Több mint ezermilliárd forintot szán a kormány a pedagógusok béremelésére

A kormányzat is világosan látja, hogy jelentős béremelésre van szükség a köznevelés világában – hangoztatta kedden Maruzsa Zoltán Egerben. A Belügyminisztérium köznevelési államtitkára a 24. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia nyitónapján egyebek mellett arról beszélt, újdonság, hogy ehhez a 2021–2027-es költségvetési ciklusban uniós források felhasználására is lehetőség van.

Szükség is van erre, hiszen a kabinet anyagi mozgástere véges, különösen a jelenlegi rezsihelyzetben, amikor még nem látható, hogy a következő hónapokban hány ezermilliárd forintot fogunk elégetni olyan gázszámlákra, melyeket tavaly még nem kellett kifizetni – fogalmazott. Utóbbival kapcsolatban felidézte, a Klebelsberg Központ tervezési adata szerint a jelenlegi árakat figyelembe véve csak az iskolák fűtése a tavalyi huszonhatmilliárd forintnál akár kétszázhuszonöt milliárddal is drágább lehet.

Maruzsa Zoltán aláhúzta, mindezek fényében a bérek rendezéséhez a nemzeti források mellett szükség van az uniós támogatások bevonására is. A tervek szerint ötven-ötven százalékban hazai és EU-költségvetésből mintegy ezerkétszáz milliárd forint lesz illetményemelésre fordítható 2025-ig.

Jelezte, a kormány az uniós támogatásért vállalja, hogy a tanárok fizetése ekkorra eléri a diplomás átlagbér nyolcvan százalékát, és ezt az arányt 2030-ig fent is tartja. Magyarország modern kori időszámításában soha nem volt még ilyen magas e mutató – húzta alá.

Számszerűsítve hétszázhetvenhétezer forint a célösszeg az idei négyszáznegyvenezres átlagkeresethez képest – közölte. Egyben emlékeztetett, első lépcsőként idén tízszázalékos, majd a már korábban bejelentett emelési mértékekkel lehet kalkulálni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magasabb aránya miatt és a pályakezdők esetén ennél is nagyobb lesz a növekedés – mondta.

Maruzsa Zoltán arra is kitért, hogy ez szerkezetében is új, rugalmasabb, inkább teljesítményalapú, kevésbé a végzettség szintjét és az életkort támogató bérszabályozást tesz szükségessé.

György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára előadásában a Tanítsunk Magyarországért programot ismertetve közölte, a kezdeményezés célja megmutatni a településükön kívüli világot azoknak a felső tagozatosoknak, akik a munkalehetőségektől távolabb élnek. Mintegy három évvel a projekt elindulása után ma országszerte tizenhét egyetem, száztíz általános iskola és ezernyolc mentor foglalkozik 4227 gyermekkel. Fontos a hálózat további bővítése, hiszen szeretnék elérni, hogy 2030-ra minden mai általános iskolás rendelkezzen szakmával, vagy ha képességei engedik, tanuljon tovább – jelentette ki.

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke hangsúlyozta, az Akadémia elkötelezett a közoktatás ügye mellett. Előadásában az emberi agy felépítését és működését ismertetve arról beszélt, az információrobbanás, a globalizáció egyre kevésbé ad időt és lehetőséget belső világunk bevonására, az érzelmi viszonyulásra. Példaként említette az internetes böngészést, amely idővel céltalanná válik, elvész belőle a motiváció, és képes függőséget okozni.

Ahhoz, hogy ezekkel a negatív hatásokkal agyunk képes legyen megküzdeni és támogassa kreativitásunkat, belső világunkat katartikus élményt okozó tevékenységekkel fejlesztenünk kell – húzta alá. Ilyenek a művészeti nevelés, a sport, a közösségi alkotó, értékteremtő tevékenységek, amelyekkel gazdagítható belső, érzelmi világunk, lehetővé téve ezzel a hatékony tanulást és a kreatív gondolkodóképességet – mutatott rá Freund Tamás.