Felfüggesztett börtönt kértek Ihász Sándorra

Perbeszédekkel folytatódott ma a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a hivatali visszaéléssel vádolt volt fővárosi főügyész, Ihász Sándor büntetőpere. Ihászt azzal vádolják, hogy 2017-ben, amikor újrakezdődött az 1998-as Fenyő-gyilkosság felbujtása kapcsán a nyomozás, s a főügyész találkozott a tőle segítséget kérő Gyárfás Tamással, hivatali kötelességét megszegve nem adta át a nyomozó hatóságoknak azt a dokumentumot, amely új bizonyítékokat tartalmazott. Nevezetesen olyan hangfelvételek leiratáról van szó, amelyeket az alvilág egyik vezére, a szintén a gyilkosságra történő felbujtással vádolt Portik Tamás rögzített a Gyárfás Tamással történt beszélgetéseikről. Ennek előzménye, hogy ismeretlenek, vélhetően a gyilkosságot elkövető, s azért már jogerősen elítélt Jozef Rohác vagy pedig Portik Tamás köreiből valaki egy hangkazettát dobott be Gyárfás levélszekrényébe, amivel a Nap Tv egykori tulajdonosát próbálták megzsarolni. Gyárfás a hangkazettán rögzítettekről leiratot készített, ezzel kereste meg barátját, Ihász Sándort.

Ihász ezt a dokumentumot hivatali páncélszekrényében helyezte el, amelyet a Nemzeti Védelmi Szolgálat emberei házkutatás során találtak meg. A főügyésszel kapcsolatosan a gyanú úgy merült fel, hogy a bíróság engedélyt adott Gyárfás telefonjának a lehallgatására, így három olyan beszélgetést is rögzítettek, amelyek a főügyész és a médiavállalkozó között zajlottak le. Ihászt ezt követően 2018 áprilisában gyanúsították meg. Vallomása szerint Gyárfás csupán jogi tanácsot kért tőle, tegyen-e feljelentést. Az egykori médiavállalkozó ugyanis amiatt aggódott, hogy ha a rendőrséghez fordul, akkor a sajtó is megszimatolja, és újabb fenyegetések érhetik, márpedig ő félt ezektől az emberektől, és a családját is féltette, tartott attól, hogy bajuk eshet.

Ihász mindvégig tagadta a bűncselekmény elkövetését, s egyebek mellett azzal is védekezett, hogy amikor a leiratokat megkapta, akkor sem és korábban sem merült fel barátja, Gyárfás Tamás büntetőjogi felelőssége az 1998-as Fenyő-gyilkosság kapcsán. Ő csupán jogi tanácsokat adott, és soha nem állított olyant, hogy az inkriminált dokumentumot Gyárfás ne adja át a rendőrségnek, sőt a médiavállalkozó maga próbált meg együttműködni a rendőrséggel. Ennek érdekében ügyvédje, Bánáti János közreműködésével egy magas rangú rendőr tábornokkal is találkoztak, amire Ihász védője is többször hivatkozott a tárgyaláson.

Az ügyész perbeszédében mindenesetre mindezek ellentételezéseként azt fejtegette, hogy Ihász védekezését dokumentumok cáfolják. Például az, hogy Ihász főügyészként 2011-ben maga rendelte el Gyárfás Tamás lehallgatását a Fenyő-gyilkossággal összefüggésben. Sőt, Ihásznak 2004-ben fővárosi főügyészként teljes rálátása volt az ügyre, tisztában volt tehát azzal, hogy már a 2002-ben leállított nyomozás után is felmerültek olyan tények, amelyek Portik Tamás és Gyárfás Tamás felbujtói szerepére utaltak. Ihász főügyészként már 2004/2005-ben is kapott olyan jelentéseket, amelyek konkrét nyomozati cselekményekről szóltak a felbujtó megtalálása érdekében, sőt lehallgatásról is született határozat.

A vádhatóság képviselője szerint Ihász a Gyárfással történt baráti segítségnyújtáskor a feljelentés megtétele ellen érvelt, hogy az esetlegesen terhelő dokumentumokat hivatalos eljárásban ne lehessen felhasználni Gyárfással szemben. Perbeszéde végén felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte az ügyész a vádlottra. Enyhítő körülményként említette, hogy a nagy időmúlás nem róható fel a vádlottnak, súlyosbító körülménynek pedig azt, hogy az igazságszolgáltatás magas rangú vezetőjéről van szó, aminek a társadalmi veszélyessége fokozottan jelenik meg az ügy kapcsán.