Belföld

Sokáig húzódott a Ludovika Akadémia megnyitása még 150 évvel ezelőtt is

Kereken százötven éve, 1872. november 1-jén nyílt meg Pesten a Magyar Királyi Honvédségi Ludovika Akadémia. A magyar katonai felsőoktatás legmagasabb képzési szintjét nyújtó intézmény felállítását eredetileg az 1790–91-es országgyűlésen határozták el a tekintetes karok és rendek.

Sokáig húzódott a Ludovika Akadémia megnyitása még 150 évvel ezelőtt is
A campus közelmúltban felújított szárnya
Fotó: MH

Az 1790–91. évi országgyűlés volt az első, amely határozatban mondta ki, hogy a nemes ifjúság részére a katonai nevelés előmozdítására nemzeti hadiiskolát kell állítani. Ezután két évtized telt el, amíg 1808. október 4-én I. Ferenc király szentesítette az 1808. évi VII. törvénycikket a katonai Ludovika-akadémiáról.

Az intézmény költségeit önkéntes felajánlásokból teremtették elő, míg magát az iskolát Habsburg-Estei Mária Ludovika Beatrix királynéról nevezték el, aki a rendektől kapott koronázási ajándékából ötvenezer forintot biztosított e célra. A szervezet elhelyezésére a fiúnevelő intézetnek felhúzott váci Terézia-épületet jelölték ki, igazgatójának József nádort tették meg. A törvény szerint az intézet fő célja, hogy „benne a magyar ifjúság azon tudományokra oktattassék és oly nevelést nyerjen, melyek által úgy a rendes hadseregben, mint fölkelés alkalmával is a haza hasznos szolgálatára alkalmassá és képessé legyen”.

A hatéves tanfolyamra kétszáz, tizenkét évnél idősebb és tizenöt évnél fiatalabb növendéket lehetett felvenni, akik idővel a bécsújhelyi katonai akadémián végzettekkel egyenlő alkalmazásban és kedvezményekben részesültek. Ám a megnyitás a napóleoni háborúk miatt egyre tolódott, s csak az 1827. évi XVII. törvénycikk rendelkezett „a Ludovika katonai akadémia haladéktalan felállításáról”. A jogszabály előírta a váci épület eladását, és a szervezet Pestre helyezését, ehhez az Orczy-családtól megvették az Orczy-kertet, míg a szomszédos telkeket Pest városa és Festetics Antal gróf engedte át.

A Pollack Mihály által tervezett épület alapkövét 1830. június 28-án József nádor tette le, a munkák öt éven át tartottak. A közép- és oldalrizalitokkal tagolt, korinthoszi pilaszterekkel (faloszlop) díszített épületkomplexum százhuszonnégy szobát, harminchét tantermet, kápolnát, konyhákat, számos éléskamrát és lovardát foglalt magába. A Ludovika évekig üresen állt – kivéve azt az időszakot, amikor az 1838-as pesti árvíz idején ide menekítették a Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek egy részét, és itt szállásolták el a hajléktalanná vált lakosokat –, mert a bécsi udvar minden eszközzel akadályozta megnyitását és a magyar nyelvű oktatást.

Az 1848–49-es szabadságharc alatt a nemzeti ügy iránt elkötelezett tisztek képzése érdekében ismét előtérbe került a Ludoviceum kérdése. Az Országgyűlés 1848. december 28-án elfogadta az intézmény felállításáról szóló javaslatot, de ez nem vált jogszabállyá. A Magyar Hadi Főtanodát 1849. január 7-re mégis megnyitották, de Pest-Buda ekkor már osztrák kézen volt. A megszállók jogilag elismerték az intézményt, de működését tíz nappal később betiltották, felszerelését lefoglalták, az épületet katonai kórházként és börtönként használták.

A magyar tisztképzés végül az 1867-es kiegyezés után kezdődhetett meg. 1869-ben megszületett a Magyar Királyi Honvédség, majd elfogadták az 1872. évi XVI. törvénycikket, minek nyomán ugyan ez év november 1-jén avatták fel az iskolát. Első parancsnoka Móricz Sándor ezredes volt, az oktatás pedig magyarul folyt. A közös hadseregben már működő hadapródképző intézményekkel egyenrangú, középfokú iskolának minősülő Ludovika 1897-ben alakult főiskolává. A 20. század elején évente kétszázötven növendéket képeztek, akik a négy évfolyam sikeres elvégzése után hadnagyként kerültek a honvédséghez.

Az Osztrák–Magyar Monarchia szétesése után a képzést újjá kellett szervezni, ezt az 1922. X. törvénycikk tette meg. Eszerint a Ludovika Akadémia négy évfolyamú katonai főiskola lett, 1939-től már csak a gyalogsági, lovassági és tüzérségi képzésnek adott helyet, a légierő tisztjeit a Horthy Miklós Honvéd Repülő Akadémián, a műszaki vonatkozású fegyvernemek tisztjeit a Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémián oktatták. Az utolsó tisztavatás 1944. augusztus 20-án volt, ezután a Ludovikát Kőszegre, majd Németországba telepítették, s így gyakorlatilag megszűnt.

Épületében 1945–1958 között a Kossuth Akadémia, majd az ELTE Természettudományi Karának egyes tanszékei működtek, fedett lovardájában, amely 1992-ben leégett, az Alfa mozi üzemelt. 1994-ben az átalakított valamikori lovardában helyezték el a Magyar Természettudományi Múzeumot, amely később kiegészült a főépület és a kiállítási épület közötti föld alatt kialakított térrel.

2012-ben kezdődött a Ludovika történelmi épületegyüttesének újjáépítése, a főépületbe 2014-ben költözött a 2012. január 1-jével létrejött Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). Az egykori Ludovika Akadémia épületét, az NKE, új, központi főépületét 2014. március 25-i kormányrendeletben nyilvánították történelmi emlékhellyé.

Kapcsolódó írásaink