fejlődés első ismert írásos alapja, amelyre a kései utódoknak kötelességük emlékezni és lehetősége büszkének lenni. Az Aranybullára méltán voltak büszkék elődeink is, ennek bizonyítéka a Székesfehérváron, kihirdetésének helyszínén, 1922-ben felállított emlékmű. Az emlékmű a második világháborúban megsérült, helyén 1970-től 1989-ig egy szovjet T–34-es harckocsi volt látható. Az új Aranybulla-emlékmű 1990-ben méltó helyére került, a Székesfehérvár melletti Csúcsos-hegyre – idézte fel. Az Aranybulla olyan közös, meghatározó emlékünk, amelyre az emlékezés méltó módja lehet egy emléknap, ezért a Jobbik-frakció támogatni fogja az előterjesztést – jelezte.

Mátrai Márta (Fidesz) arról beszélt, ezeréves múltunk egyik nagy közjogi alkotása az Aranybulla. A magyar közjogi rendszer 800 éve képes volt megteremteni azt a berendezkedést, amely mintát adott a hatalomgyakorlásból, az ország és a magyarság védelméből. A dokumentum egyfelől modernizálta a késő Árpád-kor jogrendszerét, másfelől lerakta a rendi társadalom jogi alapjait, szabályozva a kiváltságokat és kötelességeket hosszú évszázadokra. A mindenkori magyar királyok nem tudtak eltekinteni ettől az oklevéltől, mint ahogy a köznemesség is – saját védelmében – gyakran követelte az Aranybulla szellemének tiszteletben tartását. Koronázási esküjükben valamennyi magyar király fogadalmat tett az oklevél jogi rendelkezéseinek megtartására – tette hozzá. Kitért arra is, az Aranybulla emlékezete megfelel a magyar társadalomépítés legmélyebb hagyományainak, ezért emlékezetét „joggal állítjuk a joghagyományok középpontjába”.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint az Aranybulla fontossága abban rejlik, hogy az organikus államfejlődés megalapozó eleme, rá lehetett építeni a fontos, pozitív kiegészítő elemeket. Kitért arra, a javaslat vitájában az Alaptörvényt illetően sokkal több vitás pont rajzolódott ki. Kiemelte, leginkább az zavarja, ami kimaradt az alkotmányból, példaként említette a lakhatáshoz való jog. valamint a munkához való jog körülményeinek tisztázását, valamint az érdemi társadalmi párbeszéd elmaradását az Alaptörvény megfogalmazásakor. Kifogásolta, hogy amikor a jelenlegi kormány annak idején az uniós csatlakozásról tárgyalt, „neoliberális engedékenységgel” odaengedte szuverenitása számos elemét az uniónak. Így például nem harcolták ki a magyar gazdáknak azt az EU-s támogatást, amely minden tagállam gazdáinak jár. A magyar nemzeti szuverenitás, amiért „eleink több mint ezer éven keresztül küzdöttek, az egy-egy ilyen megállapodással részben elpárolgott”, és olyan szuverenitáselemekről is lemondott a magyar kormány, amelyekről nem lett volna kötelező. Arra kérte a képviselőket, vegyék komolyan az Aranybullában lévő, történelmi korokon átnyúló intelmeket, és mind a földpolitika, mind a demográfiát érintő politika vagy éppen a magzati élet fogantatástól történő védelme tekintetében „kérlelhetetlenül és a törvénykezés során az utolsó passzusig képviseljék azt”, amit őseink évszázadok tapasztalatát felhasználva, komoly szellemi munkával tettek le az asztalra.