Belföld
Ismét az energiaválság és a szankciók volt a fő téma a T. Házban
A napirend előtti felszólalásokat ma is az energiaválság és a szankciók körüli viták határozták meg a parlamentben. Kanász-Nagy Máté (LMP) szerint például ideológiai kérdés is Magyarország gázellátása, a magyar kormány az orosz- és a szénhidrogénfüggést választotta az elmúlt 12 évben, és ezt az utat járja most is, ez pedig iszonyatos következményekkel jár.
A politikus szerint a kormány által elindított nemzeti konzultáció is az oroszfüggést erősítené, az LMP viszont azért indított zöldkonzultációt, hogy felhívja az emberek figyelmét a fenntartható, zöldmegoldásokra.
A kormány részéről Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában kijelentette: az a legfontosabb, hogy a magyar családok tudjanak fűteni télen és a magyar vállalatok tudjanak működni. Az Orbán-kormánynál nem tett senki többet az energiaellátás diverzifikálása érdekében – jelentette ki.
Jelezte, Magyarország készen áll arra, hogy orosz mellett máshonnan is érkezzen földgáz. Az államtitkár nemzetstratégiai kérdésnek nevezte, hogy visszavásárolták a baloldal által „elherdált" gáztározókat, amelyek töltöttsége több mint 80 százalékos.
Közölte, az atomerőmű szerepe megkérdőjelezhetetlen Magyarországon. Hozzátette ugyanakkor, a kormány elkötelezett a tiszta energiaforrások mellett is, fontosnak tartják például a geotermikus energia térnyerését. Fontosnak tartja, hogy a nemzeti konzultáción megkérdezik az embereket, mit gondolnak az energiaválsággal kapcsolatban – mondta.
Jámbor András (Párbeszéd) felszólalásában a kormányt kritizálva úgy fogalmazott, semmit sem tettek az elmúlt 12 évben a lakhatási válság enyhítéséért, nem indítottak állami bérlakásprogramot, érdemben nem bővítették a kollégiumi férőhelyeket, és hagyták „lerohadni" a magyar lakásállományt. Kifogásolta azt a törvénymódosítást, miszerint az állam csak legvégső esetben segít a rászorulókon.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában rögzítette, a kormány abban szeretné segíteni a fiatalokat, hogy saját lakáshoz jussnak, ebben segíti őket a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), a babaváró támogatás vagy a lakásfelújítási támogatás is.
A kilakoltatás kapcsán Dömötör rámutatott, hogy a baloldali kerületek azok, amelyek élen járnak az ilyen intézkedésekben.
Cáfolta ugyanakkor, hogy a kormány nem tesz semmit szociális ügyekben, a családok és a vállalkozások megsegítéséért. Több kormányzati intézkedést is példaként hozott, így az adókedvezményeket, a 13. havi nyugdíjat, a nyugdíjprémiumot, az árstopokat, a kamatstopot, továbbá a Széchenyi-kártyaprogram folytatását és a gyármentő programot.
Nagy szerencse, hogy ebben a válságos helyzetben nem a baloldal van kormányon – zárta felszólalását az államtitkár.
Az országgyűlés másik nagy témája az egészségügy volt, ahol a baloldal ismét próbált kitenni magáért, kevés sikerrel.
Komáromi Zoltán (DK) felszólalásában nem jó kilátásokról beszélt az egészségügyben, valamint hozzátette, a magyarok egyre nehezebben jutnak ellátáshoz a közfinanszírozott intézményekben, mert egyre hosszabbak a várólisták és egyre nagyobbak a humánerőforrás-krízisből eredő ellátási zavarok.
Elmondta: elterjedt, hogy a kormány elfogadta azt az előterjesztést, amelynek értelmében államosítani fogják a még önkormányzati működtetésű szakrendelőket is. Ha valóban elfogadta ezt a kormány, akkor ismét „életveszélyes" helyzet alakulhat ki az egészségügyben, ami azzal járhat, hogy újabb felmondási, nyugdíjazási hullám jöhet az ágazatban – vélekedett.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, korábban sokan aggódtak a járvány miatt, és a képviselő akkor azt mondta, hogy emberkísérlet zajlik Magyarországon a vakcinákkal, vitatta, hogy jók az oltóanyagok, és embereket beszélt le a keleti vakcinákról.
Az államtitkár válaszában felhívta Komáromi figyelmét, épp a baloldali kormány volt az, aki annak idején bezárt egészségügyi intézményeket, kórházakat, továbbá egészségügyi dolgozókat bocsátott el, privatizációt és vizitdíjat akart az egészségügyben – sorolta.
Közölte: valóban van változás az egészségügyben, de ennek célja a lehető legjobb színvonalú ellátás biztosítása mindenhol az országban.
Megszűnik a magyar–norvég beruházásvédelmi megállapodás
Európai uniós jogharmonizáció miatt megszűnik a Magyarország és Norvégia közötti, 1991-ben aláírt beruházásvédelmi megállapodás, erről 155 igen és kilenc nem szavazattal döntöttek a képviselők. Az Európai Unió Bírósága korábbi döntése szerint az EU működéséről szóló szerződéssel ellentétes a tagállamok között létrejött nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választottbírósági klauzula. A bíróság korábbi döntéseiben azt is egyértelművé tette, hogy a beruházásvédelemhez kapcsolódó alapvető szabadságok vonatkoznak az Európai Unió és Norvégia, illetve Izland és Liechtenstein között megvalósuló beruházásokra is.
Állatvédelmi alapítvány létrehozásáról döntöttek
Állatvédelmi közhasznú alapítvány létrehozásának törvényi kereteit teremtette meg az Országgyűlés az igazságügyi miniszter előterjesztésére 141 igen, négy nem szavazattal és 22 tartózkodás mellett.
A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány létrehozására a parlament a kormányt kérte fel. Az alapítvány célja az állatok jóléte és védelme, a felelős állattartás és az állatvédelem népszerűsítése, valamint az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel való együttműködés megerősítése.
A szervezet vagyonáról a kormány gondoskodik, működéséhez 2024-től évente támogatást nyújt.
Újabb kábítószerek kerültek fel a tiltott anyagok listájára
Az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának döntése alapján újabb vegyület került fel a szervezet pszichotrópegyezmény-jegyzékére. Ezt tartalmazza a pszichotróp anyagokat tartalmazó bécsi egyezmény módosítása, amelynek magyarországi kihirdetéséről 168 igen szavazattal döntöttek a képviselők.
A testület a kábítószerek és pszichoaktív anyagok tiltott forgalmazása elleni egyezmény jegyzékére is újabb három anyagot vett fel, így az erről szóló bécsi egyezményt is módosították. Ennek magyarországi törvénybe foglalását 167 igen szavazattal szavazta meg az Országgyűlés.
Bővül az adóhatóságok között a nemzetközi információcsere
Tovább bővül az adóhatóságok közötti nemzetközi automatikus információcsere azáltal, hogy egyes ügyleteket januártól digitális platformon végeznek. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló jogszabályt 149 igen szavazattal és 19 tartózkodással módosította a Ház.
A digitális platformok üzemeltetői a platformon keresztül értékesítő magánszemélyekről és vállalkozásokról, valamint az ügyletekről, például ingatlan- vagy gépjármű-bérbeadásról szereznek be és tartanak nyilván információkat, és azokat rendszeres időközönként elektronikus úton továbbítják a magyar adóhatóság felé, ahogy a magyar hatóságok is megteszik ezt a viszonosság alapján.
Két vagy több tagállam adóhatósága közös ellenőrzést folytathat le, ahol az adóellenőrök részt vehetnek a másik tagállamban folyó eljárásban.
Az Integritás Hatóság új fejezetet kap a költségvetésben
Új fejezet nyílik a költségvetésben a novemberben felálló Integritás Hatóság okán. Az ezt tartalmazó módosítást 136 igen szavazattal, 13 nem ellenében és 15 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.
Az Integritás Hatóság autonóm államigazgatási szerv, az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása érdekében hozták létre. Feladatainak ellátásában teljesen független, csak a törvényeknek és a közvetlen hatállyal bíró európai uniós jognak van alárendelve. A hatóság számára feladatot csak törvény írhat elő.
Felállításáról csak a költségvetés elfogadása után döntöttek. Az új fejezetet a kormánytól való függetlenség miatt az Országgyűlés hozhatta létre.
