Belföld
Századvég: A magyarok többsége tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget
Az elmúlt időszakban Oroszország és Ukrajna – az előző hónapokhoz hasonlóan – a katonai célkitűzések elérésére, illetve harci cselekményeik hatékonyságának növelésére fókuszált, miközben Brüsszel és az Egyesült Államok folytatta szankciós politikáját, amely tovább növelte a fegyveres konfliktus által okozott költségeket – emlékeztet a Századvég, hozzátéve: tekintettel arra, hogy a háború lezárásához nem jutottak közelebb a felek, nem meglepő, hogy a konfliktusban közvetlenül vagy közvetve érintett, a háború folytatása vagy a szankciók mellett elkötelezett vezető politikusok hazai megítélése sem változott számottevően; az továbbra is egyértelműen negatív képet mutat.
Októberben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről – a szeptemberben mért 68 százaléktól alig elmaradva – a megkérdezettek 67 százaléka fogalmazott meg negatív véleményt, míg a Vlagyimir Putyinról kedvezőtlenül vélekedők tábora szeptemberről októberre 69 százalékról 72 százalékra nőtt. Ez utóbbihoz hasonlóan az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden elutasítottsága a magyar lakosság körében 64 százalékról 67 százalékra emelkedett az említett időszakban.
Brüsszel büntetőintézkedésekre épülő politikája nem találkozik a magyarok elvárásaival, így az Európai Bizottság elnökének továbbcsökkent a népszerűsége az elmúlt hetekben. Ursula von der Leyenhez a válaszadók több mint fele (55 százaléka) viszonyul kedvezőtlenül (szemben a szeptemberben mért 50 százalékkal), míg 30 százalékuk pozitív véleményt fogalmazott meg a brüsszeli politikusról, mutatott rá a Századvég.
A kutatás szerint a magyarok közel kétharmada (63 százaléka) úgy gondolja, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Joe Biden inkább az orosz–ukrán háború folytatása mellett áll, ami valószínűsíthetően azzal van összefüggésben, hogy az amerikai elnök intézkedései és nyilatkozatai nem a békekötés előmozdításához, hanem a konfliktus további eszkalálódásához járulnak hozzá.
Hazánkban a kormányzati politika összhangban áll a lakosság következetes békepártiságával, ennek megfelelően a megkérdezettek több mint négyötöde (84 százaléka) szerint Magyarország és Orbán Viktor a fegyveres konfliktus békés rendezésének híve. Az Európai Unióról a magyarok fele (50 százaléka), míg Kínáról a válaszadók 38 százaléka véli úgy, hogy az orosz–ukrán háború békés lezárására törekednek.
A Századvég korábbi elemzései alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a magyarok az orosz–ukrán háborúval összefüggésben ellenzik azon lépések megtételét, amelyek hátráltatják a kompromisszum elérését, a fegyveres konfliktus béketárgyalások útján történő mielőbbi lezárását. Ez elválaszthatatlan attól a ténytől, hogy a döntő többség szilárdan elkötelezett a béke mellett, amelyet a legfrissebb kutatási eredmények is alátámasztanak. A felmérés rávilágít arra, hogy a magyarok 92 százaléka azonnal véget vetne a háborúnak, és tárgyalóasztalhoz ültetné a feleket.
