Gyurcsány egyeduralomra törekszik Budapesten

A 2019-es önkormányzati választáson a Demokratikus Koalíció csupán 3 polgármesteri helyet nyert el Budapesten, de 2020 elején Szaniszló Sándor és Kiss László, a 18. kerület, illetve a 3. kerület korábban MSZP-s polgármesterei átlépett a Demokratikus Koalícióba, míg Újpest addig momentumos polgármestere először távozott pártjából, majd a Demokratikus Koalíció frakciójához csatlakozott. Így Gyurcsány Ferenc pártjának ma már 6 budapesti kerület felett van befolyása, amivel a legerősebb párttá vált a fővárosban, emlékeztet Deák Dániel.

Eközben az MSZP-nek már csak négy (2., 13., 14., 19. kerület), a Momentumnak egy polgármestere (6. kerület) maradt. Rajtuk kívül a Párbeszédnek van még egy polgármestere az 1. kerületben, azonban V. Naszály Márta az őszi időközi választáson elveszítette a képviselő-testületben a többségét, így politikailag jelentősen meggyengült.

Van még további két párt nélküli ellenzéki polgármester, a 9. kerületben Baranyi Krisztina, a 8. kerületben pedig Pikó András. Ők főként a Momentummal működtek együtt az eddigiekben, összegezte a jelenlegi helyzetet a XXI. Század Intézet vezető elemzője, aki szerint nehezíti a Momentum helyzetét, hogy a párt jelenlegi elnöke, Gelencsér Ferenc meglehetősen gyenge, kevésbé karizmatikus, és nem rendelkezik vezetési tapasztalattal.

„Ezt a kiszivárgó információk szerint Gyurcsány Ferenc a tárgyalások során ki is használja, rutinos politikusként folyamatosan azon dolgozik, hogy tovább gyengüljenek a Momentum pozíciói Budapesten és országosan egyaránt. Ez a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint be is következett: több felmérés szerint is önállóan ma már csak a Demokratikus Koalíció jutna be a parlamentbe, a többi baloldali párt jelentősen meggyengült” – hangsúlyozta Deák, aki szerint a fentieket erősíti, hogy Gyurcsány Ferenc a Partizán nevű YouTube-csatornának adott interjúban egy kérdésre válaszolva elismerte, hogy átvette a budapesti DK vezetését Trippon Norberttől, ami annak a jele, hogy kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy tovább erősítse pártjának pozícióit a fővárosban, ahol tovább akarja növelni a dominanciáját. Ennek érdekében vélhetően intenzív háttértárgyalásokat folytat főként szocialista polgármesterekkel is arról, hogy a továbbiakban ők is a Demokratikus Koalíció táborát erősítsék. Ilyen politikus lehet például a 14. kerület polgármestere, Horváth Csaba vagy a 2. kerületi Őrsi Gergely. Egyetlen biztos bástya látszik az MSZP számára, Budapest 13. kerülete, ahol Tóth József szocialista polgármester már évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvend, tette hozzá Deák.

Gyurcsány Ferenc ugyancsak a Partizánnak adott interjúban fejtette ki, hogy nem híve az előválasztásnak, és mivel ő vezeti a legerősebb baloldali pártot, szinte kizártnak tekinthető, hogy a 2024-es önkormányzati választást megelőzze egy előválasztás, amelyen a polgármester-jelöltek és a főpolgármester-jelölt személyét kiválasztanák a baloldali pártok. Ebben az esetben a baloldali pártoknak – ha koordinált indulást szeretnének – a tárgyalóasztaloknál kell megállapodniuk, ott kell eldönteniük, hogy az egyes fővárosi kerületeket miként osztják szét egymás között. Ez a helyzet egyértelműen a DK-nak kedvező, amely párt a jelenlegi 6 polgármesterét a várható átlépések és a tárgyalások során érvényesített erőfölényt követően tovább növelheti Budapesten akkor, ha a 2024-es önkormányzati választás alkalmával a kormányoldal és az ellenzék között a jelenlegi erőviszonyok maradnak fenn a továbbiakban is.

Deák Dániel szerint a legizgalmasabb kérdés a főpolgármester-jelölt személye, ahol komoly vita várható a baloldali pártok között, és egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy végül több ellenzéki jelölt is lesz a következő önkormányzati választáson.

Karácsony Gergely egy konferencián arról beszélt az elmúlt napokban, hogy szerinte nem pártok, hanem civilek jelöltjeként kellene indulniuk a polgármestereknek, hiszen úgy több szavazót tudnának megszólítani. Ezt az elképzelést támogatta az egyetlen momentumos budapesti polgármester, Soproni Tamás is.

Mindez világos üzenet volt Gyurcsány Ferencnek: ha nem támogatja a DK, akkor civil támogatással fog majd elindulni. Ha a helyzet elmérgesedik a baloldali politikusok között, akkor könnyen előfordulhat, hogy Karácsony Gergely a Párbeszéd és a Momentum, illetve „civilek” támogatásával elindul egy DK és más baloldali pártok által támogatott jelölttel szemben. „Ez a Fidesz számára egyébként kedvező forgatókönyv lenne, hiszen az ellenzéki szavazatok megoszlanának, míg a jobboldali voksok könnyen relatív többségbe kerülhetnek” – írta Deák.

A kiszivárgó információk szerint Gyurcsány Ferenc kiemelt célja, hogy Karácsony Gergelyt megbuktassa, és más személy kerüljön a helyére. A főpolgármester mögött a Párbeszéden kívül csak a Momentum áll, míg a DK mellett az MSZP és az LMP sem támogatja. Az MSZP és Karácsony Gergely között azt követően mérgesedett el a viszony, hogy a jelöltjükként az előválasztás során visszalépett Márki-Zay javára, míg az LMP részéről is hasonló kritikák jelentek meg a nyilvánosságban, Ungár Péter társelnök többször is élesen kritizálta Karácsony Gergelyt a sajtóban.

Az is elképzelhető, hogy Gyurcsány Ferenc abban állapodik majd meg Karácsony Gergellyel, hogy maradhat közös baloldali főpolgármester-jelölt, azonban cserébe a budapesti kerületek túlnyomó többségében a DK állíthat majd jelölteket a balliberális oldal részéről. Ha Gyurcsány Ferenc terve megvalósul, akkor eléri, hogy a baloldal utolsó komoly bástyájának számító Budapesten egyértelműen a DK legyen az egyeduralkodó, a többi párt szerepe pedig tovább veszít súlyából, ami a 2026-os parlamenti választásra megvalósíthatja azt a régi tervét Gyurcsány Ferencnek, hogy a Demokratikus Koalíció a balliberális politikai szereplők gyűjtőpártjává válhat, írta Deák Dániel.