Belföld
Bronzkori leletek bukkantak elő a földből Jászszentlászló mellett
A szennyvíztisztító telep bővítését megelőző régészeti munkáknak az a jelentősége, hogy egyrészt korábban nem végeztek Jászszentlászló területén feltárást, másrészt egy olyan korszak emlékanyagát sikerült megtalálni, amelyből az elmúlt időszakban szinte egyáltalán nem kerültek elő leletek ebben a régióban – hangoztatta az MTI-nek Wilhelm Gábor. A Kecskeméti Katona József Múzeum vezető archeológusa emlékeztetett, erről a korszakról nincsenek írásos emlékek, így viszonylag keveset lehet tudni az akkori népességről és az őskori kultúráról.
A régész szerint a Krisztus előtt 1100–1000-es években feltehetően nem lakták nagy számban ezt a térséget, így kevesebb késő bronzkori falu létesült ellentétben a Dunántúllal vagy a Tiszától keletre eső területekkel, ahol jobban benépesült a vidék. Wilhelm Gábor hangsúlyozta, a lelőhely kis mérete ellenére nagyon sok információval szolgál a szakembereknek. Kiemelkedően sok a leletanyag mind az elfogyasztott állatok csontját, mind az összetört edényeket, kerámiadarabokat tekintve. Ezek mellett viszonylag nagy számban találtak őrlőkőtöredékeket és fémtárgyakat is. Akkortájt már magas szintű fémmegmunkálás volt a jellemző, ennek emléke az a teljes épségében megmaradt egyszerű bronztű is, amely feltehetően a ruha összetartására szolgált – fogalmazott.
A tárgyak közül kiemelkedik még az a miniatűr, nagyjából négy-öt centiméter hosszú, díszítetlen, téglaszínű agyagkanál is, amelyről egyelőre nem tudják a szakemberek, hogy étkezési célra használták vagy esetleg egy korabeli gyermekjátékot találtak.
A feltárt emlékek alapján az archeológusok rekonstruálni tudják a Jászszentlászlón élt elődeink mindennapjait, akik nagy valószínűséggel agrártevékenységet folytattak. A kecskeméti múzeum munkatársai a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete megbízásából dolgoznak a területen.