Belföld
Huszonhat éve történt a Prisztás-gyilkosság
Az 1996-tól folyamatossá váló alvilági leszámolások jelentősen hozzájárultak a Horn-kormány bukásához és a baloldal megrendüléséhez
Még manapság is hátborzongatóan hangzanak az alvilági leszámolások során felmerült nevek: Kisbandi, Cinóber, Csontkezű, Prisztás, Szlávy Bulcsú, Boros Tamás, Seres Zoltán, Fenyő János, Portik Tamás, Jozef Rohác.
A rendszerváltást követő évek gyors meggazdagodásának lehetősége leginkább a '30-as, '50-es évek Amerikájának megfelelően zajlott, az éjszakai életben, a pénzbehajtáson és -kölcsönzésen, és sajátos magyar lehetőségként az olajszőkítésen keresztül vált lehetségessé. Természetesen olyan alakok próbáltak élni a lehetőségekkel, akiket már korábban sem korlátoztak erkölcsi kérdések, így a mohóság törvényszerűen vezetett a gyilkosságokhoz.
A legvéresebb időszak aligha véletlenül 1996 és 1998 között, a Horn-kormány idején zajlott, amikor hetente lőttek le valakit vagy robbantottak autókat, amelyek legmegrázóbb esete kapcsán az budapesti Aranykéz utcában három vétlen járókelő is áldozatul esett.
„Minek nekem testőr?”
A leszámolások sorát általában az 1996-os Prisztás-gyilkosságtól számítjuk, bár már 1995 nyarán hasonlóan brutális leszámolás történt, amikor a budapesti Zugligeti úton menyasszonya szeme láttára valaki géppisztollyal Muskovics Gyulát lőtte agyon. Az ügy felderítetlen maradt, de már ekkor is felmerült Portik Tamás érintettsége. Az 1995-ös gyilkosságot azonban nem követte azonnal további számos merénylet, míg Prisztás József kivégzése után elszabadult a pokol, és a következő hetekben több merénylet rázta meg a közvéleményt, 1997-et pedig csak úgy emlegettük, mint a robbantások évét, amikor nem mindig közvetlenül valaki ellen irányult a merénylet, gyakran csupán amolyan figyelmeztetésként éjszakai szórakozóhelyeknél, zűrös hátterű vállalkozóknál robbantgattak.
Prisztás esetében azonban már az időpont kiválasztásának is üzenetértéke volt, a november 1-re időzített merénylet mintegy jelezte, hogy az alvilág számára nem léteznek azok a társadalmilag elfogadott ünnepnapok, amelyek sérthetetlenek.
A dúsgazdag vállalkozónak, Prisztás Józsefnek félelmetes híre volt az éjszakai életben, nem véletlenül érezte magát sérthetetlennek, ahogy hencegve fogalmazott: „Én vagyok a Prisztás Józsi, minek nekem testőr?"
A kivégzés idején vele volt egyik barátja is, Fazekas Ferenc, akit később az ügy harmadrendű vádlottjaként ítéltek el. A nyomozás alapján a rendőrök már 1996-ban tudták, hogy a meggyilkolt vállalkozó olajügylet vagy ingatlanvita miatt került konfliktusba Portik Tamással, és ezért kellett meghalnia, a kivégzésben pedig egyik közeli barátja, Fazekas Ferenc segédkezett a tetthelyre csalással. Később kiderült, hogy az alvilág pénztárosaként ismert Kisbandi Prisztástól és Portiktól is ugyanazokra az ingatlanokra vett fel kölcsönöket, majd külföldre szökését követően a fedezetként szolgáló ingatlanok vezethettek a gyilkossághoz, amely miatt 2016-ban jogerősen elítélték a kivégzés végrehajtásáért Hatvani Istvánt, a megbízó Portik Tamást és a bűnsegédként tevékenykedő Fazekas Ferencet. Csakhogy 2017-ben váratlan fordulatként a szlovák maffia bérgyilkosának tartott Jozef Rohác, aki a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság miatti életfogytiglani fegyházbüntetését töltötte, magára vállalta a gyilkosság kivitelezését, így Hatvanit végül a perújítás nyomán felmentette a bíróság.
Politikai szálak az alvilágban
A leszámoláshullámot elindító ügy végül teljesen ráégett a baloldalra, a közbiztonság hiánya már akkor is felvetette egyes politikai szereplők összekapcsolódását az alvilággal. Az 1998-as országgyűlési választások előtt és után ismeretlenek robbantásos merényleteket hajtottak végre, többek között a Fidesz Lendvay utcai székházánál, valamint Szájer József és Torgyán József lakásánál. Később az is kiderült, hogy 2008 júniusában Portik a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatának vezetőjével, Laborc Sándorral találkozott kétszer is, és a megbeszéléseken a szocialista párt hű támogatójaként mutatkozott, aki kész mindent elkövetni az akkori kormánypártok érdekében, és abban állapodtak meg, hogy információkat gyűjt, illetve kreál fideszes politikusok lejáratása érdekében.
A Prisztás-villa napjainkban
Portik gyermekének édesanyja szerint 2005-ben egy közvetítőn keresztül megpróbált Gyurcsány Ferenctől is segítséget kérni a bűnözővel szemben, majd tanúként a bíróságon arról beszélt, hogy Portikra 2012-es letartóztatásáig láthatatlan kezek vigyáztak, és minden ügyét elsimították.
Azt nem tudni, hogy pontosan milyen kapcsolat alakult ki a bűnöző és a baloldali kormányok között, de tény, hogy Portikra a 2010-es kormányváltás után, 2012 nyarán csaptak le a hatóságok.
A Prisztás-ügy további érdekessége, hogy a jelenlegi baloldali irányítású Fővárosi Önkormányzat közműcégeiből alakított holdingot vezető Mártha Imre a közvetlen családtagjai nevén futó cégen keresztül szerezte meg Prisztás családjától a svábhegyi luxusingatlanját.
